Jövő héten az MNB kamatdöntése lesz a fókuszban
- Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa
December 15-én, kedden tartja az MNB Monetáris Tanácsa soron következő – és egyben az idei évben utolsó – kamatdöntő ülését, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági prognózisok ismeretében döntenek a jegybanki instrumentumok esetleges felülvizsgálatáról. Ebben fontos tényező, hogy a koronavírus-járvány második hulláma mennyire lesz markáns, a kormány által már bejelentett korlátozó intézkedések milyen gazdasági hatásokkal járnak, milyen további szigorítások várhatók.
Várakozásunk szerint az MNB nem módosít a monetáris politikai eszköztáron, azaz az alapkamat szintjén sem (marad a 0,6%).
A jegybank továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában, és ez a jegybanki eszközök mellett a kommunikációban is tükröződik.
A legutóbbi, november 17-i kamatdöntő ülés alkalmával a Monetáris Tanács nem módosította az alapkamat szintjét, továbbá nem került sor a kamatkondíciók változtatására sem (az egyhetes betéti tender kamata 0,75%-on maradt).
A jegybank korábbi tájékoztatása szerint a szeptember 24-i effektív szigorítás oka az volt, hogy megelőzzék az inflációs kockázatok fokozódását. Az egyhetes betéti tendereken minden héten egyedileg döntenek a kamat mértékről, a szeptemberi effektív kamatemelést követően az MNB Igazgatósága már nem emelte tovább az egyhetes betét kamatát.
Az inflációs alapfolyamatok alakulását tekintve az MNB továbbra is felfelé és lefelé mutató kockázatokat azonosít: a keresleti-kínálati súrlódások az áremelkedés irányába mutatnak, a gyenge kereslet egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatása azonban az átlagos árszínvonal-változást mérsékli. Az előbb említett két tényező eredőjeként áll elő az inflációs pálya. A jegybank várakozásai szerint – a koronavírus-járvány következtében – az árazási döntések nagyobb változékonysága és a szokásostól eltérő szezonális mintázata a következő negyedévekben is jellemző marad.
Mind az egyhetes betét kamata, mind a december 15-i kamatdöntés szempontjából fontos tényező, hogy az infláció augusztus óta folyamatosan csökkenő pályán mozog (az augusztusi 3,9%-ról szeptemberben 3,4%-ra, októberben 3,0%-ra mérséklődött), novemberben az MNB közép távú célja, 3% alá került (novemberben 2,7% volt a headline infláció).
Várakozásunk szerint az egyhetes betét kamata még nem változik a december 17-i tenderen.
Az inflációs kilátásokat tekintve a fő inflációs mutató az idei év utolsó hónapjában is várhatóan 3% alatt alakul, azaz nem lép ki az MNB toleranciasávjából. Hosszabb távon a negyedéves inflációs mutatókat tekintve sem várható, hogy a ráta az előttünk álló években 4% fölé kerülne.
A külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25%-os szintre, a Fed jelentős kötvényvásárlási programot működtet, amelyet több alkalommal ki is bővítettek. Az ECB is folytatta likviditásnyújtó és (korábbi, illetve pandémia során bevezetett) eszközvásárlási programjait.
A régiós országok esetében is a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők, a jegybankok többsége nulla közeli szinten tartotta az irányadó rátákat (a lengyel jegybank 0,1%-ra, a cseh 0,25%-ra, a román jegybank pedig 1,5%-ra csökkentette az alapkamat mértékét), a lengyel és a román jegybank folytatta állampapír-vásárlási programját.
A laza külső monetáris kondíciók várhatóan tartósan fennmaradnak.
Egy intenzívebb, elhúzó járványhelyzet jelentősebb piaci turbulenciákat, volatilisabb piaci mozgásokat indíthat el. Ennek ellensúlyozását a jegybank további monetáris politikai lépésekkel teheti meg, az idei tapasztalatok alapján elsősorban szóbeli intervenciókra kerülhet sor.
- Kedden publikálja a KSH a magyar építőipari termelés októberi adatait
2020 szeptemberében 14,7%-kal csökkent az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a magasépítés alágazat volumene 9,1%-kal, míg a mélyépítésé 20,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Bizakodásra adhat okot azonban, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a májusi mélyponthoz képest 10,9%-kal, míg az augusztusihoz viszonyítva 1,4%-kal emelkedett szeptemberben.
A friss, októberi adatokat december 15-én, kedden közli a KSH.
2020 első három negyedévében az építőipari termelés volumene 11,0%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene 16,3%-kal maradt el a 2019. szeptember végitől a KSH adatai szerint. A magasépítésre vonatkozó szerződések volumene 13,8%-kal magasabb, míg a mélyépítésre vonatkozó szerződéseké 27,6%-kal volt alacsonyabb. A 2020. szeptemberben kötött új szerződések volumene 7,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az év utolsó negyedévében folytatódhat az építőipari termelés hó/hó alapú növekedése.
Az ÉVOSZ várakozásai szerint idén 4000 milliárd forint körül alakulhat az építőipari termelés, ami a tavalyi csúcsteljesítményhez képest nagyjából 10%-os visszaesést jelentene.
A szerződésállomány csökkenése nem feltétlen növekedést vetít előre, azonban az októberben bejelentett otthonteremtési program keretein belül újra 5%-os lesz az új lakások építésének áfája. A kedvezmény a 2021-2022-ben építési engedélyt kapó lakásokra vonatkozik majd. Ágazati szakértők szerint ennek hatására 2026-ig bezárólag 100 ezer új lakás épülhet hazánkban.
