Jövő héten 2020 első kamatdöntése lesz

A GKI-konjunktúraindex nyitja a jövő hetet

A 2019 novemberi, kedvező adatot követően decemberben jelentősen mérséklődött a GKI-konjunktúraindex: a novemberi 2,8-as szintről -1,1-re csökkent a mutató értéke. A tavaly decemberi szintnél alacsonyabban utoljára 2016 novemberében járt az index (-2,2). Míg az üzleti várakozások visszaestek tavaly novemberről decemberre, a fogyasztói bizalmi index tovább tudott javulni decemberben. A friss, idei évi első adatokat január 27-én, hétfőn közli a GKI.

Ugyan 2019-ben - kilengések mellett - fokozatos mérséklődést tapasztalhattunk a hazai gazdasági aktivitást tükröző mutatóban, viszont összességében 2019-ben csak kisebb mértékben távolodott el az index a történelmi csúcsától (2018. július: 10,5).

Összességében a hazai üzleti és a fogyasztói várakozások továbbra is optimizmust tükröznek, így a kedvező üzleti bizalom 2020-ban is pozitívan támogathatja a hazai gazdasági növekedést. Azonban ezt is figyelembe véve várakozásunk szerint 2020-ban 3,5%-ra lassul a hazai GDP-növekedés a 2019-re várt 4,8%-os szintről, amelynek hátterében két tényező áll: a beruházások a tavalyinál lassabb mértékben bővülhetnek, illetve a fogyasztás növekedésének dinamikája is alacsonyabb lehet, mint azt 2019-ben tapasztaltuk.

Kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa január 28-án, kedden

2019. decemberben 4,0% volt a hazai infláció 2018 decemberéhez viszonyítva, míg tavaly novemberben még csak 3,4%-on állt a hazai árszínvonalromlás mértéke. Így a hazai infláció elérte a jegybank inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét. Azonban az infláció jelenlegi gyorsulását érdemes átmenetinek tekinteni, mivel emögött elsősorban egy technikai tényező, az ún. bázishatás áll. Ugyanezen bázishatás miatt idén februártól az inflációs dinamika mérséklődésére lehet számítani, azaz ismét 4% alá lassulhat a hazai árszínvonalromlás. 2020-ban átlagosan 3,6%-os inflációt várunk itthon, majd 2021-ben alacsonyabb értéket várunk a mutatóban.

Összességében a 2019-es éves átlagos infláció 3,4%-on alakult (2018-as éves átlag: 2,8%), azaz továbbra is magas maradt a hazai belső árnyomás: 2019-ben összességében 3,8% volt a hazai maginfláció (2018: 2,5%), valamint az MNB által kiemelten figyelt, indirekt adóktól szűrt maginfláció 2019-ben átlagosan 3,4% volt (év/év alapon mérve). Várakozásunk szerint 2020 és 2021 folyamán a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd a hazai gazdaságra jellemző bérnyomás miatt. A vállalkozások számára azonban nem elegendő csupán a fogyasztói árindex folyamatait figyelni, hiszen a vállalkozások esetében egyéb tényezők is szerepet játszanak; erről részletesen a Danube Capital szakmai blogján publikáltunk.

Hogyan alakul a monetáris politika?

Az emelkedő hazai inflációs pálya ismét ráirányíthatja a figyelmet az MNB monetáris politikájára, azonban a nemzetközi fejlemények miatt nincsen szigorítási kényszer az MNB-n. Az ECB további monetáris lazításról döntött 2019 szeptemberében és Christine Lagarde, az ECB új elnöke több fórumon is hangoztatott kommunikációja szerint a demográfiai kilátások, a klímaváltozás és a technológia lendületes fejlődése új kihívások elé állítja az eurózóna jegybankját. Ez pedig a monetáris politikai keretrendszer átalakítását teszi szükségessé. Így 2020 elején elindul a jegybanki stratégia átgondolása, ami várhatóan az év végére be is fejeződik. 2020-ban az új stratégia kialakításáig az ECB várhatóan időt akar majd nyerni, vagyis a gazdasági kilátások markáns változása nélkül előreláthatólag nem módosít majd a monetáris kondíciókon.

Ezenkívül a Fed 2019 második felében egymás után háromszor vágott kamatot, továbbá az idei évben is fenntarthatják a korábbiakhoz képest lazább monetáris kondíciókat. Sőt a saját és a piaci várakozások szerint 2020-ban ismét kamatot vághat a Fed.

Összességében a korábban várthoz képest is hosszabb ideig tartó laza monetáris politikai kondíciókra lehet számítani globálisan. Következésképpen az MNB részéről sem számítunk a jelenlegi monetáris kondíciók érdemi módosítására, azaz a január 28-i jegybanki kamatdöntéskor várakozásunk szerint továbbra is változatlan szinten maradnak a monetáris kondíciók idehaza.

A hét második felében hazai munkaerőpiaci és kereseti adatok jelennek meg

Az elmúlt években a hazai foglalkoztatás dinamikus növekedése következtében a munkanélküliségi ráta jelentős csökkenését tapasztalhattuk a válság során tapasztalt 10% feletti szintekről. A 2019. szeptember–novemberi időszakban már történelmi mélység közelében, 3,5%-on állt a ráta (a legalacsonyabb érték 2019. április-június időszakban volt, 3,3%.) Következésképpen a hazai gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány gyakorlatilag eltűnt, közép távon csak a munkanélküliségi ráta mérsékelt csökkenése várható. A legfrissebb, 2019. október-decemberi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat január 29-én, szerdán ismerhetjük meg.

A hazai feszes munkaerőpiaci kondíciókat mutatja az is, hogy tavaly októberben változatlanul két számjegyű béremelkedést tapasztalhattunk idehaza: a hazai bruttó átlagkereset 11,6%-kal emelkedett 2018 októberéhez képest (szeptemberben 11,8%-os bérnövekedést regisztráltak). Így 2019. január-október között 10,9%-os volt a keresetbővülés hazánkban. A 2019-es év egészére prognosztizált két számjegyű bérnövekedést követően 2020-ban várakozásunk szerint a munkaerőhiány mérséklődése miatt kismértékben lassul a bérdinamika idehaza. A friss, tavaly novemberi kereseti adatokat január 31-én, pénteken közli a KSH.

További elemzések itt érhetőek el.