K&H: a tervezettnél magasabb lehet a jövő évi költségvetési hiány
HírekAkár 5,2–5,3 százalékos is lehet a jövő évi költségvetési hiány további intézkedések nélkül – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a MAKISZ 2026-os konferenciáján. A szakértő szerint a hiány csökkentésében kulcsszerepe lesz a gazdasági növekedésnek és az uniós források felhasználásának, ugyanakkor a beruházások megvalósításának üteme is befolyásolhatja a kilátásokat.
A gazdasági növekedéstől is függ a hiánycél teljesítése
Németh Dávid előadásában az idei évre 7,5 százalékos költségvetési hiányt említett, miközben a középtávú tervekben már 2,8 százalékos deficit szerepel. Ez utóbbi cél az euróövezethez történő csatlakozás szempontjából is fontos.Az elemző szerint a költségvetési pálya teljesíthetőségének egyik meghatározó tényezője a gazdasági növekedés alakulása.
A középtávú kitekintés alapján ugyanis a hiány csökkentése jelentős részben a GDP-bővülés gyorsulására támaszkodik, miközben a következő évekre még nem áll rendelkezésre részletes költségvetési program.
Az Európai Bizottság a 2028-ra tervezett négyszázalékos hiánycéllal kapcsolatban is óvatosabb várakozásokat fogalmazott meg: az elemző által ismertetett bizottsági előrejelzés szerint a deficit akár öt százalék körül is alakulhat.
Németh Dávid saját becslése alapján 2027-ben további intézkedések nélkül 5,2–5,3 százalék körüli költségvetési hiány alakulhat ki, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy év közben módosítani kell a költségvetést.
Az uniós források felhasználása kulcskérdés lehet
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő évi költségvetésben több olyan terület látható, ahol a hazai kiadások visszafogásával párhuzamosan európai uniós források jelennek meg.
A közlekedésfejlesztésben jelentős forrásnövekedéssel számolnak, de a településfejlesztési, gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi és energetikai programokban is fontos szerepet kaphatnak az uniós támogatások.
Németh Dávid ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a tervezett fejlesztések valóban a meghatározott ütemben valósulnak-e meg. A minisztériumi működés és a programok szervezésének esetleges nehézségei miatt elképzelhetőnek tartja, hogy a források felhasználása, így a beruházások megvalósítása is lassabban halad majd a tervezettnél.
Az elemző a költségvetési kiadások mérséklésének lehetőségei között említette a koncessziós díjakat és a Magyarországgal szemben kiszabott migrációs bírság eltörlését is. Utóbbiról azonban még nincs uniós döntés, s bár Németh Dávid szerint az eltörlésre van esély, a költségvetés szempontjából annak időzítése sem közömbös.
A termelékenység javulása nélkül nehéz tartós növekedést elérni
A megfelelően képzett munkaerő biztosítása szintén elengedhetetlen, mivel a beruházások önmagukban nem garantálják a termelékenység növekedését.
A béremelkedés ütemére is figyelni kell
Németh Dávid kitért arra is, hogy Magyarországon a munkabérek az elmúlt időszakban gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység, ami hosszabb távon versenyképességi problémákat okozhat. A stabil forintárfolyam kedvező az infláció szempontjából, ugyanakkor a gyors bérnövekedés növeli a vállalatok költségterheit.
Az elemző ezért a 2027-re tervezett, mintegy 7,5 százalékos minimálbér-emelés helyett inkább 3–5 százalék közötti növelést tartana indokoltnak. Véleménye szerint a tervezett adócsökkentések mellett mérsékeltebb béremelés esetén is emelkedhetnének a reálbérek.
Az előadás alapján a következő évek gazdasági és költségvetési kilátásait egyaránt meghatározhatja, hogy sikerül-e javítani a termelékenységet, hatékonyan felhasználni az uniós forrásokat és megteremteni a tartósabb növekedés feltételeit.