Innovációs ranglista: kiderült, hol állunk az Európai Unióban

A versenyképesség alapvető kérdése, hogy mennyire innovatív egy gazdaság. A környezetünkben elképesztő gyors változások zajlanak, és ezeket a folyamatokat egy stabil, változatlan állapotból nem lehet jól kezelni. A szervezeteknek alkalmazkodniuk kell, ami magában hordozza az innovációt is.

Magyarország az EU-s csatlakozást követően szerepelt először az “Innovation Scoreboard” ranglistáján, ahol a mért 27 ország közül a 21. helyet érte el. Az Európai Unió ekkor nagyon jól minősítette Magyarországot. Nagyobb esélyt látott a magyar gazdaság felzárkózására, mint Csehország, vagy Lengyelország esetében.

Lassuló magyar innováció

Lassú haladást figyelhetünk meg az innovációban, 2017-ről 2024-re, 8,7 százalékpontot léptünk előre. Míg ugyanebben az időszakban a cseh előrelépés 15,6, a lengyel pedig 13 százalékpont volt. Így Magyarország a ranglistán továbbra is a 21. helyet foglalja el, és az innovációs indexünk értéke csupán az EU-s átlag 70,5 százalékát éri el.A magyar gazdaság főként a humán területen van lemaradva, itt csak a 25. helyet sikerült megszereznünk.

A rangsor kialakításánál főként a felsőfokú végzettségek arányát, és a PISA-tesztek eredményét  veszik számba. Ugyanezen a helyen végeztünk az intellektuális tőke, valamint az innovatív cégek területén is.

-vette számba a fejlesztendő területeket Csath Magdolna egyetemi tanár, a Nemzeti Versenyképességi Tanács korábbi tagja, az MKT Innovációs Szakosztályának elnöke.

Azonban abszolút vezető pozícióban vagyunk abban a tekintetben, hogy az állam a GDP arányában mennyire ösztönzi a cégek innovációját. Az EU-s átlagot 100 százaléknak tekintve, a mi teljesítményünk a 136,4 százalékot éri el.

Ugyanakkor egy hatalmas szakadékot jelent, hogy az intellektuális vagyon területén csak 50,4 százalékot teljesítettünk.

A nem-innovátor cégek aránya, amelyekben van innovációs potenciál a második legmagasabb az EU-ban, 39,6 százalékkal.

Lehetséges, hogy a cégek kihívásai között lévő, versenyképességnek, vagy alkalmazkodóképességnek való megfeleléshez, nem az innováció a legjobb eszköz. Hiszen, ha ez lenne a megoldás, akkor a cégvezetők alkalmaznák.

-kérdőjelezte meg az innováció cégen belüli fontosságát Simon Attila vezérigazgató, Herendi Porcelán Manufaktrúra Zrt., a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Magyarországon hatalmas regionális különbségek uralkodnak. Míg Budapest a “strong innovator” csoportba tartozik, addig a többi régiónk csak az “emerging innovator” kategóriába fért bele. A kutatók aránya az összes foglalkoztatottból nagyon alacsony Magyarországon, Budapesten is csak a 3 százalékot érik el.

2024-ben költségvetés K+F ráfordítását tekintve az EU-s átlag felénél sem vagyunk. Igaz, hogy megnőtt a telekommunikáció, az űrkutatás, és az ipari kutatások finanszírozása. Viszont jelentősen csökkent a környezeti, oktatási, egészségügyi, kulturális, és energia kutatások támogatása.

Példát mutat a magyar gyógyszeripar

Az egy foglalkoztatottra jutó K+F ráfordítás 2022-ben a gyógyszeriparban 3 milliárd forint volt, aminek 98 százaléka saját erőforrásból fakadt. A járműgyártásban, ami a kormányzat szemében kiemeltebb iparágnak tűnik, mindössze 844 millió forintot tesznek ki az egy foglalkoztatottra jutó ráfordítások, aminek csupán a fele saját erőforrás, a másik fele állami támogatásból származik.

A szabadalmak területén nincs mit szégyellnie a magyar gyógyszeriparnak. A top 5 szakterületen az érvényes szabadalmak száma szerint a gyógyszeripar teljesítménye messze kimagasló.

-hangsúlyozta a magyar gyógyszeripar kiemelkedő teljesítményét Greskovits Dávid ügyvezető igazgató, MEDITOP Gyógyszeripari Kft., a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke.

 Magyarországon ma 14.000 gyógyszeripar szabadalom van ma, ebből a top három hazai jogosult a Richter Gedeon (51) az Egis Gyógyszergyár (37), és a CHINOIN Zrt. (16).

A magyar innováció kilátásairól szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.