Kedvező a friss inflációs adat, de a gyengébb forint hatása majd később mutatkozik

Egy hónap alatt az árak 0,1 százalékkal lettek magasabbak. Bár tehát az infláció valamivel a jegybanki cél felett van, érdemi inflációs nyomásról nem beszélhetünk, a bázishatások a vártnál kisebb növekedést okoztak az inflációban.

Tegyük hozzá: a forint árfolyamának elmúlt 1,5 hónapban bekövetkezett gyengülése ebben az inflációs adatban még nem jelent meg, azt majd a novemberi vagy decemberi árindexben láthatjuk majd. A vártnál alacsonyabb inflációban a gyenge kereslet mellett az alacsony importált infláció játszhatott szerepet - írja a mai inflációs adatokkal kapcsolatban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

Havi alapon az üzemanyagok drágulása 0,8 százalékot tett ki, ez tehát a havi alapú infláció mintegy feléért felelős. Az októberi meglepetésben a szolgáltatásoknak van nagy szerepe, melyek ára átlagosan 0,9 százalékkal alacsonyabb lett, mint egy hónappal korábban volt.Ez mindenképpen meglepő, hiszen az év első felében a szolgáltatások járultak hozzá leginkább a dráguláshoz, most pedig csökkenő árakról tudósít a KSH – elsősorban a telefon és internetszolgáltatások, illetve az üdülés alacsonyabb árai miatt.

Ezzel a szolgáltatások éves alapú drágulása az előző havi 8,4 százalékról 7,2 százalékra lassult. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 0,7 százalékkal magasabb lett – ebben szerepe lehetett az aszályos időjárásnak.

Ezzel az élelmiszerek havi alapú drágulása 3,7 százalékról 4,5 százalékra gyorsult.

Itt éves alapon van néhány termék, ahol egészen kiugró a drágulás mértéke: a liszt ára 38,9, a tejé 16,8, a gyümölcs- és zöldségléé 12,1, az étolajé 9,9 százalékkal lett magasabb egy év alatt. A gazdaságban lévő alacsony keresletet mutatja a tartós fogyasztási cikkek árának éves alapú 0,3 százalékos árcsökkenése.A következő hónapok inflációjára nehéz becslést adni: az út biztosan felfelé van, de ezt a bázishatások miatt korábban is tudtuk. A forint jelentős gyengülése az euróval és még inkább a dollárral szemben szintén felfelé hajtja az árakat, kérdés, hogy ez milyen ütemben és mértékben jelenik meg az inflációban. Brutálisan magas inflációról az idei évben már biztosan nem beszélhetünk, a vártnál jobb októberi adat a következő hónapok várakozásait is lefelé módosítja. Az év egészét tekintve a pénzromlás mértéke 3,7-3,8 százalékot tehet ki, míg jövőre az infláció szintén a jegybanki célsáv teteje körül alakulhat, amennyiben nem sikerül a forintot visszaerősíteni.

Az infláció kapcsán mindig kérdés, hogy az hogyan hat a monetáris politikára, a bejövő új adat alapján hogyan módosulnak a kamatvárakozások.

Míg az év korábbi részében ebből a szempontból valóban kiemelten néztük az inflációt és ezt is figyelembe vettük akkor, amikor kamatcsökkentési prognózisunkat meghatároztuk, most teljesen más kép rajzolódik ki.

Bár továbbra is jelentős, 3 százalék körüli előretekintő reálkamat jellemzi a gazdaságot, ez a kamatszint nem elegendő ahhoz, hogy a forint árfolyamát stabilan tartsa. Így az MNB jelenleg nem is gondolkozhat a monetáris kondíciók lazításában, ahhoz ennél sokkal erősebb árfolyamra lenne szükség, már csak az infláció célkövetés és az árfolyam erősödő inflációs hatása miatt is.

A kérdés tehát most nem is az, hogy az MNB tudja-e mérsékelni az irányadó rátát, hanem az, hogy a következő lépés milyen irányú lesz. A jegybank vélhetően a közeljövőben kivár majd és akkor lép, ha a forint a mostaninál jelentősen erősebb lesz vagy ha a piac ezt a szigorítás irányába kikényszeríti - írja Regős Gábor.