Hullámhegy után hullámvölgyben a vidéki turizmus

Vidéki szállodáinkban a nyári szezon a tavaszi leállást követően elvárásokon felül alakult. A belföldi kereslet élénkülésével nagy érdeklődés mutatkozott a balatoni és a bükfürdői szállodáink iránt. 

A nyári iskolai szünetben az előző évhez hasonlóan közel teltházzal üzemeltünk, úgy Balatonon, mint a büki wellness szállodában. Ezzel ellentétben, például Győrben, ahol a vendégkör jelentősebb hányada üzleti utazó és nehezen építhettünk a pihenni, nyaralni vágyó turistákra, ott visszaesést könyveltünk el – mondja lapunknak Gál Judit, a Danubius Hotels szállodalánc marketing- és kommunikációs igazgatója.

Nem meglepő, a vidéki szálláshelyeken hagyományosan nagyon erős a belföldi turizmus, 2020-ban pedig egyenesen a belföld lett az új külföld.

- A 2019-es adatok szerint vidéken a belföldi turisták aránya meghaladta a kilencvenegy százalékot, miközben Budapesten ez közel kilencvenöt százalék a külföldiek javára. A budapesti kínálat éppen ezért sokkal inkább kitett a külföldi turizmus változásainak – a fővárosi turisztikai vállalkozások egy része szinte kizárólag külföldi keresletre épít.

Összességében tekintve a vendéglátási árbevétel hetvenöt százalékát a belföldi fogyasztás adja. Az átlagos magyar háztartás fogyasztásának közel nyolc százalékát költi el a vendéglátásban, amely kissé meghaladja az EU-s átlagot – tudjuk meg a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

- A vidéki szálláshelyek kiemelkedően jó nyarat tudhatnak maguk mögött. Míg Budapesten minimális, húsz, legfeljebb huszonöt százalékos volt a forgalom a hotelekben, a külföldi turistáktól jóval kevésbé függő vidéken a nyaralni induló magyarok bőven ki tudták pótolni a hiányt, így fantasztikus volt a nyári szezon – mutat rá Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.

Szeptembertől viszont jött az újabb feketeleves, a határzár hatása ekkor már nem csak a fővárosban volt érezhető, a különböző wellnessprogramokra, gyógyfürdőkbe, gyógyhotelekbe látogató külföldiek hiánya már mindenhol feltűnt. A járvány második hulláma miatt ráadásul a magyarok is óvatosabbak lettek, kevesebben keltek útra.

A novemberi lezárások miatt rövidre sikerült az őszi szezon, és az is elég gyengére sikerült.Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke

- A határzár bejelentése után tudtuk, hogy a budapesti turizmus fellendülése még várat magára, de azért arra számítottunk, hogy legalább a vidéki wellness szállodáinkban a belföldi kereslet hoz forgalmat. A novemberi kormányrendelet értelmében azonban sajnos a hagyományosan szabadidős vendégeket fogadó szállodáinkat is be kellett zárnunk.

Az év végén két nyitva tartó városi szállodával üzemeltünk Budapesten illetve Győrben, ahol az üzleti céllal érkező vendégeket fogadtuk.

Decemberben itt a tizenöt-húsz százalékos foglaltságért is keményen meg kellett dolgozni, pedig az adventi-ünnepi időszak és a szilveszter az utóbbi években rendre erős volt Budapesten és vidéken egyaránt. 

Összességében, 2019-hez képest 2020-ban egész évben hetvenhárom százalékkal kevesebb vendéget fogadhattunk és a bevételeink több, mint hetven százalékát elvesztettük – teszi hozzá Gál Judit.

Aki innovatív, túléli

A tavalyi év drámai törést hozott a turizmusban. A koronavírus terjedésével több tízezer vállalkozás, négyszázezer ember munkája került veszélybe. A helyzet súlyosságát a kormány azonnal felismerte és elsők között jelentette be a turizmus-vendéglátást segítő akciótervet, a járvány második hullámában ismét azonnali mentőövet dolgozott ki a szektornak.

