Ezen a héten kiderül, mennyire viselte meg a leállás a hazai ipart és kereskedelmet

Csütörtökön a 2020. decemberi kiskereskedelmi adatok érkeznek

A koronavírus-járvány tavalyi első hulláma utáni nyári helyreállás viszonylag rövid ideig tartott a kiskereskedelmi ágazatban, 2020 augusztusa óta visszaesést mutat éves alapon az üzletek forgalmának volumene, novemberben is 0,8%-kal csökkent a szektor forgalma (naptárhatástól megtisztítva, azaz figyelembe véve a 30 és 31 napos hónapok közötti különbséget is).

Havi összevetésben kedvezőbb a kép, novemberben 1,4%-kal emelkedett a forgalom októberhez képest, melyhez a karácsonyi előrehozott vásárlások is hozzájárulhattak.

A legfrissebb, tavaly decemberre vonatkozó kiskereskedelmi adatokat február 4-én, csütörtökön publikálja a KSH.

A karácsonyi vásárlási szezon decemberben is meglátszódhatott az üzletek forgalmi adataiban, de éves összevetésben még kérdéses, miként alakultak a decemberi vásárlások: mennyire húzták vissza az adatot a tavaly év elején előrehozott tartós fogyasztási cikk vásárlások (pl. műszaki, számítástechnikai cikkek), illetve a háztartások óvatosabbá válása; mennyire volt képes kompenzálni mindezt az online kiskereskedelem szárnyalása és a kiskereskedelem közel felét adó élelmiszerkereskedelem várhatóan pozitív teljesítménye.

Azt is fontos látni ezeken túl, hogy a járvány második hullámának erősödésével továbbra is csökkenhetett az üzemanyagkereskedelem (pl. otthoni munkavégzés), mely a kiskereskedelem 14%-át adta (2020. január-november közti adatok alapján).

Összességében a KSH előzetes, 2020. december 9. – 2021. január 8-i adatai szerint éves alapon 2,5%-kal csökkenhetett a bolti kiskereskedelem (a korábbi, december 1-25. közti adatok is hasonló tendenciát mutattak), melyek indikációt jelenthetnek, de a végleges adatközlés során ehhez képest változhatnak a teljes körű ágazati számok.

A kiskereskedelem, illetve fogyasztás esetében a második hullám során nem várunk olyan drasztikus visszaesést a forgalom tekintetében, mint amit a járvány 2020. tavaszi, első hulláma során tapasztalhattunk (április: -10,2%, év/év), de összességében visszafogott, negatív teljesítményre lehet számítani a második hullám során.

Hosszabb távon, mivel a kiskereskedelmi forgalom szorosan összefügg más gazdasági ágazatok teljesítményével, a vakcina megjelenését és széleskörű elterjedését, használatát követő, várható gazdasági helyreállás a kiskereskedelmi forgalmat is növekvő pályára állíthatja.

Kockázatot jelent, hogy a vakcinával kapcsolatos kérdések miatt akár az is elképzelhető, hogy a gazdasági szereplők bizalma a vakcina megjelenésével sem áll azonnal helyre, amely időben késleltetheti, kitolhatja a gazdasági fellendülést is.


A magyar ipari termelés decemberi, előzetes adatait közlik pénteken

Az ipari termelés 2020. március óta tartó visszaesése szeptemberben ért véget, mikor éves összehasonlításban 2,2%-kal bővült a termelés volumene (nyers adat), ezt követően októberben 0,6%-os, míg novemberben már 3,5%-os termelésnövekedést regisztráltak idehaza (nyers adatok, év/év alapon). A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30%-át képviselő járműgyártás is bővülést mutatott, tavaly augusztus-novemberi felfutásában a tavasszal elhalasztott vásárlások is szerepet játszottak.

A legfrissebb, 2020. decemberre vonatkozó ipari termelési adatokat február 5-én, pénteken ismerhetjük meg.

Az ipari termelés ellenállóbb volt a második hullám során, a termelés az első hullámban tapasztaltaktól eltérően nem állt le, a megrendelésállomány is folyamatosan emelkedett. Éves összehasonlításban a rendelésállomány a kiemelt ágazatok tekintetében a negyedik negyedévben 6% feletti bővülést mutatott.

A szokásos téli karbantartási időszakban számos vállalat állítja le termelését. A járműgyártás esetében például a kecskeméti Mercedes gyár december 18-a és január 17-e között állt le.

A gyárleállások esetében a fő kérdés, hogy ez a decemberi, illetve a januári adatok tekintetében mekkora visszaesést jelent majd, figyelemmel arra is, hogy a Mercedes-gyár január 20-a és 30-a között ismét leállásra kényszerült alkatrészhiány következtében.
Az ipari termelés tavaly decemberi és idén januári teljesítményére rányomhatják a bélyeget az iparágban tapasztalható karbantartási munkálatok miatt bekövetkező gyárleállások.

Amennyiben a decemberre és januárra ütemezett leállások hatása mérsékelt lesz, úgy éves összehasonlításban az előző évi szinten stabilizálódhat vagy kisebb mértékben csökkenhet az ipari termelés és így 2020. január-decemberben annak 3% körüli visszaesésére lehet számítani.