Ezen a héten fókuszban a hazai infláció.
- Kedden a hazai ipari szektor friss, júliusi adatai érkeznek
Az idei évet átmeneti visszaeséssel kezdte a hazai ipar, melyet korrekció követett februárban és még dinamikusabb bővülés márciusban (16,5%).
Áprilisban és májusban is kiugró, 58,9%-os, valamint 38,8%-os növekedést láthattunk (év/év alapon, kiigazítatlan adat).
Ennek hátterében a tavalyi alacsony bázisszint állt, amely a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekkel volt összefüggésben.
Júniusban 22%-kal nőtt az ipari termelés idehaza a tavalyi alacsony szinthez képest, amikor év/év alapon 7,4%-os volt a visszaesés mértéke. A júniusi kedvező adathoz minden alág hozzájárult, a legnagyobb mértékű, 69,9%-os év/év alapú bővülést a villamosberendezés-gyártás könyvelhette el. A termelés volumene júniusban meghaladta a válság előtti, 2019. évi júniusi szintet.
Havi alapon számítva az ipar teljesítménye csekély mértékű visszaesést mutatott, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májushoz képest 0,3%-kal csökkent.
Figyelemmel arra, hogy a visszaesés mértéke elhanyagolható mértékű, várakozásaink szerint stabil, de mérsékelt növekedéssel lehet számolni az elkövetkező hónapokban.
A júliusi adatokat szeptember 7-én, kedden ismerhetjük meg, mely tekintetében további bővülésre számítunk éves összehasonlításban.
Ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet érdemelnek az ellátási láncokat érintő fennakadások, különös tekintettel a globális chip-hiányra, mely a magyar járműgyártás teljesítményét is visszafogja.
A hiány következtében a kecskeméti Mercedes gyár ismételten leállította a termelést július 26. és augusztus 22-e között, mely a járműgyártást veti majd vissza.
A probléma súlyát jól mutatja, hogy az augusztusi leállást követően 1 hét működés után ismételten leállásra kényszerül a gyár. A cégcsoporton belül nemcsak a kecskeméti, hanem a rastatti, a brémai és a singelfingeni egységek egyes részlegei is szüneteltetik a termelést. A magyar járműgyártás teljesítményét szeptemberben is visszavetheti a chip-hiány, mivel az esztergomi Suzuki-gyár is 2 hetes leállást jelentett be.
A jelenlegi várakozások szerint a chip-hiány majd csak a 2022. évben fog mérséklődni, így a kérdés már csak az, hogy milyen mértékű visszaesést hoz majd a hazai járműgyártás tekintetében, illetve egyéb alágak képesek lesznek-e majd kompenzálni a járműgyártás termelésének visszaesését.
- Szerdán ismerhetjük meg az augusztusi inflációs adatokat
Júliusban ugyan lassult a hazai infláció az 5% feletti szintekről (június: 5,3%), azonban a lassulás elsősorban az ún. bázishatásnak köszönhető, és ezzel együtt is az MNB toleranciasávjának felső, 4% határa felett, 4,6%-on állt (év/év alapon). Az MNB is többször reagált a megnövekedett inflációra és inflációs kockázatokra, augusztus 24-én tovább, 1,5%-ra emelte az alapkamatot, illetve a kamatfolyosó esetében is 30 bázispontos emelést hajtott végre. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie.
Így az augusztusi inflációs adatokat – melyeket szeptember 8-án, szerdán publikál a KSH – még érdemben nem befolyásolja az MNB kamatemelése. Várakozásunk szerint az infláció év/év alapon mérve augusztusban 5,2%-ra gyorsult a júliusi 4,6%-ról (vagyis a 2021. augusztusi a 2020. augusztusihoz viszonyítva).
A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás egyre erősebb. Augusztusban 3%-ra gyorsult az éves szinten mért eurózónás infláció (július:2,2%), ill. havi viszonylatban is jelentős szinten, 0,4%-on állt a mutató. Továbbá az üzemanyagárak havi alapon – vagyis júliusról augusztusra – emelkedést mutattak, mely szintén felfelé hajtotta a hazai inflációt. Az infláció gyorsulását augusztusban egy technikai tényező, az ún. bázishatás is hajtotta (tavaly augusztusban havi szinten stagnáltak a fogyasztói árak, így alacsony bázis alakult ki).
Mindezeken felül augusztusban várakozásunk szerint az élelmiszerárak havi alapon tovább emelkedtek. A zöldségek és a gyümölcsök árai ugyan a hónap elején mérséklődtek, de augusztus végére már jelentős mértékű emelkedést mutattak. Ennek hátterében állhatott, hogy az idei évi gyümölcstermés a tavaszi fagyok következtében alulmúlta a várakozásokat. Ezen belül jelentős terméskiesés volt a kajszi- és az őszibarack esetében is. Az étolaj tekintetében is - a korábbi hónapok trendjéhez hasonlóan - további áremelkedés várható, mivel a repce esetében az idei hektáronkénti 2,7 tonnás terméshozam elmaradt a korábbi évektől. Mindemellett a repce bővülő ipari felhasználása miatt is fokozatosan nő a kereslet, mely további árfelhajtó erővel bír. Továbbá az állati eredetű termékek, főként a húsipari termékek esetében továbbra is az árak emelkedésével számolunk.
Előretekintve, bázishatásokat figyelembe véve az év hátralevő hónapjaiban tovább gyorsulhat az éves alapon mért infláció idehaza, 5% fölött mozoghat a mutató, megközelítve akár a 6%-ot is. Azonban a jövő év elején fokozatosan lassulhat a dinamika, ahogy az idei évi egyedi és technikai, inflációt gyorsító tényezők kiesnek a mutatóból. Az infláció a jövő év második negyedévében visszatérhet az MNB toleranciasávjába (3% +/- 1%).
A Danube Capital júliusi Negyedéves makrogazdasági kitekintőjének előrejelzései szerint 2021-ben éves átlagban 4,4%-on alakulhat idehaza az árszínvonal-emelkedés. 2022-ben több, az idei évi inflációt gyorsító tétel is kieshet a mutatóból és a kamatemelési ciklus is visszafoghatja az inflációt az év második felétől. Azonban az élénk élelmiszerár-növekedés, a dinamikus GDP-növekedés és egyes ágazatokban megjelenő munkaerőhiány a bérdinamikán keresztül továbbra is 3% felett, 3,5%-on tartják az inflációt. Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés október elején várható. A legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok láthatóak az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzésben.
