Olaf Scholz, a nagy politikai túlélő, aki Merkel helyére lép

Hatalmas űrt kell betölteni Angela Merkel utódjának, aki várhatóan a jelenlegi alkancellár, a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz. A leköszönő német kancellár már el is kezdte utódjának nemzetközi bemutatását, amikor a G20 országok múlt hétvégi találkozóján jelezte, itt van Európa új vezetője.

Nem lesz azonban egyszerű feladata Scholznak, hogy felérjen a merkeli magasságokba, belőle ugyanis hiányzik az a karizma, ami Merkelnek sajátja. Ugyanakkor a német belpolitika kiegyensúlyozottságát és folyamatosságát ismerve nem is feltétlenül van szükség erre, a nemzetközi politikában inkább hátrányt jelent e tulajdonság hiánya. 

Régi motoros

Az 1958-ban született kissé merev kancellárjelölt már fiatal korától a politikai pályára készült: 17 évesen lépett be a Szociáldemokrata Párt (SPD) ifjúsági szervezetébe, ahol ifjú lázadóként bírálta a német kapitalizmust, marxista elveket vallott, sőt, Egon Krenz-cel a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának titkárával is találkozott. 

Scholz politikai pályája bár folyamatosan emelkedő, mégsem mentes a kudarcoktól. Minden bizonnyal azért tudott mindig talpraállni és előrelépni, mert egy-egy vereség után kissé visszalépett ugyan, de önbizalmát nem veszítette el, idővel újra harcba szállt.

1998 és 2011 között a Bundestag szociáldemokrata frakciójának tagja volt, 2001-ben a hamburgi városházán dolgozott, majd egy évvel később a párt főtitkárává választották. Ebben a tisztségében kezdett igazán megismerkedni a nagypolitikával, hiszen Gerhard Schröder pártelnök és kancellár keze alá dolgozhatott. Két év után lemondott a főtitkári tisztségről, mert az SPD parlamenti frakcióvezetője lett.

Első kormányzati megbízását 2007-ben kapta, amikor Angela Merkel kancellár a munkaügyi és szociális tárca vezetésére kérte fel.

Hamburgi főpolgármesterség és a G20 botrány

Ismét csak két év telt el, amikor a szociáldemokraták kiléptek a koalícióból, Scholz ekkor visszatért Hamburgba, ahol a szervezet vezetőjeként 2011-ben sikerre vezette a pártot a tartományi választáson, és a nagyváros főpolgármestere lett. 

Ehhez az időszakhoz köthető az egyik nagy skandalum, amiért felelősnek tartották Scholzot. A G20 országok 2017. évi találkozóját Hamburgban olyan baloldali városrészek szomszédságában tartották, ahonnan kiindulva napokig tartó, kirakatokat betörő, autókat felgyújtó tüntetések indultak. Az antikapitalista indulatokat húszezer rendőrrel tudták csak megfékezni. Bírálói szerint a főpolgármester alábecsülte a lakosság erőszakos reakciójának veszélyét, amikor szervezték a rendezvényt.

A támadások és bírálatok ellenére tisztségében maradt, amelyről 2018-ban mondott le, amikor az SPD ismét szerepet vállalt a Merkel-kormányban, és Scholzot pénzügyminiszter-alkancellárnak nevezték ki. 

A következő évhez kapcsolódik legnagyobb kudarca, amikor az SPD vezetői címéért zajló csatában csúfos vereséget szenvedett Saskia Eskennel és Norbert Walter-Borjansszal szemben. Az elemzők szerint sótlan egyénisége mellett azért nem szavazott bizalmat neki a tagság, mert bár korábban maga is a párt bal széléhez tartozott, ekkorra inkább már konzervatív álláspontot képviselt.

Meglepetés-jelöltből befutó

Ezért volt hatalmas meglepetés, hogy tavaly augusztusban két vetélytársa Scholzot javasolta a párt kancellárjelöltjének. Utóbb kiderült, hogy a pártelnökségért folyó vesztes csata után szorosan együttműködött a három politikus, és így esett a választás Scholzra.

A botrányok miniszterként sem kímélték, hiszen alig egy hónappal később a csőd szélére került hamburgi bank, az MM Warburg ügyében támadták: nevezetesen hogy közbenjárására engedték el a bank várossal szemben fennálló csaknem ötvenmillió eurós tartozását.

Idén áprilisban pedig egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt kellett mentegetőznie, hogy nem tartja magát felelősnek a fintech sztárjának tartott Wirecard bukásáért annak ellenére, hogy vezetése alatt működött a német pénzügyi felügyeleti hatóság. A cég tavaly nyáron jelentett csődöt, illetve ismerte el, hogy majd kétmilliárd euróval nem tud elszámolni. Az ügyben Scholz azzal védekezett, hogy a bűncselekmények nagy része hivatalba lépése előtt történt, illetve hogy a felügyelet minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált az ügyben.

Merkel örökében lépve jó pontnak számít, hogy a koronavírus válság idején a német pénzügyi tárca stabilan állt a lábán, megfelelő pénzügyi eszközökkel képes volt finanszírozni a gazdaság életben tartásához szükséges igen jelentős kiadásokat.

Európa erős embereként kifejezetten az erős és egységes Európai Unió, a nemzetállamok szerepének csökkentése mellett érvel, mert véleménye szerint az öreg kontinens csak így tud megfelelni a többi világhatalom, az USA, Oroszország, és legfőképpen Kína jelentette kihívásnak.

Ez nem jó hír Magyarország számára, ahogy az sem, hogy hivatalba lépésével várhatóan erősödni fog a jogállamiság ügyében a hazánkra nehezedő nyomás is.