Így rombolja a bizonytalanság a gyerekek mentális egészségét – különösen a hátrányos helyzetű fiatalok vannak veszélyben

Habár a koronavírus-járvány jelentős hatással volt a legtöbbünk mindennapjaira, a betegséggel járó akár hosszabb távú testi tünetek mellett egyre nyilvánvalóbb jelei vannak a maradandó lelki következményeknek is – különösen a sérülékenyebb fiatal korosztály körében.

Az Unicef és a Publicus pedagógusok és gyermekpszichológusok megkérdezésével készült felmérése szerint leginkább a szorongásos és kényszeres tünetek erősödtek fel a pandémia miatt, miközben megnőtt a depressziós kamaszok száma, illetve az ehhez kapcsolódó öngyilkossági kísérletek előfordulása is.

Mindehhez az is hozzájárult, hogy a járvány kezdetén még kevésbé épültek ki a lelki segítségnyújtás csatornái, majd a lezárások feloldása után tömegével jelentek meg a gyerekek az ellátórendszerben.

A kutatásban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: a hátrányos, rossz és instabil családi háttérrel rendelkező fiatalok kerültek – még a korábbiaknál is – kiszolgáltatottabb helyzetbe. Vajon pontosan hogyan hat a krónikus bizonytalanság a gyermekek mentális egészségére és jövőbeli kilátásaira?

Fontos felismerni az intő jeleket – de mi a helyzet, ha hiányoznak a biztos pontok?

Habár továbbra is gyakran hiszik azt a felnőttek, hogy a világban zajló eseményeket, kríziseket a gyerekek könnyedén átvészelik, a tapasztalatok szerint nagyon is foglalkoztatják őket a jövőjüket befolyásoló történések.

Ráadásul a háborús konfliktusok vagy éppen a gazdasági nehézségek mellett számos olyan kihívás válik egyre égetőbbé napjainkban, melyekkel a korábbi generációknak nem kellett megküzdeniük, mint például a globális járványok vagy éppen a klímaváltozás – ezekkel kapcsolatban tehát maguk a felnőttek sem tudnak stabil kapaszkodókat és megküzdési stratégiákat nyújtani.

Miről ismerhetjük fel, ha egy gyermeket az átlagosnál jobban megvisel a bizonytalanság? Elsősorban hangulatzavarok, ingerlékenység, adott esetben alvászavarok, kedvtelenség vagy enyhe depresszió jelei mutatkozhatnak meg a fiatalokon, de az is figyelmeztető jel lehet, ha hirtelen megváltozik a viselkedésük, esetleg észrevesszük, hogy a kelleténél jobban érdeklődnek bizonyos témák, például a háborús események vagy a felmelegedés hatásai iránt.

Talán a legfontosabb, amit tehetünk ilyenkor, ha foglalkozunk a problémával, sokat beszélgetünk a gyerekekkel, és megpróbáljuk felmérni, mitől félnek pontosan, a szorongás ugyanis sok esetben az információhiányból fakad. Ha azonban úgy látjuk, nem tudunk hatékonyan segíteni, természetesen érdemes szakemberhez fordulni. Éppen ez az a biztonsági háló, ami általában fájóan hiányzik az állami gondozásba helyezett fiatalok életéből: több tízezer gyermek él otthonokban Magyarországon, az ő mindennapjaiknak pedig jól ismert kísérője a bizonytalanság. Sokan nem tudják, mikor térhetnek vissza a családjukhoz (ha egyáltalán visszatérhetnek), miközben idegen környezetben kell helytállniuk, új szabályoknak kell megfelelniük. Az ő körülményeiket ráadásul még inkább megbolygatta a járványhelyzet is, hiszen látogatási tilalom volt az intézményekben, a távoktatásokhoz szükséges eszközök pedig nem feltétlenül álltak a rendelkezésükre – vagyis a hátrányos helyzetből még hátrányosabb lett

– magyarázza Labancz Dániel, klinikai szakpszichológus.

Nincsenek egyedül: idén is együtt táborozhatnak a gyermekotthonok lakói

A fentiekből is világosan látszik, hogy az állami gondozásban élő fiatalok számára még lényegesebb, hogy alkalmuk legyen megélni olyan érzéseket, melyek a stabil családi háttérrel rendelkezők számára megszokottak: a felhőtlenséget és gondtalanságot, a biztonságos kapcsolódás élményét.

A probléma fontosságát felismerve a Generali a Biztonságért Alapítvány idén is közös táborozásra invitálja a gyermekotthonok lakóit a Mosolyvadász program keretében. Ennek köszönhetően 2022-ben összesen 85, az ország különböző részein állami gondozásban élő fiatal találkozhat egymással támogató közegben, és tapasztalhatja meg a kis- és nagycsoportos foglalkozások, készségfejlesztő játékok segítségével, hogy egyáltalán nincs egyedül.

Sok érintett gyerek számára ez az egyetlen lehetőség, hogy új tájakat fedezzen fel – idén Horányt és július végén Visegrádot – és találkozhasson sorstársaival, az élménypedagógia eszközeivel pedig fejleszthetik önértékelésüket és olyan gondolatokat is megoszthatnak a hozzáértő nevelőkkel, melyekről korábban nem mertek beszélni.

Amellett, hogy az otthonokban lakók új élményeket szerezhetnek egy nagyobb közösség tagjaiként, fontos útravalókat szeretnénk átadni a néhány nap során. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell bennük, hogy nem azért kerültek gondozásba, mert rosszak, fel kell ismertetnünk velük vitathatatlan értékeiket. Célunk az is, hogy a foglalkozások végére megértsék, hogy igenis van behatásuk a saját életükre, és bármilyen kilátástalan is a helyzet, a jól meghozott döntésekkel van kontrolljuk jövőjük felett. Ahogy telnek a napok, érezhetően csökken a táborlakókban a feszültség, kevesebb az odamondogatás és jóval több a nevetés” – magyarázza Barnai Árpád, a programban közreműködő Élményakadémia szakmai vezetője. „A Mosolyvadász programmal már több mint 10 éve támogatjuk a gyermekotthonokat, hiszen világosan látszik a társadalmi szükség ezen a területen. A felnövő generációktól is nagyban függ közös sorsunk alakulása, így szeretnénk támogatni ezeket a fiatalokat abban, hogy lássák, felnőve ugyanolyan hasznos tagjai lehetnek a közösségnek, mint a biztos családi háttérrel rendelkezők

– teszi hozzá Horváth Gergely, a Generali a Biztonságért Alapítvány kuratóriumának tagja.