Ismerjük meg történelmünket a négynapos ünnepi hétvégén

Az ezeréves monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Az épületegyüttesben működik továbbá az ország egyik legnívósabb középiskolája, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium.

Az apátság története

996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is.

Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője még a tatárokat is vissza tudta verni a monostor-erőd falai alól. Az egyre nagyobb jelentőséget kapó bencés intézmény 1541-től főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban a szerzeteseknek menekülniük kellett. A súlyosan megrongálódott épületeket az 1700-as években nagyrészt barokk stílusban építették újjá.

A további fejlődést II. József 1786-os rendelete akasztotta meg, amikor a többi szerzetesrendhez hasonlóan a bencés közösségeket is feloszlatta. I. Ferenc alapította újra az apátságot 1802-ben, a rend főleg a középiskolai oktatásra koncentrál azóta is. A kommunizmus évei alatt is működött a gimnázium, korlátozott keretek között tevékenykedhettek a szerzetesek is. A rendszerváltás óta kapott nagyobb lendületet az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése.

A bazilika

A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma látható épületének nagy része a XIII. század elején épült kora gótikus stílusban, ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Valószínűleg 1224-ben szentelték fel.

Az ötven méter hosszú, háromhajós bazilika, négy jól elkülönülő részre tagolódik. A templomot Mátyás király uralkodása idején bővítették, ekkor készült el a szentély csillagboltozatos mennyezete, a mellékhajók keleti vége és a Szent Benedek-kápolna gyönyörű cseppkőboltozatával. A török időkben a belső berendezés teljesen elpusztult. Az épület mai formáját, díszítését, berendezése nagy részét a XIX. század második felében végzett restaurálásnak, személy szerint ifj. Storno Ferencnek köszönheti.

A templom homlokzatát Róth Miksa műhelyében készült mozaikkép díszíti a monostor két alapítója, Szent István és I. Ferenc alakjával.

Az altemplom

A román stílusú altemplomban a fő látnivaló egy XIII. századi ülőfülke, amelyet Szent István székének is neveznek, mivel a legenda szerint azon a helyen áll, ahol hajdanán az államalapító fatrónja lehetett. A hagyomány szerint, ha valaki úgy tud beleülni a trónba, hogy háta hozzáér a háttámlához, miközben lábai leérnek a földig, abból egyszer még király lesz.

A kerengő

A XV. század második felében épült kerengőt a templommal egy különlegesen díszes, XIII. századi kapu, az ún. Porta Speciosa köti össze. A vörös márványból és fehér mészkőből épült kaput a templom védőszentje, Szent Márton képe díszíti. A kerengőfolyosó által körülölelt kis belső kertet gyakran Paradicsomkertnek is nevezték, a középkorban elsősorban gyógynövényeket termesztettek itt. A folyosó végén lévő Szent István-kápolnában a két, Róth Miksa által készített üvegablak Benczúr Gyula egy-egy híres festménye alapján készült.

A könyvtár

A monostor egyik legszebb, legérdekesebb része a könyvtár XIX. századi klasszicista nagyterme. Az apátság több százezer kötetből álló állománya Magyarország egyik legnagyobb könyvgyűjteménye. Itt őrzik az első magyar nyelvű emléket, a tihanyi apátság alapítóiratát 1055-ből.

Arborétum és Gyógynövénykert

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A XIX. századra már mintegy 80 fa- és cserjefajt telepítettek az apátság arborétumába, majd később angolkertté alakították. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.

Az arborétumban található levendulaültetvény közelében gyógynövénykert mutatja be a hagyományos kolostorkerti gyógynövénykultúrát. A látogatók megismerkedhetnek a gyógy- és fűszernövényekkel, megkóstolhatják gyógyteákat, a lepárlóüzemben nyomon követhetik a levendulaolaj készítésének folyamatát.

Apátsági Pincészet

A borászati körbevezetések során egy kis sétát követően a tárlatvezető bemutatja a látogatóknak az Apátsági Pincészet épületét (a présházat és a borházat), ismerteti a borkészítés technológiai folyamatát. A pincelátogatás befejezéseként a vendégek megkóstolhatják az apátsági borokat is.

