Kína nem hagy fel az emberi gén manipulációjával – óriási a kockázat
HírekA kínai genetikai kísérletek komoly veszélyt jelentenek. S nem biztos, hogy azokra, akiken elvégzik azokat. A módosított génekkel élők ugyanis a következő generációnak átadják azokat. Azt pedig senki nem tudja ez milyen hatással lesz az emberiségre. A közelmúltban egy shanghaji klinikán egy ikerpáron - még embrió korukban - végeztek el kínai tudósok génmanipulációt - egy új génsebészeti eljárás révén (Crispr). (Az anyaméhben módosították génjeiket, hogy ellenállók legyenek a HIV vírussal szemben.) Az eset, amelynek megtörténtét hivatalosan nem erősítették meg, de híre bejárta a világot, óriási felháborodást keltett. Ember eddig még nem avatkozott be ennyire a természet, a teremtés rendjébe. Az ázsiai óriás tudósai azonban - nyilván Peking támogatásával - folytatni szeretnék a kísérletezést. (Bár a kínai hatóság indítottak egy látszat-vizsgálatot.) Úgy gondolják, hogy előnyre tettek szert ezen a téren, amelyet nem akarnak feladni.
A Crispr-Cas9 nevű eljárást 2012-ben az Egyesült Államokban fedezték fel - találták ki, de kínai tudósok végeztek először sikeres majomkísérleteket vele. Alkalmazták laboratóriumi körülmények között tárolt - nem megszülető - embriókon és felnőtteken is, a rák elleni terápiaként.
A szecsuáni egyetem egyik onkológusa a Bloombergnek nemrég azt nyilatkozta, hogy egy 10 tüdőrákos betegen elvégzett Crispr beavatkozás eredményeit és adatait hamarosan nyilvánosságra hozza egy tudományos lapban. A kínai hadsereg pekingi kórházában szintén végeznek hasonló kísérleteket embereken.
A kínai kommunista párt által meghirdetett új nagy menetelésnek, amely 2025-re technológiai nagyhatalommá tenné az országot, a géntechnológia kulcsfontosságú eleme.
Mindent megtesznek azért, hogy felvegyék a versenyt az amerikai biotechnológiai szektorral. Elemzői vélemények szerint az európai kutatási eredményeket már el is hagyták. A Crispr technológia révén viszonylag egyszerűen lehet az élőlények DNS-ét manipulálni, s ez a gyógyászatban és az agráriumban, az élelmiszeriparban teljesen új távlatokat nyit.
A tudósok például zsírszegény sertések, malária-rezisztens szúnyogok és jobban termő rizs előállításán dolgoznak.
Az ágazat vezető amerikai cégei, mint például az Editas Medicine, az Intellia Therapeutics, vagy a Crispr Therapeutics az elmúlt időszakban sikeresen vont be több millió dollár tőkét, kutatásaik további finanszírozása érdekében. A rák ellenes szerek globális piaca például évi 133 milliárd dollár. Az Editas nemrég megkapta az amerikai gyógyszerügyi hatóságtól a felhatalmazást arra, hogy Crispr technológiával embereken végezzen kísérleteket.
A Nature című tudományos lap egyik cikke szerint a szecsuáni egyetem volt az első, 2016-ban ahol ezt a génsebészeti eljárást élő emberen alkalmazták. Az akkori kísérletek azonban nem érintettek olyan géneket, amelyek a reprodukcióért felelősek, így nem érintették a következő emberi generációkat sem. A probléma többek között az, hogy sem az akkori, sem a mostani kísérletekről nem hoztak nyilvánosságra a tudományos világ által ellenőrizhető adatokat, eredményeket.
Félő, hogy a technológiai versenyelőnyért, illetve annak megtartása érdekében Peking eltekint a még gyermekcipőben járó génsebészeti szektor szigorú szabályozástól. Kínában például - a világ sok más országához hasonlóan - törvény tiltja, hogy génmanipulált embriókat reprodukcióra bocsássanak - magyarul anyaméhbe ültessék be őket. A felnőttekre vonatkozó génsebészeti eljárásokra azonban már korántsem ilyen szigorú a szabályozás - amennyiben az nem érinti a jövőbeni generációkat, vagyis nem reprodukciós célokat szolgál.
