Joe Biden az Egyesült Államok következő elnöke

273 elektori szavazata lett Joe Bidennek, így megnyerte az USA elnökválasztását. 

„A számok világos és meggyőző üzenetről árulkodnak: meg fogjuk nyerni ezt a versenyt”

– mondta Joe Biden magyar idő szerint szombat hajnalban, s nem sokkal később ez be is következett.

Trump 213 elektori szavazattal rendelkezik és már esélye sincs, hogy megnyerje a választásokat. A győzelemhez 270 kellett, amelyet Biden Pennsylvániával be is gyűjtött. 

A regnáló elnök a bíróságokon minden bizonnyal meg fogja támadni az eredményt minden olyan államban, ahol szoros versenyben vesztett.

„A jogi eljárások csak most kezdődnek!”

– írta ki Twitterre magyar idő szerint péntek éjfélkor. Az már most biztos, hogy Georgiában újra fogják számolni a szavazatokat.

Biden Barack Obama alelnöke volt korábban, ő Delaware állam leghosszabban ideje pozícióban lévő szenátora. 

Alelnöke Kamala Harris az első fekete nő, aki alelnöki pozícióhoz jut az Egyesült Államokban.

A kérdés, mit kezd az USA új elnöke az amerikai gazdasággal. Hiába javultak a gazdasági adatok az Egyesült Államokban, az elemzők szerint alig kétharmadát nyerte vissza a gazdaság annak, amit tavasszal elveszített. Miután ősszel a vírus ismét lábra kapott, a gazdasági növekedésről szóló várakozások is romlottak,

a Goldman Sachs például a negyedik negyedéves növekedési előrejelzését hat százalékról háromra rontotta.

Ahogy korábban írtuk voltak jelek, amelyek alapján úgy tűnt, hogy a Wall Street jobban örülne Trump győzelmének. Biden ugyanis az ígéretei alapján magasabb adót vetne ki nem csak a gazdagokra, hanem a nagyvállalatokra is. Viszont pont azért, mert a demokrata politikus a párt mérsékelt irányzatához tartozik, a várakozások szerint nem fog nagyszabású változásokba fogni. A kampánya során többek közt az "ingyenes egészségügy" ötletét is kategorikusan elvetette. 

Hogy Bidennek mekkora mozgástere lesz az igazán januárban derülhet ki.

Ekkor ugyanis Georgiában szenátusi választások lesznek. Valószínűleg ezeken dől majd el, hogy a demokratáknak vagy a republikánusoknak lesz többsége a testületben. Ha a republikánusok felülkerekednek, akkor Biden nehéz elnökség elé néz. Ha voltak is nagyszabású tervei azokat a szenátus egy ilyen esetben bizonyára visszadobná.

Igen csak valószínű, hogy Biden ellentétben az elődjével nem fog szembemenni a tudományos világgal. A napokban már jelezte is, hogy az USA vissza fog térni a párizsi klímaegyezménybe. A globális felmelegedést pedig komolyan fogják venni. Biden az ígéretei alapján a koronavírus-járvány kezelésén is változtatna.

"Elnökként az első lépésem az lesz, hogy ellenőrzésem alá vonom a vírust, amely oly sok életet tönkre tett. Mert én értek valamit, amit ez az elnök (Trump) nem. Azt, hogy soha nem állítjuk helyre a gazdaságot, gyermekeink soha nem térhetnek vissza biztonsággal az iskolába és soha nem kapjuk vissza az életünket addig, amíg ezzel a vírussal küszködünk."

- nyilatkozta még a nyáron.

Érdemi változás várható az amerikai külpolitikában is.

Trump az Európai Uniót egyfajta riválisként kezelte. A tervei között egy 35 százalékos importvám is szerepelt, amelyet pár éve azokra a német autóipari vállalatokra akart kivetni, amelyek nem az Egyesült Államok területén végzik a gyártást. Bár a fenyegetéseit nem váltotta valóra, amíg ő volt az elnök mindig meg volt az esély rá, hogy egyszer épp úgy ahogy Kínának, az EU-nak is neki fog menni. Biden alatt ehhez hasonló retorziók aligha fognak felmerülni. Alatta az Egyesült Államok Európát minden bizonnyal fontos szövetségesként fogja kezelni.

Az elmúlt években a republikánusok és a demokraták egy valamiben egyetértettek: a szavazásoknál a védelmi kiadások növelése mellett rendre kiállt mindkét nagy párt. Ezen a téren ezért aligha lesz bármi változás.

A katonai célokra bizonyára Biden alatt se fogják sajnálni a pénzt.

A mostani nehéz gazdasági helyzetben erősen kérdéses, hogy mi lesz azokkal a zöld programokkal, amelyeket a demokrata politikus korábban belengetett. Biden a tervei között említette, hogy a megújuló energia-felhasználás mellett egy kétezer milliárd dolláros kiadási tervezettel is kiállna. A cél az lenne, hogy drasztikusan csökkenjen az USA szén-dioxid kibocsátása.