MNB kamatdöntő ülés, GKI Konjunktúraindex és a Moody-s - részletek a makronaptárból.
- A GKI konjunktúraindexével indul a jövő hét
A GKI március 22-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató a tavaly év végi szintekhez képest (december: 19,7 pont) kedvezően indította az idei évet (január: 16,3 pont), de még így is távol maradt a járvány előtti szintektől (2019. év vége: -1,1 pont). Februárban kismértékben csökkent az index értéke januárhoz képest (-17,6 pont), ám az üzleti és fogyasztói várakozások is kedvezőbbek maradtak a múlt év végén tapasztaltnál.
Az üzleti bizalmi index idén év elején a mutató tavaly áprilisi mélypontja (-27,2 pont) óta nem látott magas szinten állt (január-február: -10,1 és -11,5 pont), de még mindig jóval elmaradt a járvány előtti szintektől (2019. év vége: 1,5 pont).
Ezzel szemben a fogyasztói bizalmi index nyomottabb hangulatot mutat, idén februári értéke (-35 pont) a tavaly májusi (-38,5 pont), illetve a tavaly októberi (-34,2 pont) szint körül állt, vagyis az első és második járványhullámmal érintett időszakok hangulatát tükrözte februárban. A GKI-konjunktúraindex márciusi értékére a járvány harmadik hulláma és a korlátozások szigorítása nyomhatta rá a bélyeget, így a részindexek és egyben a teljes mutató további csökkenése várható.
A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet (bizalom csökkenése esetén visszafogva, növekedése esetén erősítve azokat), így összeségében mindkettő kihat a magyar gazdaság teljesítményére.
A Danube Capital 2020. december közepi előrejelzési pályája szerint idén 4,5%-os, jövőre 4,1%-os éves átlagos gazdasági növekedésre lehet számítani idehaza. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági prognózisokat, április elején várható a következő helyzetértékelés és az előrejelzések.
- Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa
Március 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági előrejelzések ismeretében tekinti át a Monetáris Tanács az eszköztárat.
Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Továbbá várhatóan az egyhetes betét kamata is marad 0,75%-on a március 25-i, csütörtöki tenderen. A kamatszintekkel kapcsolatban az MNB többször is jelezte, hogy szeretne távolságot tartani a nullaközeli szintektől a rövid oldalon. Ez megerősíti várakozásunkat, miszerint a hazai alapkamat az idei és a jövő évben egyaránt 0,6%-on marad.
A kamatok szinten tartása mellett a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei tekintetében sem várunk változást az MNB márciusi kamatdöntésekor. Az NHP Hajrá! 2500 Mrd forintú keretösszegének kihasználtsága február végi adatok szerint 1836 Mrd forint volt, így még mutatkozik tér a keretösszeg kitöltésére az előttünk álló időszakban. Az állampapír-vásárlási program és a Növekedési Kötvényprogram (NKP) felülvizsgálata pedig a március 9-i ülés keretében már lezajlott, így ezek tekintetében sem várunk változást a jövő keddi kamatdöntéskor.
Az állampapír-vásárlási program esetében március 9-én azt a döntést hozta az MNB, hogy az egyes sorozatokat érintő limit nélkül, rugalmasan alakítja vásárlásait. Ez a módosítás nem érinti a heti vásárlási mennyiségeket (60 milliárd forint), csak a vásárlások szerkezetét befolyásolja. E lépés hátterében az elmúlt időszakban tapasztalt globális és hazai hozamemelkedés állhatott, illetve, hogy az elmúlt hónapokban az MNB több hosszú lejáratú hazai állampapír esetén is megközelítette vagy el is érte a korábbi, 50%-os vásárlási limitet. Következésképp, továbbra is várható az MNB állampapír-vásárlási programjának tartós jelenléte az előttünk álló időszakban, vagyis egyben a hozamgörbe jegybank általi kontrollja is fennmarad.
Március 9-én a Monetáris Tanács arról is döntött, hogy kiterjeszti az NKP keretrendszerét, és 2021. március 16-tól kezdődően az irányadó EU-s rendelet szerinti nem pénzügyi közvállalkozások által kibocsátott vállalati kötvényeket is vásárol, kizárólag másodpiacon.
A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vett gazdasági tényezők:
Februárban az infláció 3,1%-ra gyorsult a januári 2,7%-ról (év/év alapon), azaz továbbra is az MNB 3%-os célja körül mozog. A maginfláció azonban továbbra is 4% felett, 4,1%-on állt (január: 4,2%, év/év alapon). Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció is a januári szint közelében, 3,4%-on alakult (január: 3,5%, év/év). Mindezek továbbra is jelentősebb belső árnyomásra utalnak.
