Megtudhatjuk, mekkorát zuhant a magyar gazdaság a második negyedévben.
- Kedden publikálja a KSH a júliusi fogyasztói árak alakulását
Augusztus 11-én, kedden ismerhetjük meg a friss, 2020. júliusra vonatkozó inflációs adatokat.
Várakozásunk szerint a hazai infláció júliusban 3,4%-ra gyorsult a júniusi 2,9%-os szintről év/év alapon mérve, azaz a 2020. júliusi a 2019. júliusihoz viszonyítva. Vagyis a hazai infláció júliusban is az MNB toleranciasávján belül mozoghatott (2%-4%).
Az infláció alakulását véleményünk szerint több tényező hatása befolyásolta júliusban. A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, ugyanakkor az üzemanyagárak továbbra is dinamikus mértékű növekedést mutattak az előző hónaphoz képest, ahogy azt tapasztalhattuk júniusban is. Az üzemanyagárakat a gazdaságok járvány utáni helyreállása és az ebből (is) fakadó üzemanyagok iránti magasabb kereslet hajtotta. Továbbá az emberek közti távolságtartás is befolyásolhatja a magasabb üzemanyag-keresletet, mivel többen preferálhatják az autóval utazást a tömegközlekedéssel szemben.
Ezenkívül az üzemanyagárak emelkedésében egy speciális, a jövedéki adóra vonatkozó szabály is szerepet játszott júliusban. Eszerint alapesetben a benzinnél 120 forint literenként a jövedéki adó (gázolajé 110,35 Ft/liter). Egy jogszabály értelmében azonban, ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára tartósan 50 amerikai dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal nő (125 Ft/liter lesz a jövedéki adó); a gázolajé pedig 120,35 Ft/literre emelkedik (ebben a témában részletesen a Danube Capital szakmai blogján publikáltunk).
A NAV tájékoztatása szerint 2020 második negyedévében 50 dollár alá, 29,928 dollárra csökkent a Brent típusú olaj hordónkénti világpiaci átlagára, mely miatt a harmadik negyedévben – 2020. július 1-jétől - automatikusan emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója.
További egyedi tétel az infláció tekintetében, miszerint 2020. július 1-jétől emelkedett a cigaretta, a finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohányok jövedéki adója (korábbi jövedéki adóemelés idén januárban volt), mely szintén az inflációs dinamika erősödésének irányába hatott júliusban. Egyedi tényező továbbá, hogy a közterületi parkolási díjakat átmenetileg eltörölték a járvány idején, azonban július elején visszaálltak a fizetős zónák. Az infláció gyorsulását ellensúlyozó tétel, hogy az élelmiszerárak csökkenést mutathattak júniusról júliusra, ahogy egy hónappal korábban is.
Előretekintve, enyhe vírushelyzetet feltételező makrogazdasági pályánk esetében (teljes elemzés itt található) az idei évben várakozásunk szerint 3,2%, míg 2021-ben 2,3% lehet a hazai infláció, majd 2022-ban 2,6%-ra gyorsulhat.
A súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pálya esetében első pályánkhoz képest alacsonyabb inflációs előrejelzések (2020: 3,0%, 2021: 1,1%, 2022: 1,7%) hátterében a magasabb gazdasági visszaesés és a mérsékeltebb jövő évi visszapattanás áll elsősorban.
Összességében elmondható, hogy a változatlanul borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem (az eurózónában 0% körüli infláció várható 2020-ban).
- Csütörtökön a hazai építőipari szektor júniusi teljesítményét közlik
A májusi erőteljes csökkenést további, ám mérsékeltebb építőipari visszaesés követhette 2020 júniusában.
Az építőipari termelés volumene májusban 20,1%-kal maradt el az egy évvel korábbi magas szinttől, ám a szerződésállomány 14,5%-kal csökkent.
Mindkét építményfőcsoport termelése gyengült: az épületeké 24%-kal, míg az egyéb építményeké 15,6%-kal. A friss, júniusi adatokat augusztus 13-án, csütörtökön közli a KSH.
A májusban megkötött új szerződések jellemzően az épületekre vonatkoztak, míg az egyéb építményeknél jelentősen (-29,1%) csökkent a kilátásba helyezett munkák volumene az egy évvel korábbihoz képest. Ennek oka, hogy a megrendelők közül eltűntek az önkormányzatok, valamint a korábbi uniós ciklus forrásai kimerültek. 2019-ben az összes szerződés mintegy 30%-át tették ki az önkormányzati megrendelések, amelyek visszatérése nélkül az év második felében létszámcsökkenéssel kell számolni, elsősorban a segédmunkási körben. Ennek mértéke az ÉVOSZ szerint 5-7%-ra tehető, amely előrehozott állami beruházásokkal mérsékelhető lenne.
A kormányzati gazdaságélénkítő programok több ágazatban is beruházásösztönző hatásúak, amelyek legalább fele építéssel is együtt jár. Ősz folyamán a rozsdaövezetek kapcsán kalkulálhatnak új szerződésekkel az építőiparban, ennek mértéke azonban még nem látható előre pontosan.
- Pénteken érkeznek a második negyedéves GDP-adatok idehaza
2020 első negyedévében még csak mérsékelten éreztette hatását a koronavírus-járvány Magyarországon (a hazai GDP régiós tekintetben – a román után - a második legjobb teljesítményt mutatta 2,2%-os év/év alapú növekedésével), mivel az idei év első két hónapját még nem érintette, csak márciusban jelent meg először gazdasági szinten.
A járvány miatti gazdasági visszaesés mélypontját április hónap mutathatta, de májusban is érződtek még a járvány miatti korlátozó intézkedések negatív gazdasági hatásai; illetve a gazdasági szektorok fokozatos, egymástól eltérő ütemű újraindulása, mely júniusban is folytatódott. Mindez pedig erősen rányomhatta a bélyegét a második negyedéves GDP-re.
