Így alakult a gazdasági közérzet a hónapban
HírekA Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. márciusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,1 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re gyengült. A márciusi felmérés alapján markáns pozitív változás, hogy a lakosság kevésbé tart állásvesztéstől az elkövetkező fél évet illetően, mint egy hónappal korábban. A vállalatoknál a jövőbeni árfolyamalakulási várakozásban mértük a legnagyobb negatív változást februárról márciusra.
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet további jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet is még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi 2,1-ről 0,7-re csökkent, de továbbra is pozitív tartományban maradt. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató a februári értékéhez képest csökkent: –74,9-ről –77,2-re. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –17,0 pontos értékről –23,7-re romlott, míg az anyagi helyzeté –11,2-ről –9,9-re javult.
A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott a februárban mérthez képest a lakosság jövőbeni munkaerőpiaci stabilitásra vonatkozó várakozása.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tart Ön attól, hogy akár Ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő 6 hónap során? döntően azt a választ adták, hogy nem tartanak ettől. A válaszadók 5,4 százalékponttal többen – így már több, mint a fele (52,9 százalék) – az egyáltalán nem tart tőle választ jelölte meg. Az inkább nem tart tőle válaszlehetőséget a megkérdezettek 22,9 százaléka jelezte (ez 1,1 százalékponttal több, mint a februári felmérésben). Ugyanakkor 3,3 százalékponttal (14,3 százalék) kevesebben gondolták azt márciusban, hogy inkább tartanak tőle, továbbá 2,5 százalékponttal kevesebben (8,7 százalék), hogy nagyon tartanak az állásvesztéstől.
Márciusban a lakosság konjunktúraérzete kettő korcsoportban javult: a 30–39 évesben (–17,5-ről –15,5-re), és a 50–59 éves korosztályban (–18,6-ről –14,3-re). A legoptimistábban immáron a 18–29 éves korosztály (–12,7), míg a legpesszimistábban a 40–49 éves korosztály (–17,8) vélekedett. A legidősebb megkérdezett korcsoportban (60 év feletti korosztály) az aktuális indexérték –13,9.
A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke kedvezőbbé vált, míg három alindex értéke gyengült. Az iparági környezeté –3,4-ről –4,7-re, az üzleti környezet mutatója –19,0-ről – 22,1-re, továbbá a gazdasági környezeté –20,8-ről –24,1-re csökkent. Miközben a termelési környezet alindex az előző havi –8,9-ről –8,8-re javult.
A legnagyobb negatív irányú változás a vállalatoknál 2024 márciusában a jövőbeni árfolyamvárakozásokat illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” összességében minimális mértékben, 0,3 százalékponttal többen (1,0 százalék) mondták azt, hogy jelentősen erősödik, illetve 1,6 százalékponttal kevesebben (10,4 százalék), hogy kismértékben erősödik. Ugyanakkor a februárihoz képest 4,5 százalékponttal kevesebben (26,0 százalék) mondták azt, hogy nem változik az árfolyam. Továbbá 1,6 százalékponttal többen (42,8 százalék) kismértékben gyengülő, 3,3 százalékponttal többen (13,2 százalék) pedig jelentősen gyengülő árfolyamot prognosztizálnak a következő évben.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektor esetében csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a kereskedelemben 1,9, és a szolgáltatásoknál 0,2 indexpontot erősödött, addig a mezőgazdaságban –14,1, az iparban –3,2 és az építőiparban –8,7 pontos indexérték-változás jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági közérzetének módosulását februárról márciusra. A mezőgazdaság jelentősen negatívabb konjunktúraérzetét alapvetően az ukrán árudömping veszélye magyarázza.