Magyarországon előrejelzésünk szerint áprilisban és ősszel-decemberben megközelítheti, sőt akár át is lépheti a 4%-ot az infláció. Az áprilisi inflációs adat megugrása még átmenetinek ígérkezik, az év végi viszont már tartós is lehet, bár ebben az esetben nagyobb az előrejelzési bizonytalanság.
Továbbá felfelé mutató kockázat az idei évi infláció tekintetében a korlátozások feloldása után várhatóan élénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás, így az élénkülő kereslet az árak növekedését is magával hozhatja. Ráadásul, ha a kínálat ezzel az élénkülő kereslettel nem tud lépést tartani, és egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok (hiányok) alakulnak ki, akkor rövid távon még inkább gyorsulhat az infláció.
Az infláció várható megugrásaira az MNB kommunikációs eszközökkel, illetve, ha tartósabbá válik az árszínvonal-növekedés, akkor erőteljesebb beavatkozás esetén az egyhetes betét kamatának emelésével reagálhat.
Az MNB március 23-án friss makrogazdasági előrejelzéseket publikál (GDP, infláció), a friss Inflációs jelentés pedig március 25-én érkezik. Előrejelzései publikálásakor az MNB ismét hangsúlyozhatja a tavasszal várható inflációs turbulenciát. A jegybanki inflációs előrejelzési pálya tekintetében nem várunk érdemi módosulást, továbbra is megmaradhat a sávos előrejelzés a harmadik hullám bizonytalansága miatt. A GDP-előrejelzés tekintetében 2021-re lefelé mutató kockázatot jelent a járvány kiújulása, az előrejelzési intervallum így tovább tágulhat (decemberi előrejelzés: 3,5-6,0%).
A hazai fő inflációs mutató jelenleg a jegybanki 3%-os célnál áll, ez és a külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, és a Fed folytatja az állampapír-vásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír és 40 milliárd dollár jelzáloglevél vásárlás). A tengerentúlon idén is várható a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika fenntartása.
Az ECB a járvány során elindította, majd többször kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%).
- Pénteken a Moody’s értékelheti hazánkat
A Moody’s Investors Service idei évi első hitelminősítői felülvizsgálata március 26-án, pénteken esedékes, amikor is véleményt mondhat a hazai gazdasági folyamatokról és kilátásokról.
A hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategória legalsó fokán, Baa3-as szinten tartja a magyar adósbesorolást, amely egy kategóriával alacsonyabb szint az S&P-hez és a Fitch-hez képest.
2020. szeptember 25-én azonban pozitív fordulat jött a hitelminősítőnél, a magyar adóskockázati besoroláshoz kapcsolódó kilátást stabilról pozitívra javították. A Moody’s indoklása szerint a kilátás javításának hátterében a hazai gazdaság teljesítményének kedvezőbb alakulása, valamint az adóssághelyzet javulása játszott főszerepet a hasonló besorolású országokhoz viszonyítva. Hozzátették, hogy ugyan mindkét tényezőre negatívan hatott a koronavírus-járvány, de ez Magyarország esetében mérsékeltebb más országokkal összevetve.
A pozitív kilátás a jövőben várható felminősítésre utalhat, de egy ilyen jövőbeli lépéssel lényegében a Moody’s csak a többi hitelminősítőhöz zárkózik majd fel.
Következésképp, hazánk felminősítése esetén nem várható jelentősebb piaci mozgás, mivel a nagyobb piaci volatilitások a befektetési és a befektetésre nem ajánlott (ún. bóvli) kategória közötti átsoroláskor vannak. Egy ilyen döntés hazánk külső megítélése szempontjából lenne kedvező, főleg mivel a legtöbb szakmai befektető az S&P után a Moody’s véleményét veszi alapul (harmadik a sorban a Fitch).
Fontos látni, hogy az idei év első része továbbra is a koronavírus-járványról, a korlátozó intézkedésekről, a bizonytalanságról és a következésképp a gyengébb gazdasági aktivitásról szól. Így várakozásunk szerint a március 26-i hitelminősítői felülvizsgálat során nem módosít a Moody’s hazánk szuverén adóskockázati besorolásán (Baa3 marad), vagyis nem várható sem felminősítés, sem leminősítés (a hitelminősítők gyakorlata alapján leminősítéshez először negatív kilátást kellene kapnunk). Tehát a hitelminősítő egyelőre kivárhat, hogyan alakul a járvány, a makrogazdasági és államháztartási helyzet. Az idei évi következő, szeptemberi felülvizsgálat során több információ és adat birtokában lesz már a Moody’s, amikor ismét napirendre kerülhet hazánk hitelminősítése.
