Kína át akarja venni a számítógépes chip-ipar vezetését

Hírek2019. nov 23.Növekedés.hu

Kína 29 milliárd dolláros alappal támogatja a félvezető-gyártás fejlesztését.

Hong Kong egyik külvárosi egyetemi kampuszán egy csoport mérnök azoknak a chipeknek a kifejlesztésén dolgozik, amelyeket reményeik szerint a kínai gyártmányú okos telefonok következő generációjába építenek be. A projekt vezető mérnöke és irányítója Patrick Yue professzor - olvasható a bbc.com hírportálon. 

A professzor azokról a kihívásokról beszél, amelyekkel Kína szembesül, amikor a világ legjobb számítógép-chip iparának felépítésére készül.

Azt hiszem, valójában a mérnökök ugyanolyan szűk keresztmetszetet képezhetnek, mint a gyártók. Közel sincs elegendő kutatóintézetünk és ipari bázisunk megfelelő számú és tudású mérnök kiképzéséhez

mondja. 

A professzor tanszékét részben a nemzetközi politikai vihar középpontjában álló kínai kommunikációs és telekom-óriás, a Huawei finanszírozza. Ez év májusában az Egyesült Államok biztonsági aggályokra hivatkozva felvette a vállalatot arra a fekete listára, amelynek tagjaival  amerikai társaik csak külön engedély birtokában kereskedhetnek. 

Sok ipari szakértő attól tart, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború szétszakítja a technológiai ágazat világszerte kialakult beszállítói láncait. 

Kína különösen nagy mértékben támaszkodik tengerentúli partner vállalataira a számítógépes chipek (félvezetők) tekintetében. 

Kína nem csinált titkot abból, hogy technológiai szempontból önállóvá kíván válni. Az ország a félvezetők legnagyobb importőre és fogyasztója. Jelenleg azonban a technológiai robbanás korát élő gazdasága e berendezések alig 16 százalékát állítja elő.

A 2020-as évre azonban már azt tervezi, hogy a felhasznált chipek 40 százaléka saját gyártású lesz, 2025-re pedig 70 százalékos arányt irányzott elő. Mindez az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború körülményei között igen nagyratörő célkitűzésnek látszik. 

A kínai elnök, Hszi Jinping 2018 májusában találkozott az ország vezető kutatóival és mérnökeivel. Arra szólította fel a szakembereket, hogy az alapvető technológiák tekintetében alapozzák meg az ország önellátását. 

A találkozóra alig egy hónappal azt követően került sor, hogy az amerikai kormány megtiltotta az ország vállalatainak, hogy alkatrészeket adjanak el a ZTE, Kína második legnagyobb telekommunikációs hálózati berendezéseket gyártó cége számára. 

Ez a tilalom egyértelművé tette a kínai vezetők számára, hogy a nemzet ipari megújulása külföldi technológiák függvénye. 

Ez év októberében a kínai kormány újabb lépést tett az ország elszakítására az amerikai technológiáktól. Létrehozott egy 29 milliárd (mintegy 8 775 milliárd forint) dolláros alapot a félvezetőgyártás támogatására. 

Szakértők szerint a korszerű számítógépes chipek tekintetében Kína legalább 10 évvel a vezető gyártók mögött jár. A legjobb elektronikus termékek számára készített chipek zömét az olyan cégek állítják elő, mint a the Taiwanese Semiconductor Manufacturing Company (TSMC). Ez a vállalat gyártja a harmadik felek számára fejlesztett chipek több, mint 70 százalékát. 

Már a magas minőségű chipek gyártásához szükséges legjobb gépek megszerzése is bonyolult feladat. 

A chipek készítéséhez rendkívül precíz berendezéseket kell alkalmazni. Nagyon finom elemeket kell nyomtatni. Csupán néhány olyan vállalat van a világon, amely ilyen technológia fölött rendelkezik

mondja Patric Yue. 

A professzor úgy véli, hogy a kínai technológia három vagy négy generációval marad el az olyan vállalatoktól, mint a TSMC. Kínának nincs tapasztalata a legjobb minőségű chipek gyártásában. Az olyan vállalatok, mint a Huawei azonban a chipek tervezése tekintetében már versenyképes. 

Patric Yue szerint a Huawei az olyan, sikeres vállalatok üzleti modelljét próbálja lemásolni, mint a Samsung, amely legyártja a maga számára szükséges számítógépes chipeket. Ez a törekvés nem feltétlenül esik egybe Peking ipari ambícióival. 

 „Ha valaki azt tekinti mérvadónak, hány ember megy vásárolni okos telefonnal, akkor Kína egyértelmű győztes. Ha viszont azt, hogy egy országnak hány Nobel-díjasa van, Kína jócskán lemarad. Természetesen nagyon sikeres volt egy olyan technológiai fejlesztésben, amely drámai módon megváltoztatja a társadalmat” - vélik szakértők.