Javuló tankerületek és digitális oktatás

A tankerületi központok a fenntartói feladatok ellátásával megteremtik a köznevelési intézmények szabályszerű és gazdaságos működésének alapját, mely az egységes színvonalú, mindenki számára elérhető oktatás alapját képezi. A tankerületi központok központi költségvetési szervek, melyek működésének forrásait a központi költségvetés biztosítja.

A Kormány az Alaptörvényben és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján 60 tankerületi központot jelölt ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként résztvevő szervnek. A tankerületi központok irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma, középirányító szerve a Klebelsberg Központ. 2019-ben összesen 2 194 köznevelési intézmény tartozott a 60 tankerületi központhoz, bevételeik összesen 615,8 milliárd, kiadásaik 578,7 milliárd Ft összeget tettek ki. Mérlegfőösszegük 501,7 milliárd Ft volt - olvasható az aszhirtportal.hu-n.

Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a tankerületi központok rendelkeztek a szervezet feladatai ellátásának részletes rendjét rögzítő szervezeti és működési szabályzattal.

Valamennyi tankerületi központ rendelkezett számviteli politikával, két szervezet kivételével eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatával, továbbá eszközök és források értékelési szabályzatával.

Az éves költségvetési beszámoló elkészítésének egy kivételével valamennyi szervezet eleget tett, beszámolójukat főkönyvi kivonattal alátámasztották.

Az ÁSZ ellenőrzése a törvényben előírt, a beszámolót alátámasztó leltárkészítés, a gazdálkodási jogkörök gyakorlása, illetve a belső kontrollrendszer minőségéről szóló vezetői nyilatkozatok terén tárt fel hiányosságokat több tankerületi központnál.

30 tankerületi központ személyi juttatások kifizetéséhez kapcsolódó 2020. évi kontrolltevékenysége nem volt szabályszerű, mert a kifizetést megelőzően nem rendelkeztek teljesítésigazolással, ennek következtében nem bizonyított, hogy minden tanítási órát a tanrendnek megfelelően megtartottak az intézményekben. Ennek hiányában felmerül annak kockázata, hogy a tanulók a megfelelő tudás megszerzéséhez nem kapják meg az elrendelt támogatást.

Az ÁSZ 60 tankerületi központnál kezdeményezte, hogy az ellenőrzött időszakot követően, 2021-re vonatkozóan biztosítsák a szabályszerű működés feltételeit és erről értesítsék a Számvevőszéket.

A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban, a figyelemfelhívó levelekre a tankerületek által adott válaszok alapján az látható, hogy a szabályozási terület az ellenőrzöttek által megtett intézkedések alapján 2021-re már lényegesen jobb helyzetet mutatott. A megtett intézkedésekkel megalapozták a szervezetek működési sajátosságaihoz igazodó, szabályszerű könyvvezetést, a vagyoni helyzetről megbízható és való összképet mutató beszámoló elkészítését. A beszámoló mérlegtételeinek leltárába kerülő adatokat alátámasztó leltározás elrendelése jobb helyzetet mutatott, így a szervezetek kezelésében lévő nemzeti vagyon védelme biztosított.

A gazdálkodási jogkörök gyakorlására jogosult személyekről és aláírás-mintájukról szóló naprakész nyilvántartás területe megfelelő intézkedés hiányában továbbra is kockázatos, amellyel sérül a cél szerinti közpénzfelhasználás szabályozottsága, és a vagyonnal történő felelős gazdálkodás.

A személyi juttatások kifizetéséhez kapcsolódó kontrolltevékenység területén 13 tankerületi központ intézkedett, 17 tankerület esetében azonban továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy nem bizonyított a személyi kifizetések alapját jelentő megfelelő teljesítés. A belső kontrollrendszer minőségéről szóló vezetői nyilatkozat elkészítésének területén három tankerület esetében továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy a belső kontrollrendszer minőségéről nem állnak rendelkezésre megbízható információk.

Az Állami Számvevőszék által végeztetett online felmérés során megkérdezett szülők véleménye szerint a közoktatási intézményekben a tanulók több, mint felének az órarendi órákat részben, vagy egyáltalán nem tartották meg és a tanulók jelentős része számára a tanárok segítsége sem volt biztosított.

A tanulók jelentős része szorult a szülők segítségére a tanuláshoz és a felkészüléshez. A tanulók felénél a szülőknek az volt a tapasztalata, hogy a számonkérés és a leadott tananyag között nem minden esetben volt összhang. A szülői vélemények azt mutatták, hogy 2021. március 8-a és 2021. március 31-e között a tantermen kívüli, digitális munkarendben megvalósuló oktatás során a köznevelési intézmények nem gondoskodtak arról, hogy valamennyi tanuló számára biztosítottak legyenek az elsajátítandó tananyaghoz való hozzájutás, az elsajátítás és számonkérhetőség feltételei.

Előremutató az emberi erőforrások miniszterének ellenőrzés során adott tájékoztatása, amely szerint az intézményvezetők tudatában vannak az eltérő munkarendben megvalósuló oktatás során az „esetlegesen elmaradt munkanapok, tanórák pótlásához szükséges intézkedések szükségességének".

Ezt erősítette a vonatkozó EMMI határozat, amely a törvényes képviselő előzetes kérése alapján történő kötelező felügyelet elrendelése mellett a nyári időszakban lehetőséget teremtett az intézmények számára a felzárkóztatás, pótlás megvalósítására.

A tájékoztatás szerint az intézmények számára az ősszel kezdődő tanév során is lehetőség van a szükséges további pótlás megszervezésére, amelyre a szakmai tanévnyitókon felhívják az intézményvezetők figyelmét.

Ez arra mutat rá, hogy a szülői igények figyelembevételével, a kiesett oktatásnak az intézményvezetők felelősségi körében való pótlása a pedagógusok elkötelezettségével párosulva biztosítja minden tanuló számára az elsajátítandó tananyaghoz való hozzájutást. A gazdálkodási területen a közpénzügyi helyzet javulását mozdítja elő az emberi erőforrások miniszterének intézkedése. Ennek keretében a tájékoztatás szerint a miniszter kérte a Klebelsberg Központ elnökének intézkedését, hogy a belső ellenőrzés kiemelt ellenőrzésnek vesse alá az érintett területeket.