Ijesztő trend indult be: a magyarok egyre inkább hátat fordítanak a hazai üzleteknek

„Alig néhány évvel ezelőtt még a magyar e-kereskedelmi piac szinte kizárólag a Magyarországon működő vagy hazánkra stratégiai piacként tekintő EU-s kereskedőkből állt (magyar weboldallal és sokszor lokális csapattal). A belföldi e-kereskedőkön felül a nemzetközi kereskedők sokáig csak egy kicsi, jól tipizálható vásárlóréteg számára voltak releváns beszerzési forrás.

Mostanra azonban a külföldi vásárlás ügyfélélmény, gyorsaság és szolgáltatási szint tekintetében is versenyképes alternatívává vált a belföldivel szemben.”
Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatának vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség alelnöke.

A felmérésből kiderül:

• Az import hajtja az e-kereskedelmet - a fejlődés motorja már nem a belföldi és EU-s kereskedők, hanem a határon túli, import kereskedelem.

• Míg a belföldi online kiskereskedelmi forgalom csupán 10%-ot tudott emelkedni, addig az import 17%-ot, ami csaknem 330 milliárd forintot generált. 

• A teljes piac 2024-es összesített bevétele kb. 1920 milliárdos szinten zárhatott, éves szinten 15%-os bővülés mellett.

• A Temu dominál - a kínai óriás 2024-ben több mint 9 millió megrendelést teljesített mintegy 110 milliárd forint értékben, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.

• Bár 2024 utolsó hónapjaiban a Temu némileg lendületet vesztett, de agresszív marketingkampányával nemcsak bevonzotta a vásárlókat, hanem az év egészét tekintve növelte is vásárlási gyakoriságukat. 

• Az online vásárlók egyharmadának (34%) ott van a Temu applikációja a telefonján. 77% az olcsóbb, kedvezőbb árak miatt vásárolt innen, de sokan a nagyobb választék, az egyszerű vásárlási folyamat és a magyar nyelvű weboldal miatt (is) őket választották.

• A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: a ritkán vásárlók (31%), az eseti vásárlók (38%) és a rendszeres vásárlók (31%). 

• A fogyasztói árérzékenység növekszik - a vásárlók 54%-a aktívan mérlegeli, hol éri meg vásárolni, míg 36%-uk gyakran elhalasztja a vásárlást, ha nem létfontosságú termékről van szó.

• Az online rendelések 39%-át már bankkártyával vagy egyéb digitális fizetéssel egyenlítik ki, míg az utánvétes tranzakciók aránya 61%.

• A hazai vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala nagy nyomást helyeznek a magyar kereskedőkre, akik technológiai fejlesztésekkel, innovatív stratégiákkal és fokozott marketingtevékenységgel próbálják felvenni a versenyt.

„Az ügyfelek szegmentálása, a prémium szolgáltatások igénybevételére feljogosító hűségprogramok, a halasztott fizetési konstrukciókat kínáló Buy Now Pay Later megoldások, illetve az olyan innovatív szolgáltatások, mint a csomagautomata, valamint az aznapi vagy garantált másnapi szállítás a vásárló megtartására és a fogyasztási gyakoriság ösztönzésére irányulnak” – hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának vezetője.