Irinyi Tőkealapok – a legfontosabb stratégiai különbségek

A Széchenyi Tőkealap-kezelő által kezelt Irinyi Kockázati Tőkealapok az Irinyi Terv, a nemzetgazdaság iparfejlesztési stratégiáját követik, annak megvalósítására törekednek. A jelenkori iparági trendek mintájára a két alap főbb célja az ipar 4.0-hoz szorosan fűződő ipari hatékonysági fejlesztések, valamint a digitalizációs törekvések finanszírozása.

Az alapok célzott iparági spektrummal rendelkeznek, elsődleges céljuk az olyan hazai kkv-k tőkés támogatása, amelyek az iparágak fejlesztéséhez, a termékek minőségének javításához, a termelés és az ipari tevékenységek bővüléséhez, javításához aktívan járulnak hozzá. Az Irinyi Kockázati Tőkealapok befektetési célterületei az Irinyi Terv olyan kiemelt ágazatait érintik, mint a járműipar, egészségipar, vegyipar, információs és kommunikációs technológiaipar (IKT), zöldgazdaság és energiaipar, faipar, élelmiszeripar, valamint a védelmi ipar. Céljaik eléréséhez az Irinyi II. Kockázati Tőkealap 8 milliárd forintos, az Irinyi Kockázati Tőkealap 7,47 milliárd forintos tőkekeretből fektethet be a vállalkozásokba.

A következő táblázat szemlélteti a tőkealapok közti stratégiák különbségeit:

	Irinyi I. Kockázati Tőkealap	Irinyi II. Kockázati Tőkealap
Az alap mérete	7,47 milliárd forint	8 milliárd forint
Indulás	2018. december	2017. szeptember
Futamidő	2029. december 31.	2032. augusztus 25.
Befektetési időszak vége	2023. december 31.	2032. augusztus 25.
Befektetési régió	Konvergencia régió	Közép-Magyarország
Befektetési méret	Min. 100 M Ft – Max. 1000 M Ft, legfeljebb az alap 15%-áig	Min. 30 M Ft – Max. 240 M Ft
Maximális futamidő	5 év	7 év
Befektetési időszak	4-5 év	4-5 év
Részesedésszerzés nagysága	Max. 49%	Max. 49%
Befektetésnél a kiválási tőke aránya	Max. 10%	Max. 10%
Elvárt hozam	EU-referenciaráta + 500 bp + kockázati prémium	EU-referenciaráta + 500 bp + kockázati prémium
Elvárt privát társbefektetői részvétel	10/40/60% (célvállalattól függően)	10-15%

 

A két alap célrendszere azonos, a működésbeli különbségeket pedig elsősorban a befektetési méret és a befektetési régió adja.

Az egyik legjelentősebb különbséget a befektetések régiós szintű eloszlása jelenti. Míg az Irinyi I. Kockázati Tőkealap a Pest Megyén kívüli konvergenciarégiók kis- és középvállalkozásait támogatja, az Irinyi II. a Közép-Magyarországon tevékenykedő ipari vállalatokba fektet. Az újonnan induló Irinyi I. némileg kisebb alapból (7,6 millárd forintból) hajthat végre befektetéseket, ám befektetési mérete a kettes alaphoz képest jelentősen több, befektetésenként akár 1 milliárd forintot is felhasználhat.

A befektetési időszak mindkét alap esetében 4-5 év. Eltérés figyelhető meg az elvárt privát társbefektetői részvétel arányában is: az Irinyi II. esetében 10-15 százalékos privát magánbefektető társbefektetés megléte szükséges, célvállalat függvényében az Irinyi I. minimum 10, de akár 60 százalék társbefektetői részesedés mellé is beszállhat.

Végezetül nézzük, milyen aktív befektetésekkel rendelkeznek az egyes alapok: az Irinyi II. alap jelenleg két aktív befektetéssel rendelkezik: az egyik a Green Fox Academy, amely junior programozó képzéseket szervez Budapesten, valamint idén szeptember óta Prágában is; illetve az NFZ Federnwerk Kft., amely főként a haszongépjárművek tengelyein alkalmazott laprugók tervezésével foglalkozik. Az Irinyi I. alap elsőként a repülőtéri tűzoltóképzéssel foglalkozó DETKA Oktató Kft.-be fektetett, a járműipari központtá váló Debrecen városában.

A közös célrendszer révén általánosságban beszélhetünk együttes fogalommal élve Irinyi Kockázati Tőkealapokról, fontos azonban tisztában lenni a két alap pontos jellemzőivel. Az Irinyi Kockázati Tőkealapok a tőkepiaci szereplők többségéhez képest alacsonyabb hozamszintet várnak el.  Ennek egyik oka a beszállítói, gyártó és szolgáltató iparágak eredményességi benchmarkjainak alacsonyabb szintje egy IT fejlesztő vagy egy biotechnológiai céghez viszonyítva; a másik, hogy kisebbségi tulajdonostársként nem kívánnak aktív szerepet élvezni a portfóliócégek működtetésében, azok építésében, a tőkepiaci szereplők általános stratégiájával ellentétes módon.