KSH: Sokat emelkedtek a bérek, 627 ezer forint az átlagkereset

A bruttó átlagkereset 12,5, a nettó átlagkereset 12,3, a reálkereset pedig 9,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.A bruttó kereset mediánértéke 519 500, a nettó kereset mediánértéke 359 100 forintot ért el, 15,5, illetve 15,4%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400 forint volt, 12,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 605 100 forintra becsülhető, ez 12,7%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
• A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 606 100, a költségvetésben 592 600, a nonprofit szektorban 629 100 forintot tett ki, 12,2, 14,2, illetve 13,5%-kal emelkedett egy év alatt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 417 200, a kedvezményeket figyelembe véve 432 200 forintot ért el, 12,5, illetve 12,3%-kal magasabb volt, mint 2023. szeptemberben.
• A reálkereset 9,2%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,0%-os növekedése mellett.
• A bruttó mediánkereset 519 500 forint volt, 15,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
• A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 100 forintot ért el, 15,4%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Szeptemberben lassult a keresetek üteme, átlagosan az előző havi 13,1 százalékról 12,5 százalékra, ami az idei évben eddig mért legalacsonyabb érték, azaz a keresetek alakulásában meglátszik az egyre kevésbé feszes munkaerőpiac hatása - írja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

Ugyanakkor a 12,5 százalékos keresetemelkedés a 3,0 százalékos inflációt figyelembe véve továbbra is jelentős, 9,2 százalékos átlagos reálkeresetemelkedést jelent, azaz ezekkel az értékekkel hosszú távon is elégedettek lehetnénk.A keresetek emelkedési üteme szeptemberben is a közszférában volt gyorsabb, 14,1 százalék az előző havi 14,4 százalék után. A vállalkozások a béreket 11,9 százalékkal emelték az előző havi 12,5 százalék után.

Egyetlen olyan ágazat látszik, ahol a keresetemelkedés mértéke jelentősebben változott az előző hónaphoz képest, ez pedig a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat, ahol a növekedés mértéke 15,6 százalékról 10,9 százalékra csökkent.  

Legnagyobb mértékben továbbra is az oktatásban nőttek a bérek, 24,3 százalékkal, ami az év eleji bérrendezések következménye. Jelentősebben emelkedett még az átlagkereset a vízellátás, hulladékkezelés ágazatban, ahol a növekedés mértéke 20,5 százalék volt.

Csak néhány olyan ágazat volt ugyanakkor, ahol az átlagkereset növekedés nem érte el a 10 százalékot: ilyen

• a bányászat (8,5 százalék), illetve
• a pénzügyi, biztosítási ágazat (8,7 százalék), valamint
• a közigazgatás (8,7 százalék).

Továbbra is igaz az, hogy a medián kereset az átlagkeresetnél nagyobb mértékben, 15,5 százalékkal nő, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál kevesebbet keresők bére nő most gyorsabban.Az idei évben nagyságrendileg a mostani keresetemelkedési ütemmel számolhatunk, esetleg minimális lassulás következhet be az elmúlt hónapok tendenciái alapján.

Az idei év tehát a reálkeresetek emelkedése szempontjából kedvező, az átlagos háztartás jobb helyzetbe kerül ebből a szempontból, a tavalyi reálbérveszteségnél az idén nagyobb nyereséggel számolhat.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az átlagos háztartás, ami mögött jelentős szórás lehet – vannak, akik sokkal jobban és vannak, akik sokkal rosszabbul jártak.Az év végéhez közeledve a figyelem egyre inkább a jövő évi bérfolyamatokra irányul, hiszen ez nagyban meghatározza a háztartások fogyasztási lehetőségeit, ezen keresztül pedig a gazdaság növekedését.

A jövő évi bérfolyamatokat alapvetően három tényező határozza meg:

• a munkaerőpiac feszessége,
• a minimálbér és
• a garantált bérminimum növekedési üteme, illetve
• az inflációs várakozások.

A munkaerőpiac feszessége a munkaerőpiaci adatok alapján az előző időszakban érezhetően csökkent, kevésbé kell versenyezni a munkaerőért.

A munkaerőpiacon meghatározó garantált bérminimum emelkedése 7 százalék lesz, míg a minimálbér 9 százalékkal emelkedik – mindkét esetben némileg nagyobb növekedésre lehetett korábban számítani.Az infláció 4 százalék körül alakulhat – ezt a forint elmúlt időszakbeli gyengülése húzza felfelé – ám itt a pontos értéket nagyban befolyásolja majd az árfolyam mellett az olajár, a külső infláció és a belső kereslet alakulása.

Ez alapján tehát egy 8, jobb esetben 9-10 százalékos, rosszabb esetben 7 százalékos átlagos keresetemelkedés várható jövőre, ami az alappályán a reálkeresetek 4 százalékos növekedését jelenti az alappályán.Ez az idei ütemnél lassabb, de a fogyasztás bővüléséhez hozzájárulhat – ez az óvatossági motívum mérséklődésének függvényében érhető el az idei ütemet vagy maradhat el attól.