Kötelező besorozás: Hová menekült közel egymillió orosz fiatal?
HírekIsmét sorozás jöhet Oroszországban, a digitális behívókkal próbáják elérni a hadsereg létszámábak emelését. Az eddigi „részleges mozgósítások” a modern orosz történelem egyik legnagyobb kivándorlási hullámát indították el. Az ügyfélkapun érkező digitális behívókkal megszűnik a külföldre utazás lehetősége is.
Amikor 2022 kora őszén Vlagyimir Putyin bejelentette a katonai behívók kiküldését, Oroszország határain kilométeres dugók alakultak ki. A repülőjegyek árai az egekbe szöktek: egy Isztambulba vagy Jerevánba szóló egyirányú járatért nemritkán több ezer dollárt is elkértek.
A háború és a katonai szolgálat elől menekülő orosz fiatalok tömegei nem a politikai véleménynyilvánítás, hanem a túlélésösztön miatt hagyták el otthonukat.A demográfusok és független elemzők becslései szerint a háború kitörése óta összesen mintegy 800 ezer – 1 millió ember hagyta el Oroszországot. Közülük legalább 500–700 ezren kifejezetten a 2022 őszi mozgósítási hullám hatására menekültek külföldreAz elvándorlók döntő többsége a 18 és 35 év közötti korosztályból került ki.
A főbb célállomások: Ahová beengedték őket
Mivel a nyugati országok a háború kirobbanása után szigorították a vízumkiadást és lezárták légiterüket az orosz járatok előtt, a menekülő fiatalok a vízummentes, könnyen elérhető szomszédos államok felé vették az irányt:
- Örményország és Grúzia: Jereván és Tbiliszi vált az elmenekült orosz IT-szektor és kreatív értelmiség központjává. Örményországba belső orosz útlevéllel is be lehetett lépni, míg Grúzia egyéves vízummentes tartózkodást biztosított.
- Kazahsztán és Közép-Ázsia: A mozgósítás bejelentését követő hetekben több mint 200 ezer orosz lépte át a kazah határt. Sokan közülük helyi munkaszerződéssel vagy cégalapítással végleg berendezkedtek.
- Szerbia: Belgrád és Újvidék a nyugat-európai álmokat kergető fiatalok bázisává vált, kihasználva a közvetlen repülőjáratokat és a barátságosabb vízumfeltételeket.
- Izraelbe is több ezren mehettek ki honosítással.
Hazatértek-e a fiatalok?
Orosz állami tisztviselők rendszeresen hangoztatják, hogy az elmenekültek nagy része már visszatért. A független szociológiai kutatások adatai ezzel szemben azt mutatják, hogya menekültek mindössze 8-15 százaléka tért vissza tartósan Oroszországba.A hazatérők döntését szinte sosem a politikai megbékélés, hanem a kényszer szülte:
- Törökország és több más állam drasztikusan megnehezítette a tartózkodási engedélyek megújítását.
- A szankciók miatt nehézkessé vált a pénzátutalás, sok orosz vállalat pedig ultiimátumot adott a távolról dolgozó alkalmazottainak: vagy visszatérnek az irodába, vagy elveszítik az állásukat.
- A hirtelen jött ingatlan- és albérletáremelkedés sok kispénzű fiatal tartalékait felemésztette.
A digitális behívók kora
A többség – a nehézségek ellenére – határozottan elutasítja a visszatérést. Oroszországban ugyanis időközben kiépült a digitális behívórendszer: a katonai hatóságok már az elektronikus állami portálon keresztül is kézbesíthetik a behívót. Amint a rendszer kiállítja az értesítést, az érintett automatikusan elveszíti a külföldre utazás jogát, és befagyaszthatják a bankszámláit vagy ingatlanügyleteit is.Bár a Kreml jelenleg igyekszik elkerülni egy újabb, pánikot kiváltó nyilvános mozgósítási rendeletet – helyette óriási pénzbeli bónuszokkal és szerződéses katonák toborzásával próbálja pótolni a veszteségeket –, a külföldön élő fiatalok pontosan tudják: a jogi és katonai kockázat túl nagy ahhoz, hogy kockáztassák a hazatérést - írja a Foreign Policy.
Oroszország számára a fiatal szakképzett munkaerő tömeges elvesztése évtizedekre kiható demográfiai és gazdasági csapást jelent, míg a határokon kívül rekedt generáció egy bizonytalan, hontalan jövőben próbálja újjáépíteni az életét.