Gulyás Gergely: Magyarország élen jár a klímacélok megvalósításában

Hírek2019. dec 12.Fellegi Tamás

A jubileumi, 150. Kormányinfón szó volt az Európai Unió csúcstalálkozóján megvitatott klímacélokról és vállalásokról.

Európai célok

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az Európai Uniós csúcstalálkozón az új bizottsági elnök klímaügyben új előterjesztéseket tett. Nem vitás, hogy gazdaságilag, környezetileg, demográfiailag fenntarthatóan kell fejlődnie a földrésznek, ehhez szükség van az üvegházhatású gázok csökkentésére.

Magyarország az élen

Magyarország komoly vállalást tett 2030-ra: 90 százalék lesz itthon a karbonmentes áramtermelés, amihez az atomenergiára is szükség van. Mi időarányosan teljesítjük a célokat, szemben több más EU-tagállammal. 1990 óta Magyarországon 32 százalékkal csökkent a széndioxid kibocsátás, 15 százalékkal az energiafelhasználás, miközben erős gazdasági növekedés zajlott.

A célok kontinens-szinten csak úgy teljesíthetőek, ha más tagállamok, köztük a nagyobbak is haladnának az időarányos csökkentéssel, emellett oda kell figyelni arra, hogy ne tűzzünk ki vállalhatatlan célokat. A 2050-es karbonsemlegesség, 50 ezer milliárdba kerülne Magyarországnak, ez mindenkire évi 170 ezer forint terhet róna a csecsemőtől az aggastyánig.

A szennyező fizessen

A világméretű hatékony kibocsátás-csökkentés csak úgy valósulhat meg, ha nem csak Európa, hanem az egész világ csatlakozna ehhez, azaz alkalmazni kellene a „szennyező fizessen” elvet. Mindemellett nem emelkedhetnek szignifikánsan az energia-, és élelmiszerárak, ne az emberek fizessék meg a költségeket, hanem a nagy kibocsátók, országok (mindenekelőtt az Egyesült Államok és Kína) és vállalatok. Európa már most is csak 9 százalékát képviseli a kibocsátásnak, így már jelenleg sem Európa jelenti a gondot.

Paks

A Növekedés.hu kérdésére, hogy jelen állás mellett mikor állhat üzembe az első új paksi reaktor, és előfordulhat-e, hogy előbb kell bezárni a régieket, így kiesés keletkezik, azt a választ kaptuk, hogy a jelenlegi reaktorok 2032-ig illetve 2036-ig üzemelhetnek, addig bőven megépülnek az új reaktorok, így a kormány arra számít, hogy a a régiek és az újak egy darabig párhuzamosan üzemelhetnek.

Mátrai erőmű

Azt is megkérdeztük, hogy a felmerült problémák, megnövekedett költségek (széndioxid-kvóta) miatt az erősen szennyező Mátrai Erőművet 2030-nál előbb is bezárhatják-e, esetleg gázerőmű váltaná ki ugyanott (amely azonos energiatermelés mellett csak a szénerőmű által termelt széndioxid töredékét bocsátja ki). Gulyás Gergely elmondta, hogy ez nem zárható ki, akár termelés csökkentés is lehetséges, viszont egy szempontból egyelőre stratégiai fontosságú az erőmű: az egyetlen olyan, ami nem importfüggő, mivel a hazai lignitre alapozva lehet működtetni.