Boldogasszony-kápolna

A kápolna eredetileg az apátság közelében élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt, melynek építése 1714-ben kezdődött. A barokk épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították. Három barokk oltár és egy 18. századi klasszicista orgona látható a kápolnában. A templom alatti kriptában szerzetesek nyugszanak, kizárólag hozzátartozók látogathatják.

Millenniumi emlékmű

1896-ban a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára hét millenniumi emlékművet emeltek Magyarországon. Az egyik Pannonhalmán található, amely jelenleg csak kívülről tekinthető meg. Az építményt eredetileg 26 méter magas, kettős héjú kupola fedte a magyar királyi korona ábrázolásával, de ezt később lebontották megromlott állapota miatt.

Pannonhalmi Tájvédelmi körzet

A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik, területe 7055 hektár. A tájvédelmi körzet négy fő részét a kisalföldi Meszes-homokpuszta, a Pannonhalmi-dombság, a Holt-Rába és a dunai Erebe-szigetek alkotják. A Pannonhalmi-dombság felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékkel rendelkezik: IV. Béla oklevele szerint ezen a területen eredt a szentként tisztelt Pannon-forrás, továbbá Géza fejedelem itt telepítette le a bencéseket, és a Szent Márton-hegyen épült fel a főapátság épületegyüttese.

Hefter Üveggaléria és Stúdió

Magyarország egyetlen olyan kiállítóhelye a Hefter Galéria, ahol az üveghez kötődő művészeti ágak kerülnek reflektorfénybe. Hefter László Ferenczy-díjas üvegművész munkásságával, továbbá állandó és időszakos kiállítások keretein belül a legjobb magyar és külföldi művészek üvegszobrászati, üvegfestészeti és a társművészetekhez kapcsolódó alkotásaival ismerkedhetnek meg a látogatók.

Szent István szobra

A bencés apátság közelében két szobor is emléket állít Szent Istvánnak. Az egyik a szoborparkban található, a másik pedig az apátság melletti Milleniumi emlékműnél. Utóbbit Török Richárd szobrászművész alkotta, akinek fiatalon, 39 évesen bekövetkezett halálát követően szülei döntöttek úgy, hogy fiuk műveit magyar köztereken helyezik el – így került oda ez a szobor is. További különlegessége, hogy nem robosztus, a testi adottságaival tekintélyt parancsoló uralkodóként ábrázolja Szent Istvánt, hanem belső erőt, hitet, elszántságot sugárzó, a kardot kényszerűen maga elé tartó királyként.

Szent István dombormű

Az 1938-ban Zászlós István által készített bronz dombormű a vasútállomás falán található. Azt az eseményt ábrázolja, amikor István király Szent Márton hegyéről, Pannonhalmáról indult Koppány ellen küzdelembe.

Mindenki keresztútja

A kálváriát Horváth György helyi keramikus tervezte és készítette, magánkezdeményezésből jött létre. A Kistemplom melletti parkban, a Szent Márton szobor mögött található, 2014 őszén adták át.

Radnóti emlékmű

A téglagyár mellett található a fekvő bronzszobor, amely Radnóti Miklósnak emel emléket, aki a téglagyár területén töltötte utolsó éjszakáját 1944 novemberében.

Programok az ünnepi hosszúhétvégén

Augusztus 19-én Pannonhalma főterén a Szent István Napok keretén belül változatos programok, majd Geszti Best Of, tűzijáték és utcabál várja a látogatókat, augusztus 20-án pedig ünnepi szentmisén és terményáldáson vehetnek részt az érdeklődők a Kistemplomban.

Augusztus 20-án kinyit újra a Kézműves Udvar is. Emellett augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttese 9:00-18:00 között ingyenesen látogatható, és egész nap programokkal várják a látogatókat. Este 20 órakor pedig Szent István király intelmeit Imre herceghez Mácsai Pál és Binder Károly tolmácsolásában hallgathatják meg az érdeklődők a Pannonhalmi Bencés Gimnázium dísztermében.

Indulj el és hagyd, hogy minden út egy újabb csodához vezessen! További inspirációért látogass el a csodasmagyarorszag.hu weboldalra.

Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából.

(X)