Kopint-Tárki: Magasabb lesz a hazai gazdaság növekedési üteme, de az államadósság is nő

Idén várhatóan 5,2 százalék körüli növekedést érhet el a magyar gazdaság - mondta el Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a kutatóintézet friss konjunktúra-jelentésének bemutatóján. Kiemelte, hogy a tavalyi visszaesés bázishatása rendkívül nagy változást okozhat, de ezt ki kell kapcsolni, mert csak technikai jelentősége van.

• Az ipari termelésben idén éves szinten 10 százalék feletti növekedés érhető el.
• Az építőiparban 7-10 százalékos emelkedés jöhet, de a havi adatok óriási ingadozást mutatnak. A kapacitáshiány, a munkaerőhiány, az alacsony termelékenység, régi technológiák és az áremelkedések jelentős visszafogó tényezők.
• Az uniós pénzek beérkezése még nagy kérdés, ezek beáramlása csak az utolsó negyedévben kezdődhet meg.
• A GDP 20-25 százalékát kitevő feldolgozóiparban jó dinamizmus figyelhető meg.
• A hazai fogyasztás emelkedésének hátterét a foglalkoztatottak számának növekedése és a reálkeresetek bővülése adja, mindenesetre a megtakarítani képes háztartások megtakarításai nőttek.
• A magánszolgáltatásoknál 4 százalék körüli növekedés várható.
• A beruházásoknál idén 7 százalék körüli emelkedésre lehet számítani, de sok a bizonytalanság az uniós pénzek érkezése miatt.
• A magánvállalkozások beruházásai az első negyedévben csökkentek, az állami beruházások is mérsékeltek maradtak, de az építőipari beruházások továbbra is húznak.
• Az exportnövekedés jó üteme miatt a tavalyinál sokkal jobb adatok várható a külkereskedelmi mérlegben, ennek hátterében az áll, hogy az export bővülése sokkal gyorsabb, mint az importé.

Az államháztartási hiány ilyen magas mértékű szintját előirányozni gyors gazdasági növekedésnél felesleges, és az államadósság csökkentését is veszélyezteti - emelte ki Palócz Éva.

Hangsúlyozta: a magas hiány veszélyére a jegybank és a Költségvetési Tanács is figyelmeztetett. Összességében 81 százalékos államadósság-GDP ráta lehet idén az állami kiadások emelkedése miatt.

Az inflációval kapcsolatban aláhúzta: Európa második legmagasabb inflációs rátáját mérték Magyarországon, öt százalék körüli infláció várható júniusban is. Erre az évre átlagosan 4,2 százalékos pénzromlást várnak.Ennek hátterében az üzemanyagárak áremelkedése, az adóemelések miatt az élvezeti cikkek drágulása áll, illetve a tartós fogyasztási cikkek a korábbinál jobban drágulnak idén.

Az állampapírpiacon a Kopint-Tárki emelkedő hozamokra számít: a hazai 3 százalékos szint a visegrádi hosszú lejáratú hozamok közül a legmagasabb, és nagyjából megegyezik a román hozammal.

Európában is erőteljes a növekedés

Az európai gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a kutatóintézet szerint az Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a laza monetáris politikát, éves szinten két százalékos az infláció várható az euróövezetben.

• Az energia- és élelmiszerárak emelkedő trendje miatt lehet magasabb az inflációs ráta.
• Az EU-államok közül a leggyorsabb GDP-növekedés Írországban várható főleg az itt bejegyzett multinacionális nagyvállalatok export-tevékenyésége miatt.
• A dél-európai országokban a gazdaság 5-7 százalékos ütemben növekedhet idén, de tavaly ezekben az országokban az EU átlagánál nagyobb volt a veszteség
  Az első negyedévben 1,3 százalékos csökkenést regisztráltak az euróövezetben, de a második negyedévtől már erőteljes növekedés indult, összességében idén már 5 százalék körüli emelkedés várható.
• Idén már elkezdik folyósítani az EU helyreállítási alapjának forrásait, ezért idén beruházások 6-7 százalékos emelkedésével lehet számolni.
• Az export terén 10 százalékos emelkedés várható, tavaly azonban majdnem ugyanekkora csökkenés volt.
• A keleti uniós államok közüli Litvánia és Románia érte el a legnagyobb mértékű felzárkózást.
• Jelentős kockázatot jelent a pandémia kiújulása, az infláció és a nemzetközi kamatkönyezet megváltozása.

Világgazdasági kilátások

A világgazdasági helyzet az év első felében kedvezően alakult: mind a növekedési mutatók, mind a hangulatindikátorok felfelé mutató trendet erősítenek meg. A pandémia okozta megszorítások elsősorban a szolgáltató szektort érintették, az ipari termelés és a világkereskedelem konjunktúráját éli.

Szűk keresztmetszetek elsősorban a beszállítások terén mutatkoznak, s ez fékezheti a termelést. A kapacitáskorlátok és a hirtelen megnövekedett ipari kereslet különösen a nyersanyagok árait nyomták felfelé, ebben a vonatkozásban soha nem látott áremelkedéseket lehetett az utóbbi időben tapasztalni, amelyek hatása előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megjelenik.

A monetáris politika ennek ellenére egyelőre támogató marad, és az idén még a legtöbb ország esetében a fiskális politika oldaláról is növekedési impulzusok várhatók. A jelenlegi információk alapján egyelőre optimista trendet lehet megrajzolni: az OECD legfrisseb prognózisa a tavalyi 3,5%-os globális visszaesés után 5,8%-os növekedést jelez előre az idei évre, és 4,4%-ot jövőre.

A növekedés szempontjából lefelé mutató kockázatot az infláció erősödése és a monetáris feltételek szigorodása, valamint a pandémia újbóli fellángolása jelenthet. Mindegyiknek jó esélye van ugyan, de egyelőre az előrejelzők többsége azzal számol, hogy ezek a kockázatok kezelhető keretek között maradnak.További kockázatot hosszabb távon a felhalmozott államadósság, illetve a vállaltok felhalmozott hitelállománya jelenthet. Ez különösen egy későbbi, szigorodó kamatkörnyezetben okozhat majd problémát.

A gazdaságélénkítő programok egyszerre indultak be a világon, ami jelentősen felpörgette a világkereskedelmet, és esély nyílt arra, hogy a világ visszatérjen a 2019-ben megszakított trendhez.

Ennek egyetlen akadálya a szolgáltatások kereskedelmének továbbra is korlátozott áramlása. Az áruforgalom azonban már most is akkora nyomás alatt van, hogy a logisztikai központok maximális kapacitáskihasználtsággal működnek, és így is sok a késés az áruszállításban - fogalmaz a kutatóintézet.