Ki gondolta volna, hogy ez jó befektetés lehet?

Uwe Wagmüller,  a Berlin Schöneberg városrészében található „Finest Whisky” elnevezésű üzlet vezetője megerősíti a növekvő érdeklődést. A tekintélyes német szaklap, a Deutschland Whisky Guide tavaly Németország legjobb whisky boltjának kiáltotta ki a Finest Whiskey-t.

Wagmüller szerint a növekvő népszerűség oka, hogy folyamatosan emelkednek az árak, az elmúlt négy-öt évben robbanásszerű volt a növekedés.

Elsősorban amiatt, hogy óriási a kereslet Kínában, de a hongkongiak, tajvaniak, japánok, szingapúriak is előszeretettel isszák, és hajlandóak csillagászati árakat fizetni érte, míg néhány évvel ezelőtt inkább a kevésbé drága konyakokat és borokat részesítették előnyben. Mára a whisky szinte teljesen kiszorította ezeket az italokat.

A befektetőknek pedig azért érdemes egy különleges whiskybe tenniük a pénzüket, mert amit most adott áron megvesznek, később sokszoros haszonnal tudják továbbadni mondjuk egy aukción.

Itt van például egy konkrét eset: a bolt egyik kuncsaftja 300 euróért vett egy japán Karuizawa whiskyt, majd később egy aukción 17.000 eurót kapott érte.

Ez 5.700 százalékos haszon! Persze ez Wagmüller szerint nem  mindennapi eset, de mondjuk egy 500 százalékos nyereség öt éven belül biztosan elérhető egy jófajta whiskyvel.

Ebből az ügyletből kitűnik, hogy Japán is kezdi feltornászni magát a világ vezető whiskytermelői közé, persze az első hely még mindig Skóciáé és az Egyesült Államoké. 

Bár finom az ír, a kanadai sőt az utóbbi időben az indiai whisky is, ezek befektetési célpontként nem igazán jönnek szóba. Aki biztosra akar menni, az skót vagy japán whiskyt vegyen – mondja Wagmüller.  Érdekes történet a japánoké: 1918-ban egy japán fiatalember Glasgowba ment vegyipari tanulmányokat folytatni, de helyette kitanulta a lepárlási szakmát. Így lett Masataka Taketsuru a japán whiskygyártás megalapozója.

Hogy ki mennyit ad egy üvegért, az ízlésétől, illetve a pénztárcájától függ. Jellemző, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező vásárló havonta egyszer betér Wagmüller üzletébe, és 200 euróért vesz egy üveggel, amit aztán hamarosan elad az Ebay-en.

Sok pénzt ugyan nem keres az ügyleten, de „zsebpénznek” nem rossz. Mások is rendszeresen vásárolnak a boltban, de lényegesen több pénzt költenek. Elsősorban hosszú távon gondolkoznak, és nem adják gyorsan tovább a drága pénzen megvett italt.  Aztán vannak olyanok, akik ötszámjegyű összegért vásárolnak, mert például nagyobb örökséghez jutottak. Ők szétterítik a befektetéseiket, de a lehetőségek között sokszor ott szerepel a whisky is. Hogy mennyit érhet egy ritkaság, arra jó példa a skót „Macallan”, amit tavaly egy aukción 950 ezer euróért adtak el. Igaz, hogy a whiskyt 1926-ban töltötték hordóba, és 1986-ban palackozták. Itt érdemes elmondani, amit sokan talán nem tudnak, hogy a whiskynél az számít, mikor töltötték hordóba, és nem az, hogy mennyi időt „tanyázik” a palackban.