Kiderült, mitől gyengébb a magyar gazdaság, és melyek a húzóerők

Magyarország bruttó hazai termékének volumene a második negyedévében a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit - írja a KSH.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.

A GDP volumene a nyers adatok szerint 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

Termelési oldal:

• Az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.
• Az építőipar hozzáadott értéke 6,2%-kal meghaladta, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 5,2%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4%-kal nőtt.
• A legnagyobb növekedés (7,2%) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be.
• A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 6,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 4,7, az információ és kommunkációé 3,3%-kal nőtt. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 3,2, az oktatásé 3,0, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és az ingatlanügyleteké egyaránt 2,8, a kereskedelemé 2,0%-kal növekedett.
• A közigazgatás teljesítménye 0,2, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,4%-kal mérséklődött.
• A bruttó hazai termék második negyedévi 1,5%-os növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal).
• A mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.

Felhasználási oldal:

• A háztartások tényleges fogyasztása 4,0%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,2%-kal nőtt.
• A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1%-kal nagyobb lett. 
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7%-kal nőtt.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 15,4%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben.
• A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás esetében az átlagnál nagyobb mértékben visszaesett, az ingatlanügyletek esetében bővült a fejlesztések volumene.
• A bruttó felhalmozás 5,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
• A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 0,7%-kal emelkedett.

 mai GDP-adathoz a következő kommentárt fűzöm:

Az információ, kommunikáció is a vártnál gyengébben teljesített

Termelési oldalon már megjelenik az adatokban a mezőgazdaság gyengélkedése: a forró, száraz nyár miatt a termésben jelentős kár keletkezett, a hozzáadott érték a becslés alapján éves alapon 5,2  százalékkal csökkent - írja kommetárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

A később bejövő termésadatok fényében félő, hogy a harmadik negyedévben ennél is kedvezőtlenebb adatot látunk majd és az ágazat szignifikánsan visszahúzza a gazdaság teljesítményét. 

Az ipar teljesítménye a várakozásoknak megfelelően csökkent, hozzáadott értéke 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - itt elsősorban a külső kereslet okolható, hiszen elsősorban az exportra termelő iparágak (pl. járműgyártás) teljesítettek gyengén. Szintén számítani lehetett a havi adatok alapján az építőipar kedvező teljesítményére, itt 6,2 százalék volt a bővülés. 

A várttól elmaradt a szolgáltatások bővülése, bár még így is ez volt a gazdaság húzóereje, hiszen a 2,4 százalékos növekedés hozzájárulása a gazdasági teljesítmény növekedéséhez 1,4 százalékpont volt.

Ezen belül is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat, illetve a szórakoztató ágazat teljesített legjobban, 7 százalék körüli bővüléssel.

Csalódást okozott ugyanakkor két magas hozzáadott értékű ágazat (és ennek lehetett szerepe a vártnál rosszabb adatban): az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye az előző negyedéves 9,8 után mindössze 3,3 százalékkal bővült, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek hozzáadott értéke minimálisan még csökkent is. 

Felhasználási oldalon jól teljesített a fogyasztás - még jobban is, mint a havi kiskereskedelmi adatokból vártuk, itt a bővülés 4,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások költenek azért, csak részben nem a hazai kiskereskedelemben, részben pedig inkább szolgáltatásokra. A kormányzati takarékosságot mutatja a közösségi fogyasztás 3,9 százalékos csökkenése.

A negyedéves beruházási adat alapján e területen várható volt a jelentős visszaesés - ezt a bizonytalan gazdasági helyzet, illetve a vissza nem térítendő támogatások alacsonyabb szintje indokolja: a gazdaságban kialakult egyfajta támogatásfüggőség, a vállalatok akkor ruháznak be, ha ahhoz jelentősebb támogatást tudnak szerezni. 

Az alacsony és bizonytalan külső kereslet szintén nem motiváló: miért hajtson végre egy vállalat beruházást, ha annak megtérülése bizonytalan.  

Az export és az import volumene a szolgáltatásoknál és az áruknál is visszaesett, ami export oldalon leginkább az alacsony külső kereslettel, import oldalon pedig a kisebb export és beruházási aktivitással magyarázható. Ennek eredőjeként az áruk kereskedelme 1,0 százalékponttal felfelé húzta a GDP-t, míg a szolgáltatások növekedési hozzájárulása semleges volt – ez utóbbi még a szolgáltatások külkereskedelmének negyedéves adatai ismeretében is a vártnál rosszabb eredmény.

Összességében tehát a második negyedévben felhasználási oldalról a legnagyobb visszahúzóerőt a beruházások jelentették -4,3 százalékpontos hozzájárulással, miközben a háztartások fogyasztása érdemben bővült. Ez utóbbira meg is volt a fedezet a 9-10 százalék körüli reálbérnövekedésből.

A második negyedéves adat negyedéves alapon kedvezőtlenebb az uniós átlagnál (0,3 százalékos bővülés), míg éves alapon kedvezőbb annál (0,8 százalékos növekedés az uniós átlag) - írja az elemző.