Legális lesz Németországban a kannabisz értékesítése

Az emberi jogok által vezérelt külpolitikára törekednek a közös kormányzásra készülő német pártok - derül ki a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós szerződéséből, amelynek dokumentumát szerdán mutatták be Berlinben.

A "Merjünk nagyobb előrelépést - Szövetség a szabadságért, az igazságosságért és a fenntarthatóságért" című szerződés összeállítása után az elfogadás folyamata következik.

A Zöldek egy csütörtökön kezdődő tíznapos hibrid - online, illetve levélben leadott voksokon alapuló - pártszavazáson döntenek.

Az SPD a december 4-én, az FDP a december 5-én tartandó rendkívüli pártkongresszusán dönt a szerződésről.
Ha mindhárom párt elfogadja, a december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz-ot, a szociáldemokraták jelöltjét, és megalakul az új német kormány.

A leendő kancellár, Olaf Scholz - akiről portrénkat itt olvashatja - kiemelte, hogy az ország modernizációjára készülnek, így elkezdődik "a beruházások évtizede", legelső intézkedéseik között pedig 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.Hangsúlyozta, hogy az elsősorban az éghajlat védelmét és a közlekedési, távközlési, oktatási és egyéb infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások sok pénzt emésztenek fel.

A többi között arról is megállapodtak, hogybevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését, és kiterjesztik az ártalomcsökkentő intézkedéseket, programokat.

Azonban minden tervezett vállalkozás finanszírozható, és a koalíciós pártok elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

Christian Lindner, a jobbközép irányultságú FDP elnöke - aki várhatóan pénzügyminiszter lesz az új kormányban - elmondta, hogy három, erősen különböző párt készül koalícióra, és "soha nem is titkolták" nézeteltéréseiket. Mégis együtt kormányoznak, mert egyesítik őket a fennálló viszonyok, a "status quo" meghaladásának és az ország modernizálásának szándéka.

Hozzátette, hogy a szeptemberi Bundestag-választás után elkezdett tárgyaláson sikerült olyan megállapodást kötni, amelynek révén Németország irányítását a politikai "közép koalíciója" veszi át.

Annalena Baerbock, a balközép irányultságú Zöldek társelnöke - aki valószínűleg külügyminiszter lesz- hangsúlyozta, hogy a három párt több "paradigmaváltásra" készül. A külpolitikában az a céljuk, hogy "visszatérjen az aktív európai külpolitika", és a "közös diplomáciát" az "értékek és az emberi jogok vezéreljék".

A három párt szerződése alapján Németország az eredetileg ütemezett és törvényben rögzített 2038 helyett már 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról.

A Merkel utáni időszak koalíciós lehetőségeiről Prőhle Gergely írását itt olvashatja.

A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban.

A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Ezúttal nagyjából 70-75 napig tarthat a folyamat, ha a közös kormányzásra készülő pártoknak sikerül tartaniuk a menetrendet.