Merre terjeszkednének külföldön a magyar nagyvállalatok?

Interjú2019. máj 6.Szabó Anna

Folyamatosan bővül azoknak a kockázati-tőke befektetőknek a köre, akik külföldön is keresik a befektetési célpontjaikat – mondta a Növekedés.hu-nak Nagy Ferenc, az EY Tranzakciós Tanácsadási Üzletágának szakértője, akit a hazai kifektetési politika irányairól kérdeztünk.

Mely vállalati kört érintené reálisan a kifektetési politika?

A program szempontjából releváns vállalati kör szakmai befektetőként a magyar tulajdonú nagyvállalatok köre, beleértve néhány erősebb középvállalatot is. Ugyanakkor a magyarországi magántőke befektetők is fontos szerepet játszhatnak, mivel folyamatosan bővül azoknak a kockázati-tőke befektetőknek a köre, akik külföldön is keresik a befektetési célpontjaikat.

A külföldi akvizíció erőforrás igényes, beleértve a megfelelő szervezetet és humán erőforrást is.

Az akvizíció a szerves növekedésnél gyorsabb, de általában kockázatosabb megoldás. A külföldön végrehajtott akvizíció pedig további kockázati elemeket is tartalmaz.

Az is fontos, hogy a vállalatok milyen körébe történik a befektetés, mert jelentős osztalék fizetésére, kevésbé a gyorsan növekvő, inkább a stabilan és sikeresen működő társaságoktól lehet számítani.

Milyen régiós országok felé menne tőke?

Nem érdemes nagyon leszűkíteni a kört, illetve ez iparáganként meglehetősen eltérő lehet.

De azért a legvalószínűbb célpontok azok a délkelet-európai országok, ahol a magyar befektetők versenyelőnyt élvezhetnek, más nemzetközi befektetőkkel szemben.

A pénzügyi befektetők számára továbbá érdekes lehet a cseh, szlovák és lengyel piac is.

Van-e a régióban olyan ország, ahol sikeresen alkalmazták ezt a kifektetési stratégiát?

Ha a régióba belefér Törökország, ők aktívan elkezdtek külföldre tőkét exportálni. Nem feltétlenül tudatos kormányzati politika szintjén, de

a cseh és lengyel nagyvállalatok és pénzügyi befektetők aktívak a régióban és jelentős befektetőkké váltak a térségben.