Kaszinóváros helyett gigantikus kertészet épül az osztrák-magyar határnál

A magyar kertészeti ágazat szempontjából is nagy jelentőségű lehet az a beruházás, amelyet a német FAKT AG kíván megvalósítani a magyar-osztrák határ közelében, Hegyeshalom és Bezenye térségében.

Összesen egymilliárd eurós – több mint 300 milliárd forintnak megfelelő – befektetésről van szó, amelynek nagy része ingatlan- és turizmusfejlesztésre irányul, de 40-45 milliárd forintnyi forrásból Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti központját is kiépítenék.

Az esseni cég a beruházást 330 hektáron hajtja végre, ahol 50 hektáron szabadföldi, 30 hektáron üvegházi kertészetet alakít ki, illetve 50 hektáron feldolgozó- és logisztikai központot hoz létre raktárakkal és hűtőházakkal.

További agrártevékenységek is szerepelnek a tervekben, így például hosszabb távon foglalkozni kívánnak haltenyésztéssel is.

A beruházás élvezi a kormány támogatását, és ezt az is mutatja, hogy a fejlesztések közelmúltbeli ünnepélyes bejelentésén részt vett Nagy István agrárminiszter is. A tárcavezető szerint

a német vállalat ötezer új munkahelyet teremt, a létrejövő kertészeti feldolgozó-kapacitás pedig nem csak a nyugat-magyarországi régió, hanem az egész ország zöldség- és növénytermesztésére nagy hatással lehet.

A kertészeti szektor képviselőit ugyanakkor egyelőre megosztják a grandiózus beruházási tervek. Az új komplexum várható működése számos ágazati kérdést vet fel, ezért a hazai vállalkozásokat összefogó legnagyobb szakmai szervezet, a Fruitveb-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet nemrég meghallgatást kért Nagy Istvántól az ügyben.

Az alapelképzelések szerint a FAKT AG kertészete a megtermelt zöldségféléket alapvetően nem itt értékesítené, hanem az Ausztriában és Németországban működő nagy üzletláncokba – elsősorban az Aldiba, a Lidlbe és a Sparba – szállítaná.

A központ más hazai kertészetek termékeit is segíthetné külpiacokra juttatni, ha felvásárolná, illetve feldolgozná és csomagolná azokat.

A hazai vállalkozások azonban tartanak attól, hogy európai szintű túltermelés kialakulásakor a külpiacra szánt áruk egy része a magyar kiskereskedelembe kerülne, hiszen a német és osztrák élelmiszerláncok Magyarországon is működtetnek bolthálózatokat.

Ez pedig a hazai árukínálat nem kívánatos átmeneti növekedéséhez, ennek révén pedig az árak indokolatlan csökkenéséhez vezetne.

Az új kertészeti központról eddig az derült ki, hogy az üvegházakban paradicsomot, paprikát, padlizsánt és konyhai fűszernövényeket, a szabadföldi területeken pedig spárgát és bogyósgyümölcsűeket termelnének.

Ezek közül hazai szakértők elsősorban a paradicsomnál látnak veszélyt arra, hogy itthon időszakos értékesítési feszültség léphet fel, főként abban az esetben, ha – miként az előrejelzésekben szerepel – az európai paradicsomtermelés növekszik.

A többi ma tervezett növény nem jelentene komolyabb konkurenciát, bár egyesek a paprikánál is anomáliáktól tartanak. Itt azonban árnyalja a képet, hogy a német befektetők elsősorban kaliforniai paprikát állítanának elő, ez pedig egyelőre kevésbé elterjedt növény a magyar kertészetekben.

Más-más megítélés alá esik az a terület is, amelyen a beruházók szabadföldi, illetve üvegházi kultúrákat nevelnének. Az 50 hektáros tervezett szabadföldi kertészet nem lenne számottevő a zöldségfélék mintegy 80 ezer hektáros jelenlegi országos vetésterületéhez képest, amelynek legnagyobb részét – körülbelül 65 százalékát - a csemegekukorica és a zöldborsó teszi ki. Egészen más lenne a helyzet azonban a 30 hektáros üvegházi felületnél, amely már komolyabb nagyságrendet képviselne a mai hazai összes ilyen kertészeti létesítményhez képest.

