Járvány idején még inkább szükséges a korrupcióellenes összefogás

Hírek2020. nov. 26.Növekedés.hu

A világjárvány növelheti a korrupciós kockázatokat is, így minden korábbinál időszerűbb a társadalmi összefogás a közélet tisztaságáért – szögezték le Magyarország állami szerveinek vezetői a rendhagyó módon online formában megtartott IX. Integritás Kerekasztalon.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.

Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.

2020 november 26-án, kilenc évvel a közös nyilatkozat aláírása után az együttműködő intézmények a Magyar Nemzeti Bank szervezésében – a járvány miatt online formában – értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.

Hangsúlyozták: Magyarországon továbbra is az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelentik a megfelelő eszközöket a közélet tisztaságának szavatolására egy olyan helyzetben, amikor – ahogy arra a világ vezető nemzetközi szervezetei, köztük az ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámutatnak – a járvány világszerte növelheti a korrupciós kockázatokat és a társadalmi bizalmatlanságot.

Hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni.

A gazdaság növekedéséből és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok, az egyszerűsödő és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés, illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata – az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a pénzügyi és társadalmi biztonságuk, kiszámíthatóbbak és jobbak lesznek a mindennapi életkörülményeik.

A rendezvényen Dr. Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter elmondta:

A Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a korrupció megelőzésében a technikai eszközök, mint például az elektronikus ügyintézés szélesebb körű alkalmazása, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés személyazonosításhoz kötése és naplózása, valamint a közigazgatási ügyekben történő automatikus döntéshozatal. A Kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke hangsúlyozta:

Az Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Az ÁSZ 2020-tól az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére helyezi a hangsúlyt, ennek keretében 3197 önkormányzatnál értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek kiépítettségét, valamint megállapításaival és javaslataival minden további ellenőrzött szervezetnél hozzájárul a korrupció megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá.

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke rámutatott:

Az integritás erősítésére a Magyar Nemzeti Bank tavaly önálló megfelelőségi szervezeti egységet hozott létre, idén pedig megújítja a belső Etikai Kódexét. 2020-ban a jegybank felügyeleti területe munkavállalóinak az iratok biztonsági szintjét megnövelő, hiteles elektronikus aláírást tett lehetővé, s bevezette a belső szabályozók megismerésének digitális nyomkövetését is. A pénzügyi intézmények felé hangsúlyos elvárás a belső védelmi vonalak erősítése, miközben az MNB piaci visszaélés-bejelentési rendszert is működtet. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése és a digitális fizetési szolgáltatások erősítése pedig az egész társadalom számára erősítette az átláthatóságot.

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta:

Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok integritásának erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy egyrészt biztosítja a bíróságok alkotmányos működésének központi igazgatási feltételeit, másrészt a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését. Az OBH elnöke ugyanis irányítja és ellenőrzi az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét és mivel ezek a bírósági vezetők felügyelik az alájuk tartozó bírósági szervezeti egységek vezetőit, kialakítható az igazgatási-felügyeleti intézkedések olyan láncolata, amely egyrészt képes lokálisan érvényesíteni a központi intézkedéseket, másrészt a helyi tapasztalatok visszacsatolásával hozzájárul az igazgatási eszközrendszer fejlesztéséhez.

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kifejtette:

A Közbeszerzési Hatóság 25 évvel ezelőtti létrehozatala óta elkötelezett abban, hogy a közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, valamint a közbeszerzési eljárások tisztaságának sérelméhez vezető visszaélésszerű, jogsértő, illetve korrupciós jellegű cselekmények ellen fellépjen. A transzparencia és a versenyfeltételek biztosításának hiteles adatbázison alapuló és objektív mérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság kezdeményezte statisztikai tevékenységének akkreditációját a Központi Statisztikai Hivatalnál, mely akkreditáció eredményeként a Hatóság csatlakozhatott a Hivatalos Statisztikai Szolgálathoz, így a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatosan kizárólag a Hatóság statisztikái irányadóak immár hivatalosan is. A Hatóság statisztikái alapján pedig egyértelmű, hogy mind az átláthatóság mind a versenyfeltételek a közbeszerzési eljárások területén évek óta szinte teljes mértékben megvalósulnak.

Dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes rávilágított:

A közélet tisztasáságáért tett első közös szándéknyilatkozat óta eltelt közel egy évtizedben Magyarország Ügyészségének tevékenységében központi szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem. Vádhatósági funkciójából fakadóan, a korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban is fontos feladat hárul az ügyészségre. A hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészségi nyomozás alá tartozik. Az ügyészségi nyomozás 2019 februárjában strukturálisan átalakításra került azzal a céllal, hogy ezen büntetőeljárások is minél sikeresebbek legyenek. A magyar ügyészség nemzetközi színtéren is fontos szerepet vállal a korrupció elleni küzdelemben.

Dr. Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese nyomatékosította:

A Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben. A legfőbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagyságrendileg harminc olyan ügyben járt el érdemben, amelynek tárgya korrupciós cselekmény volt. Indokolásaiban hangsúlyozza, a hivatalos személy a közhatalom részese. Működésével szemben alapvető követelmény, hogy a közhatalmat az őt terhelő közfeladat végzésére használja. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy hatáskörében marad, és a hatáskörébe tartozó feladatkört, az egyes ügyeket részrehajlás nélkül intézi.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kiemelte:

A Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörébe tartozó tevékenységek ellátása során eddig is aktívan közreműködött a korrupciós kockázatok csökkentésében. Az idei esztendőben a hivatal korrupcióellenes tevékenységét munkánk során tovább tudtuk erősíteni mind a szervezeti, mind a hatáskörből fakadó integritás tekintetében. Mi sem mutatja jobban a GVH ilyen irányú elköteleződését, mint hogy hivatalba lépésemet követő első intézkedéseim között szerepelt a versenyhatóság csatlakozásának kezdeményezése az intézményközi összefogáshoz.

Videók ajánlása vagy bármi