Magasabb húsárakat akarnak a hollandok, hogy kevesebb húst együnk - Mindez a klímavédelemért

Kell-e a hús kedvelőinek többet fizetni kedvenc ételeikért annak érdekében, hogy megfizessék azok környezetvédelmi költségeit? Ez az a kérdés, amelyet Európa törvényhozóinak meg kell fontolniuk -  olvasható az euronews.com hírportálon.

Egy holland civil szervezet által összeállított friss jelentés szerint különadóval kellene terhelni a húsfogyasztást annak érdekében, hogy e termék forgalma, s ennek köszönhetően Európa széndioxid-kibocsátása csökkenthető legyen.

A Valós Állati Fehérje Ár Szövetség (TAPP) azt állítja, hogy a marha, a sertés- és a csirkehúsra kivetett különadó 2030-ig a húsfogyasztás akár 70 százalékos csökkenését eredményezheti.

A terv arra irányul, hogy az EU egész területén arra a szintre emelkedjen a hús ára, amely tükrözi annak környezetvédelmi költségeit, beleértve az előállítása során keletkező széndioxid-kibocsátást és a biodiverzitás veszteségeit

- olvasható a jelentésben.

A TAPP tudomása szerint a holland kormány a következő hónapok során javaslatot nyújt be a Parlamentnek a „tisztességes húsárakról”.

A kezdeményezést egy tavalyi felmérés tanulságai szerint a holland fogyasztók többsége (63 százalék) támogatja

- állítja a civil szervezet.

Arra törekszünk, hogy elindítsunk egy vitát arról, hogyan terjeszthető ki ez a holland törekvés Európára. Meggyőződésünk, hogy a magasabb húsár valamennyi érintett csoport és személy számára haszonnal jár, beleértve a farmereket, a fogyasztókat és a környezetvédő szervezeteket is.

Noha a klímaváltozás elleni harc széleskörű támogatást élvez az Európai Unióban, a húsárak emelése a tagállamok részéről valószínűleg komoly ellenállásba ütközik.

Az egy főre jutó húsfogyasztás az ENSZ adatai szerint 1961 óta mintegy 20 kilogrammal növekedett; 2014-ben egy átlagos személy körülbelül évi 43 kilogramm húst evett meg.

Nyugat-Európa népessége a világ legnagyobb húsfogyasztói közé tartozik. A rendelkezésre álló adatok szerint e tekintetben Spanyolország és Ausztria áll az élen, ahol a vonatkozó mennyiség 94,04, illetve 90,87 kilogramm.

A TAPP mindezzel együtt arra számít, hogy amint az EU bevezeti régóta várt Európai Zöld Programját, a klímavédelmi törekvések között az általa kezdeményezett új árképzési modell gondolata is lendületet kaphat.

Miközben a TAPP az Európai Parlament képviselőinél lobbizik, az érintett iparág sem marad tétlen. Megkérdőjelezi a tanulmány adatainak hitelességét.

A jelentés nem veszi figyelembe a hús fehérjetartalmát. Amennyiben a széndioxid-kibocsátást a súly helyett az esszenciális aminosavak alapján számoljuk, azoknak a növényeknek a termesztése, amelyek „alternatív” fehérjeforrásként jöhetnek számításba, magasabb kibocsátással járnak, mint a marha-, a sertés- vagy a csirkehús

- mondta az Euronews-nak a Húsfeldolgozó Ipar Központjának szóvivője.

A jelentés következetesen figyelmen kívül hagyja a tápanyagtartalom kérdését és a húsnak, mint tápanyaggazdag élelmiszernek a kiegyensúlyozott étrendben játszott szerepét. Nem tér ki azokra az erőfeszítésekre sem, amelyeket a farmerek és a húsfeldogozó üzemek fejtenek ki az európai állattartási lánc fenntarthatósága érdekében.