Jövő héten fókuszban a hazai inflációs adatok

Hírek2019. nov 1.MKB Elemzési Központ

Bár most vélhetően csökken az infláció az év hátralévő részében ismét gyorsulhat.

  • Szerdán a kiskereskedelmi szektor szeptemberi teljesítményét ismerhetjük meg

Idén augusztusban továbbra is dinamikusan, 5,3%-kal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 2018 augusztusához képest, bár a júliusi 6,9%-os forgalombővüléshez képest kismértékben visszafogottabb teljesítményt mutatott a szektor (kiigazítatlan adatok). Így összeségében 2019. január–augusztus közötti időszakban 5,8%-os kiskereskedelmi forgalomnövekedést regisztrált a KSH (év/év alapon mérve). A friss, szeptemberi adatok november 6-án, szerdán érkeznek.

Várakozásunk szerint az előttünk álló években alacsony szinten marad a foglalkoztatás növekedése, valamint 2020-tól egyszámjegyűre mérséklődhet a hazai bérdinamika. Következésképpen, a bértömeg-növekedés lassulása az előttünk álló években a fogyasztásnövekedés lassulását is maga után vonhatja. Ugyanakkor a továbbra is magas fogyasztói bizalom és a korábbi évek elhalasztott fogyasztása erősítik a hazai fogyasztás bővülését. Az eddig beérkező adatok és az év hátralevő részére vonatkozó várakozásaink alapján 2019 egészére továbbra is dinamikus, de a 2018-ban tapasztalt szintekhez képest minimálisan alacsonyabb fogyasztásnövekedésre lehet számítani, majd 2020-ban további lassulás várható a fogyasztásbővülés tekintetében.

  • A magyar ipari termelés szeptemberi adatai érkeznek pénteken

A júliusi kimagasló teljesítményt követően nagymértékben visszaesett augusztusban az ipari termelés növekedési üteme: míg júliusban 12%-kal, addig augusztusban csak 0,3%-kal emelkedett a hazai ipari termelés volumene (év/év alapon mérve, kiigazítatlan adatok). Ugyanakkor munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 2,7%-kal nőtt augusztusban. Az augusztusi lassulás ellenére 2019. január-augusztus között összességében dinamikus, 5,6%-os ipari termelésbővülést tapasztalhattunk (kiigazítatlan adatok). A friss, szeptemberi adatokat november 8-án, pénteken közli a KSH.

Ezenkívül a feldolgozóipari termelés 25%-át képviselő járműgyártás növekedési üteme is jelentősen lassult augusztusban (a júliusi 34,5%-ról 2%-ra, év/év alapon). A KSH tájékoztatása szerint a júliusihoz képest visszafogottabb mértékű bővülés elsősorban a 2018. évitől eltérő nyári leállással függ össze. Érdemes tudni ezzel kapcsolatban, hogy a hazai GDP kb. 6%-át teszi ki a járműgyártás, a teljes beszállítói láncban ehhez még egyéb szektorok is csatlakoznak. Továbbá a járműgyártás a feldolgozóipari exportértékesítés 34%-át képviseli.

Mivel várakozásunk szerint az idei, még várhatóan kimagasló gazdasági növekedést követően (2019: 4,6%) jövőre lassul majd a hazai gazdasági aktivitás (2020: 2,9%), az ipari termelés növekedési üteme is visszafogottabb dinamikát mutathat az előttünk álló években. Ellensúlyozó tényezőként jelentkezhet viszont, hogy az elmúlt években a vállalati nagyberuházásoknak köszönhetően érdemben bővültek a hazai feldolgozóipari kapacitások, mely lehetőséget adhat új piacok megszerzésére.

  • Pénteken derül fény az októberi inflációs adatokra

Várakozásunk szerint a szeptemberi 2,8%-os szintről 2,5%-ra lassulhat a hazai infláció. Mindezek mögött egy technikai tényező, a bázishatás áll. Ez abból ered, hogy tavaly szeptemberről októberre gyorsult a hazai infláció, részben az üzemanyagárak emelkedése következtében.

Ugyanakkor, szintén e technikai tényező miatt az idei év utolsó két hónapjában ismét emelkedő inflációs pálya várható idehaza a tavalyi alacsony bázis miatt (ennek oka a világpiaci olajárak beszakadása 2018. november-decemberben, mely a hazai inflációba is begyűrűzött). Az idén júliusi előrejelzésünkben 2019-re összességében 3,4%-os átlagos inflációt prognosztizáltunk. Az azóta beérkező adatok alapján kismértékű lefele mutató kockázatokat lehet azonosítani az akkori előrejelzéshez képest. 

Előretekintve, várakozásuk szerint 2020-ban 3,4%-on alakul majd átlagosan a teljes árszínvonalromlás idehaza (év/év alapon mérve). Az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékek esetében prognosztizált visszafogott árszínvonalromlás az inflációs dinamika mérséklődésének irányába hat. Ugyanakkor a gazdaságból érkező belső árnyomás inflációt gyorsító hatást fejt ki.

Ez utóbbi tényező, vagyis a várhatóan továbbra is magas belső árnyomás megmutatkozik a maginfláció dinamikájában is: várakozásunk szerint mind az idei év egészében, mind 2020-ban átlagosan a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd. Ehhez elsősorban a gazdaságra jellemző bérnyomás járul hozzá, mivel a hazai átlagbérek további emelkedése várható az előttünk álló években. Bár az átlagbérek növekedési üteme a jövő évtől egy számjegyűre lassulhat, viszont ezzel együtt is bőven infláció feletti keresetbővülésre lehet számítani. A keresetek növekedése pedig a fogyasztói árakba is begyűrűzhet. 

Érdemes továbbá két külső tényezőt is figyelembe venni, melyek ellentétes hatást fejtenek ki az inflációra: a bérek növekedését tovább fűti, így az inflációt gyorsíthatja a 2018 végén meghozott kétéves bérmegállapodás (2019-ben és 2020-ban egyaránt 8%-kal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege az előző évhez képest). Másrészt viszont ellensúlyozó tényezőként léphet fel a szociális hozzájárulási adócsökkentés, amely szerint idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent, és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében.