Ki nyerte a Trump-Putyin csúcstalálkozót?

Fotó: TASR

1. Már a találkozó időpontja is Putyinnak kedvezett, aki a vasárnap zárult, sikeresen megrendezett foci vb alatt már több befolyásos nemzetközi politikussal találkozott, a finnországi csúcs erre a sorozatra tette fel a koronát.
2. A jelenleg is nemzetközi szankciók alatt álló Moszkva szempontjából előnyösen jött ki, hogy a Krím-félsziget 2014-es annektálása miatt felmerülő, - számára hátrányos - jogi aggályok viszonylag kevés teret kaptak a megbeszélésen és az azt követő sajtótájékoztatón. Ráadásul nem kellett engedményeket tennie az orosz-ukrán konfliktus kérdésében, a Krím-félszigeten rendezett népszavazásra hivatkozva.
3. A két fél között kialakult feszült helyzettel kapcsolatban maga Trump fogalmazott úgy, hogy „esztelen és buta volt az Egyesült Államok is, a párbeszédet már jóval hivatalba lépése előtt el kellett volna kezdeni.” Mint mondta, „Oroszországgal együtt most tettek egy lépést előre, így lehetőség nyílik arra, hogy nagyszerű dolgokat vihessenek végbe.”
4. A találkozó legkényesebb kérdése a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozás miatt romlott meg, Moszkvának ebben a kérdésben sikerült a legnagyobb kommunikációs előrelépést elérnie.
5. Az ügyben Trump a következőképp nyilatkozott: „Teljes mértékben megbízom a hírszerzésünkben, Putyin elnök úr azonban nagyon meggyőzően utasította vissza, hogy beavatkoztak volna. Nincs okom kételkedni egyik fél szavaiban sem.” Elemzők ezt egyértelműen a beavatkozással vádolt 12 orosz kémmel foglalkozó úgynevezett Mueller-bizottság állításainak gyengítését látják. Az elnök egyébként ebben az ügyben kapta otthon a legtöbb kritikát – még republikánus körökből is.
6. Trump úgy fogalmazott, hogy a kémkedési ügyben Putyin „tett egy hihetetlen ajánlatot. Felajánlotta, hogy fogadják az ügyön dolgozó embereinket, hogy a munkát az ő ügynökeikkel közösen folytassák tovább.” Elemzők szerint ezzel Trump az amerikai hírszerzés információi és az orosz állítások hitelessége között gyakorlatilag egyenlőségjelet tett, ami összességében Putyin számára előrelépés.
7. A vitából az orosz elnök abból a szempontból is jól jöhetett ki, hogy maga ismerte el: Trump győzelmét akarták, de – megfogalmazása szerint – azért, hogy a két ország kapcsolatai javulhassanak. Ugyanakkor sikerült kikerülnie azt a kérdést, hogy az orosz hírszerzésnek vannak-e Trumppal kapcsolatos, számára kínos, korábbi megfigyelések alapján gyűjtött információk.
8. Jó marketingfogásnak bizonyult, hogy – mivel 2026-ban az Egyesült Államok lesz a futball-vb egyik rendezője - Putyin egy labdát ajándékozott Trumpnak, mondván, hogy a labda most már az ő térfelén pattog.
9. Trump további találkozók lehetőségét is felvetette, ami az oroszok szempontjából kedvezőbb az EU és az USA által kezdeményezett, illetve meghosszabbított gazdasági szankciók miatt, másrészt Trumpot a válságkezelő, konfliktusrendező szerepkörében erősíti.
10. Az amerikai elnök javára írják ugyanakkor, hogy – az észak-koreai találkozó után – ismét a béke őreként léphetett fel a nemzetközi porondon. Ezt a békeszándékot támasztja alá a szíriai rendezésben való aktív részvétel hangsúlyozása is.

Tíz éve nem került sor kétoldalú találkozóra az amerikai és az orosz elnök között. Ezért tekintett mindenki nagy várakozással a Helsinkiben megrendezett eseményre. Az összesen négy órás – két óra négyszemközti és két óra delegációs – megbeszélést követő sajtótájékoztatón meglepetést okozott, hogy Vlagyimir Putyin a Trumppal folytatott tárgyalásra hivatkozva kijelentette, lezártnak tekintik a krími kérdést, a kelet-ukrajnai kérdést pedig a minszki egyezség alapján kell megoldani. A felvetés őszinteségét megkérdőjelezi, hogy a minszki egyezmény végrehajtása már évek óta megrekedt, talán éppen az orosz fél taktikájának köszönhetően.

A találkozó eredményeinek értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy Putyin hihetetlenül nagy rutinnal rendelkezik a politikában, hiszen 18 éve országának vezetője, előtte pedig hosszú éveket töltött az orosz titkosszolgálatnál. Ezzel szemben Trumpnak mindössze két éves politikai tapasztalata van.

Ugyanakkor az amerikai sajtó szerint Trump gyenge, Putyin erős és agresszív, hiszen keresztül tudta vinni akaratát a tárgyalásokon, tehát tartani kell tőle. Ezzel együtt felhívták a figyelmet, hogy semmi konkrétumról nem egyeztek meg az elnökök. Vagyis külpolitikai szempontból Oroszország nem nyert semmit, Putyin megítélése viszont javult, mert átvitte akaratát. Eközben figyelemre méltó fejlemény, hogy Oroszország szinte teljes egészében megszabadult az amerikai állampapír-állományától, azaz 96 milliárd dollárról 15 milliárd dollárra csökkent ebbe fektetett tőkéje. A felszabaduló összeget pedig aranyba fektette.

Végül a rubel gyengülése is magyarázza az akciót, hiszen az állampapír-állomány értékesítésével plusz forrásokhoz jutott az orosz költségvetés.