Kamatdöntés és munkaerőpiaci adatok jönnek

• Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa

Augusztus 24-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a Monetáris Tanács várhatóan 30 bázisponttal, 1,50%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében (jelenleg: 1,20%).

A Monetáris Tanács korábbi iránymutatása alapján havi ütemben hajtják végre a kamatemeléseket. Virág Barnabás, az MNB alelnökének június 5-i nyilatkozata, valamint a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntés során megfogalmazott iránymutatása alapján, a júliusi lépésköz (30 bázispont) irányadó lehet az augusztusi döntést illetően.

Az MNB jelzése alapján a ciklus addig folytatódhat, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie.

A Monetáris Tanács augusztus végi ülése kapcsán kérdésként merül fel, hogy az állampapír-vásárlási program folytatódhat-e. A soron következő ülés alkalmával esedékessé válik a 3000 milliárd forintos program felülvizsgálata.

A folytatás kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy a fokozott inflációs nyomás miatt az MNB a monetáris szigorítás útjára lépett (kamatemelés és az NHP Hajrá! lezárása) és a jegybank a monetáris szigorítás lépései kapcsán élt az előretekintő iránymutatás (forward guidance) eszközével.

Ám az állampapír-vásárlási program kapcsán a Monetáris Tanács többször kiemelte, hogy változatlanul a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú elemének tartja azt. További érv lehet a program folyatása mellett, hogy az állampapír-vásárlási program a következő időszakban fennmaradhat a fejlett piaci jegybankok (Fed, ECB), valamint a regionális jegybankok közül a lengyel esetében is. Így a globális reflációs aggodalmak miatt az MNB továbbra tartós is piaci jelenlét mellett, rugalmasságra törekedve használja a programot.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

Az idei év elejétől kezdve folyamatosan gyorsult az infláció: a januári 2,7%-ról (év/év alapon) februárban 3,1%-ra, márciusban 3,7%-ra, míg áprilisban májusban (5,1%-5,1%) és júniusban (5,3%) 5% felett alakult az inflációs mutató értéke. Majd júliusban (4,6%) ugyan csökkent az árnyomás mértéke, amiben elsősorban bázishatások játszottak szerepet, de ez a lassulás átmenetinek tekinthető, mivel augusztustól ismét fokozatosan gyorsulhat a mutató. Összeségében megállapítható, hogy az inflációs mutató április óta folyamatosan kívül maradt az MNB toleranciasávján (2-4%).

A maginfláció 3,5%-ra lassult júliusban a júniusi 3,8%-ról (év/év), ahogy az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció is (január-február: 3,2%, év/év, március-április: 3,1%, május: 3,4%, június: 3,8%, év/év).

Előretekintve, a bázishatásokat figyelembe véve augusztustól fokozatosan gyorsulhat az éves alapon mért infláció idehaza, szeptembertől az év végéig 5% fölött mozoghat a mutató, megközelítve akár a 6%-ot is. Azonban a jövő év elején fokozatosan lassulhat a dinamika, ahogy az idei évi egyedi és technikai, inflációt gyorsító tényezők kiesnek a mutatóból. Az infláció a jövő év első felében visszatérhet az MNB toleranciasávjába (3% +/- 1%), amely érdemben tágítja a jegybank mozgásterét (kisebb mértékű, dinamikájú monetáris szigorítás is elegendő rövid távon).

A külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg, amely esetében a jegybankok átmeneti megugrásokról beszélnek. Így a jegybankok jelenleg a növekedés támogatása érdekében az átmeneti inflációs sokkokon átnéznek.

Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, a Fed jelenleg folytatja az eszközvásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír- és 40 milliárd dollár jelzáloglevél-vásárlás). Ugyanakkor az idei inflációs prognózist jelentősen megemelte a jegybank (márciusi 2,4%-os előrejelzésről 3,4%-ra), azonban a Fed szerint csak átmeneti lesz az ugrás, 2022-ben előrejelzésük alapján 2,1%-os lesz az infláció. A Fed jelzése szerint idén és jövőre 0-0,25% között maradhat az irányadó kamatsáv, kamatemelésre 2023-ban kell először számítani.

Az ECB a járvány során elindította, majd többször kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben és azt követő években is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában, a jelenlegi inflációs kilátások mellett. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,75%, román jegybank: 1,25%). Ugyanakkor a cseh jegybank kamatemelési ciklusba kezdett, júniusban és augusztusban 0,25-0,25 bázisponttal emelte az irányadó kamat szintjét, amely jelenleg 0,75%-on áll.

• Pénteken közli a júliusi munkaerőpiaci adatokat a KSH

Júniusban folytatódott a hazai munkaerőpiac helyreállása. A KSH tájékoztatása szerint 2021 júniusában a munkanélküliek 193 ezer fős létszáma az előző év azonos időszakánál 47 ezerrel kevesebb, míg a májusinál 4 ezerrel több volt. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 4,0%-ra csökkent egy év alatt, májushoz képest lényegében nem változott. Továbbá szintén a KSH adatközlése alapján 2021 júniusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi száma az előző év azonos időszakát 98 ezerrel, az előző hónap értékét 85 ezer fővel haladta meg.

Augusztus 27-én, pénteken ismerhetjük meg a júliusra vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat. Idén a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 0,4%-os növekedésére számít a Danube Capital a júliusban publikált negyedéves makrogazdasági előrejelzése alapján a 2020-as csökkenés után. Az esetleges negyedik járványhullám lefelé mutató kockázatot jelent, de várhatóan kismértékben érinti csak a hazai munkaerőpiacot, mivel a gazdaság alkalmazkodott a járványhelyzethez. A munkanélküliségi ráta 2021-ben átlagosan 4,3%-on alakulhat, ezt követően 2022-ben 3,9%-ra, 2023-ra 3,7%-ra mérséklődhet a ráta. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés október elején várható.