Érdemes még ingatlanba fektetni?
HírekÚjabb erős évet zárt a lakáspiac, részben a kiemelkedő érdeklődésnek, vásárlási kedvnek köszönhetően. Az ingatlan.com-on 8 százalékkal, havi átlagban 2,67 millióra nőtt a látogatók száma 2018-ban, és az oldalon idén majdnem 5 millió érdeklődést regisztráltak eladó lakóingatlanok iránt. Ez minden idők legmagasabb értéke. A magánszemélyek eladási kedve is nőtt részben a magas áraknak köszönhetően, 14 százalékkal több ingatlant hirdettek meg tavalyhoz képest. A budapesti kerületekben december közepén a 360 ezer forinttól 1,01 millió forintig szóródtak az átlagos négyzetméterárak a használt lakások piacán, a legolcsóbb kerület a XXIII-ik, a legdrágább az V-ik. A budapesti átlagár pedig 640 ezer forint. A legdrágább megyeszékhelyek között van Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém és Debrecen, ahol 360-380 ezer forintnál tartanak az átlagos négyzetméterárak, a legolcsóbb város Salgótarján a 118 ezer forintos átlaggal.
Bár maradt a 2014 óta tartó bővülés az országos lakáspiacon 2018-ban is, a részletes adatok sok érdekességgel szolgálnak - derül ki az ingatlan.com összefoglaló elemzéséből, amely többek között a lakások iránti érdeklődéseket, a magánszemélyek eladási kedvét és az átlagos négyzetméterárakat vizsgálta.
Rekord született
Az idén havi átlagban 2,67 millió látogató érkezett az ingatlan.com-ra, ami 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az idén ráadásul 4,93 millió érdeklődést regisztráltak az oldalon eladó lakások és házak iránt, ami szintén rekordot jelent a lakáspiacon. A rendkívül erős kereslethez pedig továbbra is jelentős kínálat társult, ami tovább élénkítette a lakáspiac forgalmát is. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, az idei évben a kereslet fokozódása mellett a magánszemélyek lakáseladási azért kedve is emelkedett, a magánszemélyek által idén feladott ingatlanhirdetések száma ugyanis 14 százalékkal 168 ezerre nőtt. Ez pedig az elmúlt években bekövetkezett áremelkedéssel is magyarázható. Az ingatlan.com szakértője szerint a 2018-ban létrejött adásvételek száma elérheti, de akár meg is haladhatja a 160 ezer tranzakciót, ami évtizedes csúcsnak felel meg.
Előretörtek az olcsóbb kerületek
A lakásdrágulásnak köszönhetően a fővárosban az idén átalakult a kereslet: a belső kerületekben kialakult magas árak miatt egyre több vevő fordult a külső kerületek felé. Balogh László kiemelte, hogy Budapesten az egy lakásra jutó érdeklődések alapján a XXII., a XXI., a XVII. és XVI. kerület került volt a legnépszerűbb. Ezekben a kerületekben a magánszemélyek hirdetései alapján az átlagos négyzetméterárak 500 ezer forint körül voltak december közepén, ami elmarad a 640 ezer forintos budapesti átlagártól. A fővárosban egyébként a legolcsóbb kerület a XXIII., ahol a kínálati piacon 360 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, a legdrágább kerület pedig az V. kerület több mint 1 millió forintos négyzetméterárral. A népszerűbb városrészek közé tartozó XIII. kerületben 713 ezer forintnál tartanak a négyzetméterárak, a XI-ben pedig 755 ezer forintra rúgtak december közepén.
Megyeszékhelyek
Ebben az évben folytatta a felzárkózást a vidéki lakáspiac, elsősorban a Pest megyei városokban, településeken, valamint a megyeszékhelyeken lévő lakásokra, családi házakra van igény. A legdrágább megyeszékhelyek között van Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét és Győr, ezekben a városokban 360-380 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján a maga 118 ezer forintos átlagárával. Országos szinten alacsonynak mondható a 215 ezer forintos békéscsabai négyzetméterár is.
Egyre nagyobb fejtörést okoz a lakásdrágulás
“A drágulás miatt egyre nagyobb szerephez jutnak a külső pénzügyi források a lakásvásárlók életében. Az alacsony kamatszintnek köszönhető szuperolcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése is hozzájárulhatnak a lakáspiaci kereslet fennmaradásához”
- fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Az árak várható alakulásáról azonban Balogh László azt mondta, hogy a drágulás üteme visszafogottabbá válhat a következő évben, a vevők ugyanis nem tudnak a végtelenségig lépést tartani az áremelkedéssel.