Megugrott a villamosenergia ára

A villamosenergia árakat a tavalyi év második felétől kezdődően a gáztüzelésű erőművek magas termelési költségei határozták meg. Idén áprilisban ugyan mérséklődött a villamosenergia árak alakulása, de májusban ismét emelkedés volt jellemző.

Bár a gázárak átmeneti csökkenése az alacsonyabb villamosenergia árak irányába hatott, az alacsony német szélerőművi termelés és a megemelkedő balkáni importigény árnövelő hatása ezt ellensúlyozta. Munkanapokon 200–250 €/MWh közötti szinten ingadoztak a másnapi árak.

Az európai másnapi piacon továbbra is kétszer olyan magasak az árak, mint tavaly. A legmagasabb ár Olaszországban alakult ki, ezt követte a balkáni régió árai voltak, amelyhez Magyarország is tartozik.Az éves villamos energia termék ára 19%-kal emelkedett a német tőzsdén.

A piacon csak jelentős kockázati felár mellett lehet hosszútávú termékeket vásárolni, amit az is mutat, hogy az éves termék árának emelkedése meghaladta az előállítási költségének, azaz a szén, a földgáz és a szén-dioxid-kvóta árának emelkedését.

A nyugat-európai villamosenergia-kínálat alakulását, legnagyobb részben a francia nukleáris erőművek rendkívüli karbantartása és az alacsony német szélerőművi termelés befolyásolta.A magas gázárak ellenére az 5 legnagyobb európai piacon 23%-kal emelkedett a gázerőművek termelése, a szénerőművek termelése pedig 50%-kal volt magasabb. A teljes francia villamosenergia termelés 17%-kal volt alacsonyabb.

Azokon a napokon, amikor a német szélerőművi termelés alacsony volt, a magyar és a német piac árszintje közelített egymáshoz, de a többi napon a hazai piac nem tudta követni a német árak csökkenését. Ehhez az osztrák és szlovák határkeresztező kapacitások csökkenése is hozzájárult.

Az öt legnagyobb piac aggregált villamosenergia fogyasztása a rendkívül magas villamosenergiaárak ellenére is magasabb volt, mint egy éve, összesen 1,1%-kal emelkedett. Ezzel ellentétben a közép-európai régió fogyasztása 2,1%-kal alacsonyabb lett, a hazai fogyasztás pedig stagnált.

Magyarországon az év ötödik hónapjában a bruttó fogyasztás és maximális rendszerterhelés a tavaly májusi szinten alakult. A hőmérséklet már nem volt befolyásoló tényező, ugyanis már nem volt érdemi fűtés, ugyanakkor még nem volt igény a hűtésre.

A hazai átlagos órás termelés 2%-kal volt alacsonyabb, mint áprilisban. Májusban további 6%-kal csökkent hazánkban a rendelkezésre álló termelőkapacitások nagysága. Meghatározó volt a Dunamenti G3 karbantartása és a Paksi Atomerőmű nem tervezett kiesése, illetve csökkentette az egyéb földgázüzemű erőművi kapacitásokat a fűtési szezon vége.

A kisebb gázüzemű erőművek termelése 12%-kal nőtt, míg a megújulóké 3%-kal csökkent.

A magyar importszaldó 22%-os szinten alakult. Továbbra is északi irányból importáltunk villamosenergiát, és a Balkán felé exportáltuk. 

A részletes jelentés a MEKH honlapján olvasható.