Most a kertészetek 3500-3600 hektáron foglalkoznak úgynevezett hajtatásos zöldségtermeléssel fóliákban és üvegházakban, de ebből az üvegházi termelés csak 160-170 hektárt ér el, az igazán korszerűnek számító, termálvízzel fűtött üvegházi felület pedig mindössze 70-80 hektárra tehető. A mai arányokat és lehetőségeket tükrözi, hogy a piaci szereplők az uniós támogatásokra épülő magyar Vidékfejlesztési Programban összesen 149 hektárnyi új üveg- és fóliaház kialakítására nyújtottak be pályázatokat, amelyek közül szakértők körülbelül százhektárnyi tényleges megvalósítására számítanak, főként költségproblémák és egyéb kivitelezési gondok miatt. A FAKT AG 30 hektáros új üvegházi beruházása tehát mind a meglévő kapacitásokhoz, mind a támogatott fejlesztési lehetőségekhez képest érdemi növekedést jelentene.

A létrejövő új üvegházi felület a négy-öt legnagyobb hazai kertészeti cég számára jelentene igazi kihívást, de a hazai társaságok önmagában nem tartanának a versenytől.

Ma inkább amiatt merülnek fel aggodalmak, hogyan helyezné el a német beruházó a kertészeti tevékenységet a teljes üzleti vállalkozáson belül. Ha ugyanis a kertészet eredményességét nem külön, hanem az ingatlan- és turisztikai üzletágakkal együtt kezelnék, egyes vélemények szerint egyenlőtlen versenyfeltételek alakulhatnának ki. Főleg akkor, ha a befektetők a kertészetben szerényebb hasznot hozó árpolitikát alkalmaznának, és ezt az egész vállalkozás jövedelmezőségével „fednék el”.

A kisebb hazai gazdálkodók szempontjából ugyanakkor a határ menti befektetés előnnyel kecsegtet, mert az elképzelések szerint a német cég a saját termelés mellett megszervezné más kertészetek termékeinek feldolgozását és kiszállítását is.

Sőt, a tervekben az is szerepel, hogy nem csak Magyarországról, hanem a Kárpát-medence más régióiból is fogadnának alapanyagokat. Egyelőre kérdéses azonban, hogy a sok helyről származó termék felvásárlásánál miként lehetne biztosítani azt az egyöntetű minőséget, amelyet a kereskedelmi láncok nagy tételben megkövetelnek. Másrészt számolni kellene a vegyszermaradványok nagyobb kockázatával is, amelytől az élelmiszerláncok kifejezetten tartanak. Ezért – vélik hazai szakértők - a német cégnek is inkább az lenne az érdeke, hogy kevesebb termelőtől, lehetőség szerint nagyobb árutételeket szerezzen be, mivel ezzel a biztonságon kívül a szállítási és feldolgozási hatékonyságát is növelhetné.

A tervezett beruházással kapcsolatban az is kérdésként vetődik fel, hogy a befektetők miért nem a jóval nagyobb kertészeti hagyományokkal bíró alföldi térséget választották agrárbefektetésük célpontjául. Logisztikai és külpiaci értékesítési szempontból azonban a nyugat-magyarországi elhelyezkedés előnyt jelenthet, emellett pedig a vállalkozás egyes hírek szerint a külföldön – elsősorban Ausztriában – dolgozó magyar munkaerő hazacsábítására is épít, mivel a kinti megélhetést választókat „jobban motiválható” munkavállalóknak tekinti.

A határ menti helyszín mellett szól az is, hogy a FAKT AG itt tudta megszerezni a beruházáshoz szükséges földterületet, ahová a korábbi tervek szerint hatalmas kaszinóváros épült volna, de e projekt végül nem valósult meg.

Speciális tranzakciót kellett lebonyolítani, mivel a rendkívül szigorú magyar földszabályozás értelmében külföldiek és/vagy jogi személyek nem vásárolhatnak termőföldeket.

A konkrét esetben azonban mezőgazdasági művelésből kivont területekről van szó, amelyeket a német cég – az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. közvetítésével – két felszámolás alatt álló kaszinófejlesztő társaság, az Eurovegas Entertainment & Casino Park Szolgáltató Kft. és az Ipari Terület Bezenye Kft. vagyonából vásárolt meg.

Egyes információk szerint a FAKT AG a 330 hektárnyi területhez mintegy 6,5 milliárd forintért jutott, vagyis hektáronként csaknem 20 millió forintot fizetett. Ez pedig - ha a magyar földpiaci helyzethez viszonyítjuk - a mintegy 1,5 millió forintos mai átlagos hektáronkénti termőföldár sokszorosának felel meg.

Az eddigi információk alapján nem valószínűsíthető, hogy az állam a konkrét beruházásban részt vesz. Az viszont elképzelhető, hogy a kormány a befektetéshez kapcsolódóan vállalja egy vasúti leágazás megépítését mintegy félmilliárd forintos költséggel. Az új vágány Hegyeshalmot kötné össze a logisztikai központtal, vagyis az alapanyag- és késztermék-szállításban játszhatna fontos szerepet.