Kármán András: Nem hoztam jó híreket

Nem hoztam jó híreket, de őszinteséggel tartozunk egymásnak a közgazdász szakmában, ezért pontos képet kell adnom a jelenlegi gazdasági helyzetről - mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben.

Kifejtette,  hogy Magyarország uniós felzárkózása lelassult, miközben a régió legtöbb országa - így Litvánia és Lengyelország - is megelőzött minket.

A növekedési modellünk kifulladt, az extenzív, beruházásokra épülő növekedési szerkezetnek vége, mert beruházási és munkaerő-piaci korlátokba ütköztünk.

Az előző kormányzat alatt összesen 1 százalékkal nőtt a GDP 4 év alatt. Az elmúlt 16 évben a magyar termelényenység nagyon lassan emelkedett: a vállalatok reálbérköltségei gyorsabban nőttek, mint a termelékenységük - monda a pénzügyminiszter.

A reálbéröltség sokkal gyorsabban nőtt, mint a termelékenység, aminek a jövedelmezőség csökkenése az eredménye. A valódi felzárkózáshoz a termékenységet kellene növelni - tette hozzá.

Eközben szétesett a költségvetés: a hiányt a járvány után már nem sikerült megfékezni, 2019 előtt a hiány 2,9 százalék volt. Idén kormányváltás nélkül 8,3 százalék lenne az államháztartási hiány.

Az eredeti idei költségvetést átvéve áprilisban már hat százalék feletti hiánynál jártunk, a kiigazítás nélkül 8,3 százalék lett volna az éves hiány, holott a költségvetési törvény 3,7 százalékos hiánnyal számolt.

Mindez bizalom-vesztéshez vezetett, amit a magasabb kamatok mutatnak, így végül Magyarországnak kellett a legtöbb kamatkiadást fizetnie. A költségvetés és a növekedés egyszerre rekedt meg, ennek oka a költségvetés rossz szerkezetében is keresendő. Mint mondta,

a hazai költségvetés mintázata drasztikusan eltér a régiós országoktól, keveset költöttek a tudásalapú szektorokra és a szociális szférára, és összességében éllovasból sereghajtók lettünk.

Kifejtette: A költségvetést tarthatatlan pályával vettük át, vállaltuk, hogy leszorítjuk a hiányt, és tartósan a GDP 3 százaléka alá visszük, ami az euróbevezetéshez szükséges.

Rámutatott, hogy a hiány leszorítása nem szükségszerűen fojtja meg a növekedést, mert az állami működési kiadásokból és a rossz hatékonyságú támogatásokból kell lefaragni.

Nem adóemeléssel, hanem a pazarló állam megszűntetésével lehet korrigálni a hiányt, miközben a tudásalapú gazdaságra többet kell fordítani.

Hangsúlyozta: a végső cél a bizalom helyreállítása,

enélkül tervezhetetlen a családi és a vállalkozói kiadás, ezért módosított költségvetést fogadunk el. Év végéig benyújtják a jövő évi költségvetést, mert ekkor már jobban látható, milyen folyamatok várhatók jövőre.

A hazánk iránti bizalmi szint emelkedett, ami a hosszú lejáratú állampapír-hozamok csökkenésén is látszik - tette hozzá.

Van egy világos képünk arról, hogy működő és emberséges Magyarországot szeretnénk, ahol a cégeket hagyjuk versenyezni, a verseny teszi őket erőssé, nem a támogatás. Ahol tisztességes bért lehet kapni itthon, nem külföldön. Egyszer már megmutattuk, hogy tudunk éllovasok lenni, ezt meg lehet ismételni. A gazdasági helyreállítás közös munka, ehhez kérem a közgazdász szakma támogatását

- zárta szavait.