Várakozásunk szerint az idei év második negyedévében 14,4%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye 2019 második negyedévéhez képest,
amelyhez az ágazatok közül a mezőgazdaság és építőipar mérsékelten (hozzájárulásuk a GDP-hez rendre: -0,2 és -0,6 százalékpont), a szolgáltatási szektor és az ipar nagyobb mértékben (rendre: -5,8 és -5,7 százalékpont) járult hozzá (továbbá az adótartalom hozzájárulása -2,1 százalékpont lehetett). A szolgáltatási szektor negatív teljesítményében fontos szerepet játszott – többek között – a logisztikai szektor, a turizmus és az ingatlanszektor második negyedéves visszaesése (hozzájárulásuk a GDP-hez rendre: -1,5, -1,0 és -2,7 százalékpont).
Saját és piaci várakozások szerint az idei második negyedév mutathatja a legnagyobb gazdasági visszaesést, ezt követően a harmadik negyedévtől javulhat a helyzet. Ugyanakkor ezt megakaszthatja a járvány esetleges második hulláma, amely várakozások szerint az ősz folyamán érkezik.
Ennek kapcsán két, egyenlő valószínűségű pályát (enyhe és súlyosbodó vírushelyzet) fogalmazott meg a Danube Capital legfrissebb előrejelzésében, ami a járvány második hullámának jellegétől, mértékétől függ; a fő kérdés, hogy a gazdaság milyen mértékben lesz korlátozva az elkövetkező időszakban (a két pálya leírása, mögöttes feltételei láthatóak röviden a lábjegyzetekben, illetve hosszabban kifejtve az eredeti anyagban itt, illetve a Danube Capital blogján). Eszerint enyhe vírushelyzet pálya esetében az idei évben 3,7%-os gazdasági visszaesés következne be, míg jövőre 3,9%-os felpattanás jöhet. Súlyosbodó vírushelyzetet feltételezve ugyanakkor 2020-ban 7,4%-os visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság, míg 2021-ben 1,8%-os visszapattanás várható.
- Pénteken az S&P és a Fitch is értékelheti hazánkat
A koronavírus-járvány a hitelminősítői véleményekre is rányomta a bélyegét az idei év során. Még a globális járvány kirobbanása előtt, február 14-én, idei évi első, menetrend szerinti felülvizsgálatuk alkalmával az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő javította hazánk BBB-szintű, befektetésre ajánlott kategóriájú hitelminősítéséhez kapcsolódó kilátását a korábbi stabilról pozitívra; ugyanezen a napon a Fitch Ratings megtartotta Magyarország BBB-szintű besorolását a korábbi, stabil kilátással.
Ugyanakkor a járvány fényében és a velejáró bizonytalanság miatt az S&P április 28-án egy rendkívüli döntés keretében pozitívról ismét stabilra rontotta a magyar adósosztályzat kilátását, de a besorolás maradt továbbra is BBB szinten.
Fontos látni, hogy a kilátás pozitívról stabilra történő módosítása egyedül azt jelzi, hogy 2020-2021 során nem várható hazánk felminősítése BBB+ kategóriába, ahogy arra számítani lehetett az idén februári döntést követően. Azonban a leminősítés veszélye sem fenyeget, ahhoz – a hitelminősítők gyakorlata alapján - negatív kilátást kellene kapnunk.
Az S&P és a Fitch augusztus 14-én, pénteken tartja következő menetrend szerinti, egyben - várhatóan - idei utolsó felülvizsgálatát; ekkor mondhatnak véleményt a hazai gazdasági folyamatokról és kilátásokról.
Várakozásunk szerint a két hitelminősítő a felülvizsgálat során egyelőre kivár, nem módosít hazánk szuverén adóskockázati besorolásán (BBB).
Egyedül – negatív szcenárió esetén – a besoroláshoz kapcsolódó kilátás változtatása lehet napirenden a jelenlegi stabilról negatívra, a koronavírus-járvány és annak makrogazdaság teljesítményre, valamint az államháztartásra, ill. adósságra gyakorolt negatív hatásai miatt.
Ebben a tekintetben fontos szempont, ha mégis megtörténne a kilátás negatívra rontása, rosszabb esetben hazánk leminősítése a jelenlegi BBB kategóriából BBB- szintre, még akkor sem várható jelentősebb piaci mozgás. Piaci szempontból kevésbé releváns esemény lenne még az egy kategóriával történő leminősítés is, mivel a nagyobb piaci volatilitások a befektetési és a befektetésre nem ajánlott (ún. bóvli) kategória közötti átsoroláskor vannak. Egy ilyen döntés hazánk külső megítélése szempontjából lenne kedvezőtlen, főleg mert a legtöbb szakmai befektető az S&P véleményét követi.
Optimizmusra adhat okot, hogy az S&P áprilisi rendkívüli lépése során kifejtette, ha a járványt követően a magyar gazdaság növekedése visszatér a korábbi erős pályájára (a Danube Capital várakozás szerint enyhe vírushelyzet esetén erre érdemes számítani), anélkül, hogy külső vagy fiskális egyensúlyhiányt hozna létre, akkor nyitottak lesznek pozitív lépésekre. Az S&P nem fejtette ki ennek részleteit, de itt lehet gondolni a kilátás újbóli pozitívra való javítására.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az S&P áprilisi értékelése során még kevésbé volt mérlegelési szempont a járvány második hullámának lehetősége, így a második hullám egyre nagyobb valószínűségének fényében az S&P (és a Fitch) is felülvizsgálhatja mind makrogazdasági előrejelzéseit, mind hazánk szuverén adóskockázati besorolását.