Az FDA, az amerikai gyógyszerhatóság ugyan nem tiltja a génsebészetet felnőttek esetében, viszont minden egyes ilyen kérelmet különös alapossággal vizsgál meg. A klinikai gyógyszerkísérleteket figyelemmel kísérő clinicaltrials.gov szerint
https://clinicaltrials.gov/
a szecsuáni egyetemen és a pekingi katonai kórházon kívül Kínában még legalább hat hasonló, génsebészeti kísérletsorozat zajlik.
A kínai nyomulás aggasztó. Állatokon és növényeken már régóta végeznek génsebészti beavatkozásokat. Számos növény, állat és most már az ember géntérképe is már ismert a tudósok előtt.
Arról azonban nagyon keveset tudunk, hogy a több tízezer gén miként fejti ki hatását, és főleg arról, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással. Miként hat a többi génre, a szervezetre, ha egy másikat manipulálnak?
A zsírszegény sertést, a hosszabb szőrű kasmírkecskét, vagy a trópusokon is megélni képes szarvasmarhát nemes célok érdekében állítják elő. Javuljon a mezőgazdaság hatékonysága, csökkenjen az éhezés. A nemes célok közepette azonban jelentkeznek enyhén szólva is kellemetlen mellékhatások.
Kínai kutatók felfedezték, hogy melyik az a gén, amelyik az emlősök izomnövekedését korlátozza. Nyulakkal végeztek kísérleteket, amelyek roppant nagyra nőttek azonban nem arányosan: iszonyatosan hosszú nyelvük lett. Sertésekkel is végeztek hasonló kísérleteket, néhányuk elkezdett egy másik gerincet növeszteni. Brazíliában és Új-Zélandon génsebészeti eljárásokkal kezelt borjúk pusztultak el.
“Önhittség lenne azt feltételeznünk, hogy tudjuk mit csinálunk, hogy előre tudnánk jelezni az ilyen jelenségek bekövetkezését” - mondta a The Wall Street Journalnak Lisa Moses, a Harvard Medical School’s Center for Bioetics bioetikával foglalkozó munkatársa.
Valahogy elterjedt az a nézet, hogy a tudósok tisztában vannak azzal, hogy a génsebészet hogy működik “bármikor, bármilyen körülmények között. Természetesen ez nem igaz” - mondta Odd-Gunnar Wikmark, a norvég GenOk alapítvány kutatója. Az alapítvány a génmanipuláció következményeit kutatja.
Az állatokon végzett génmanipuláció ellenzői szerint a mutáns állatok elfogyasztása az emberi genomot is befolyásolhatja.
Attól is sokan tartanak, hogy a génmanipulált takarmány hasonló veszélyekkel járhat. A módszer támogatói szerint viszont a génsebészet ugyanolyan, mint a hagyományos nemesítési módszerek, csak gyorsabb annál. Génmanipulált állat tudomásunk szerint nincs kereskedelmi forgalomban, de a potenciális előnyök számos nagy agrárországot sarkalltak arra, hogy beszálljanak a versenybe.
A Crispr-Cas9 nevű eljárás sokkal olcsóbb, mint a régebbi módszerek, s lehetővé teszi a tudósoknak, hogy a DNS-ből elvegyenek vagy ahhoz hozzáadjanak géneket - a korábbi lehetőségeknél nagyobb pontossággal. A Nature Biotechnology című lapban júliusban megjelent egy publikáció, amely szerint a Crispr nagyobb károkat tud okozni, mint ahogy ezt korábban gondolták - például változásokat idézhet elő a “nem célzott” génekben is.
“Amikor a DNS-t megvágják, egy csomó furcsa dolog történet” - nyilatkozta Allan Bradley, a cikk szerzője. 