A kiszállított ételek áfája öt százalékra csökkent az átmeneti időszakra, hiszen november 10. óta az éttermek sem fogadhatnak vendéget.

Továbbá az ideiglenesen bezárni kényszerült vállalkozásoktól az állam átvállalta a bérköltségek felét és járulékot sem kell fizetniük – értékel a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Gál Judit, a Danubius Hotels kommunikációs és marketing igazgatója

Az látható, hogy azon piaci szereplők vészelték és vészelik át a koronavírus okozta korlátozásokat, akik rugalmas működési modelleket képesek alkalmazni. 2020 márciusában számos olyan vendéglátóegység tért át kiszállításra, amelyek korábban ezzel nem foglalkoztak. Számos innovatív megoldás is látható, amellyel a vállalkozások saját fennmaradásukat próbálják biztosítani – összegzi a szakmai szervezet.

Aki teheti, menti a munkaerőt

Azt, hogy lesz-e a vidéken csődbe ment hotel, az csak az újranyitáskor derül majd ki – véli Flesch Tamás, ugyanakkor az olyan állami támogatások, mint a hitelmoratórium megkönnyítik a túlélést.

- Tavasszal volt a kurzarbeit és a járulékok elengedése, novemberben pedig a foglalások nyolcvan százalékát térítette meg az állam, illetve a bruttó munkabér ötven százalékát, és a járulékok egy részének elengedését kapták támogatásként a szálláshelyek. Ez januárig tart, most készülünk tárgyalni ennek meghosszabbításáról és megerősítéséről – mondja az MSZÉSZ elnöke.

Szerinte most már nem csak azzal kell foglalkozni, hogy megmaradjon a szakképzett munkaerő, már az is kérdés, hogy lesz-e egyáltalán bárki, akit alkalmazni lehet, ha majd újra elindul az élet.

Ráadásul a megítélt bértámogatások kifizetése is csúszik, a napokban derült ki, hogy a bajba jutott vendéglátósok húszmilliárd forintnyi bértámogatásra várnak, miközben hétmilliárd jutott el az arra jogosultakhoz.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtökön úgy nyilatkozott, a kormányülésen is tárgyaltak erről, és bár a bürokratikus szabályoknak is meg kell felelni, amennyire lehet, meggyorsítják a kifizetéseket.

- Azt még nem tudjuk, hogy hányan hagyták el a szakmát, de a statisztikákból annyi biztosan kiderül, hogy a munkavállalók fele már nem dolgozik a szektorban. Kérdés, hogy mennyien fognak visszajönni, ha kezdődik az újranyitás.

Olyan helyzet fog előállni, ami még soha nem történt meg a turizmus történetében.

Egy adott pillanatban eldördül a startpisztoly, és egyszerre kellene mindenkinek személyzetet találni. Biztos, hogy ez nem sikerül majd, az első pillanatban nem fog mindenki kinyitni. Arról nem is beszélve, hogy hosszú szünet után kerül majd sor minderre, a megtartott dolgozókat is újra kell tréningezni, ami nem egy egyszerű, egynapos feladat – mutat rá Flesch Tamás.

A kormány is inkább a nyártól várja a turizmus berobbanását, az pedig borítékolható, hogy amint lazul egy kicsit az utazás korlátozása, nagyon sokan meg fognak indulni. Az még kérdéses, hogy erre mennyi lehetőség lesz, például milyen gyorsan állnak talpra a légitársaságok, valószínűleg lesz, ahol gyorsabban, máshol lassabban tér majd vissza az élet a normális kerékvágásba.

A belső desztinációk aligha nem gyorsabban indulnak el, május végén talán már eléri az ország azt az oltottsági szintet, hogy a belföldi turizmus felélénküljön, és ha így lesz, akkor nagyon erős nyárra készülhetnek a vidéki szálláshelyek.