Fontos adatok jönnek: az infláció és a chiphiány határozza meg ezt a hetet

• Kedden érkeznek a kiskereskedelmi szektor májusi adatai

A koronavírus-járvány első hulláma után gyakorlatilag nem tudott talpra állni a hazai kiskereskedelmi szektor, 2020 áprilisa és 2021 márciusa között (2020. június-júliusi stagnálástól eltekintve) éves alapon visszaesést mutatott az üzletek forgalmának volumene (naptárhatástól megtisztított adatok).

Azonban idén áprilisban a hónap közepétől fokozatosan megszüntetett korlátozások és a tavaly áprilisi mélypont (vagyis a bázishatás) eredményeként a kiskereskedelmi forgalom volumene 10,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Havi alapon azonban csökkent a szektor forgalma, márciushoz képest 4%-kal esett az ágazat teljesítménye (szintén naptárhatástól megtisztítva).

Július 6-án, kedden publikálja a KSH a legfrissebb, májusra vonatkozó kiskereskedelmi adatokat.

Májusban – áprilishoz hasonlóan – a tavalyi alacsony bázis és a fokozatos gazdasági nyitás lehet a meghatározó a szektor teljesítményében.

Így májusban is dinamikus növekedésre lehet számítani az éves alapon mért adatokban.

Hosszabb távon, mivel a kiskereskedelmi forgalom szorosan összefügg más gazdasági ágazatok teljesítményével, az idei évi várható gazdasági helyreállás a kiskereskedelmi forgalmat is növekvő pályára állítja.

• A magyar ipari termelés májusi, előzetes adatait közlik szerdán

Az idei évet átmeneti visszaeséssel kezdte a hazai ipar, melyet korrekció követett februárban és még dinamikusabb bővülés márciusban (16,5%).

Áprilisban rendkívül kiugró, 58,8%-os növekedést láthattunk (év/év alapon, kiigazítatlan adat).

Ennek hátterében a tavaly áprilisi rendkívül alacsony bázisszint állt, amely a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekkel volt összefüggésben.

Kedvezőtlen azonban, hogy a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021. márciushoz képest 3,2%-kal csökkent. Összességében, a termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. áprilisi szintet.

A jelentős, éves alapon mért bővüléshez a feldolgozóipar szinte minden alága hozzájárult.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27%-át képviselő járműgyártás kiugróan, az egy évvel korábbi közel négy és félszeresére nőtt, ami főleg az előző év áprilisi gyárleállások okozta alacsony bázisérték eredménye.

Áprilisban az EU területén forgalomba helyezett új személyautók száma 218,6%-kal emelkedett az előző évhez képest.

A hihetetlen mértékű bővülés mögött a tavalyi alacsony bázis áll, mert akkor már az egész EU-ban érvényben voltak a koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések. Összehasonlítva a 2019. évi adatokkal azonban már nem ilyen kedvező a helyzet, áprilisban 300 ezerrel kevesebb új személygépjárművet helyeztek forgalomba. 2021 első négy hónapjában a bővülés mértéke 2020 első négy hónapjához képest 24,4% volt.

Ugyanakkor egyre többen kongatják a vészharangot a továbbra is fennálló chip-hiány következtében.

Az ismételten fellépő hiány miatt a kecskeméti Mercedes gyár április 22-e és május 2-a között leállította termelését. A termelés leállítása az áprilisi ipari adatokra nyomhatta rá a bélyeget, mely a havi alapon mért csökkenés mögött is állhatott.

A globális chiphiány a járműgyártás teljesítményét befolyásolja negatívan, mind nemzetközi, mind hazai szinten.

A probléma súlyát jól mutatja, hogy az Audi a chip-hiány következtében németországi gyáraiban júniusban 10 ezer munkavállalót csökkentett munkaórában foglalkoztat, továbbá a győri gyár is leállt egy hétre június 21-ével kezdődően.

Az autógyárak, többek között a Volkswagen, várakozásai szerint a chip-hiány a harmadik negyedévben mérséklődni fog, ugyanakkor további ellátási zavarokra lehet majd számítani a jövőben, egészen addig, amíg az új kapacitások nem épülnek ki.

A 2020. évi alacsony bázis miatt májusban is jelentős mértékű bővülésre, felpattanásra lehet majd számítani az ipari termelés tekintetében éves összehasonlításban. Az adatokat július 7-én, szerdán ismerhetjük meg.

• Csütörtökön ismerhetjük meg a júniusi inflációs adatokat

Májusban 5% felett ragadt a hazai infláció, az áprilisi rátával megegyező mértékű, 5,1%-os inflációt regisztráltak idehaza (év/év alapon mérve). Ezzel mind áprilisban, mind májusban az infláció jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét. Az MNB is reagált a megnövekedett inflációra,

június 22-én az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indított, az alapkamat júniusban 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett.

A jegybank havonta vizsgálja majd felül a kamatemelési ciklus következő lépéseit és adatvezérelt üzemmódban halad. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie.

Így a júniusi inflációs adatokat – melyeket július 8-án, csütörtökön publikál a KSH – még érdemben nem befolyásolja az MNB kamatemelése.

Várakozásunk szerint az infláció júniusban továbbra is 5% felett, 5,3%-on állt (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. júniusi a 2020. júniusihoz viszonyítva).

Kitekintés az idei évi várható inflációs folyamatokra

Előretekintve, bázishatásokat figyelembe véve júliusban jelentősen visszaeshet az inflációs dinamika, de várhatóan 4%, vagyis a toleranciasáv felső határa felett mozog majd továbbra is az éves alapon mért infláció. Augusztustól pedig ismét gyorsulhat a mutató, szeptembertől ismételten elérheti az 5%-ot. Összességében az idei év további részében toleranciasáv felett járhat az infláció idehaza.

Felfelé mutató kockázatot jelent a nyári (nyaralási) szezon elindulása a szolgáltatások árainak emelkedésén keresztül, mely a gazdasági nyitással járó keresletélénküléssel is összekapcsolódik. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha a kínálat a felélénkülő kereslettel nem tud lépést tartani, továbbá az egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok alakulnak ki (ahogy láthatjuk továbbra is a globális chiphiány vagy a tengeri szállítás esetét, de idehaza az ismét felmerülő munkaerőhiány is nehezíti a kínálat helyreállását egyes szektorokban).