Már a szomszédos országokban is milliárdos károkat okoznak az illegális vape-ek
HírekAz Európában forgalomba kerülő ízesített folyadékkal működő elektromos cigaretták (vape-ek) mintegy 90 százaléka Kínából származik, ahol ezek használata tiltott, miközben az európai vape-piac 35 százalékát már a hamisítványok uralják. A jelenség súlyosságát mutatja, hogy Szerbiában több mint 24 ezer illegális e-cigarettát vontak ki a forgalomból, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) pedig nemzetközi akcióban lépett fel a határokon átnyúló illegális kereskedelem ellen. Egy német kutatás szerint a szabályozatlan vape-piac értéke már meghaladja a 6,6 milliárd eurót, és 2030-ra akár 10,8 milliárd euróra is nőhet.
Újabb látványos hatósági fellépés irányította rá a figyelmet a színes-szagos folyadékkal működő illegális vape-ek terjedésére. A napokban a szerb piacfelügyeleti szervek több mint 24 ezer vape-terméket vontak ki a forgalomból, miután ellenőrzéseik során megállapították, hogy azok nem feleltek meg a hatályos előírásoknak. Az akció hűen tükrözi, hogy a szabályozatlan e-cigaretták már nem elszigetelt jelenséget jelentenek, hanem a régió egészét érintő problémává váltak.
A hatóságok szerint az ilyen termékek gyakran nem rendelkeznek megfelelő dokumentációval, eredetük nehezen visszakövethető, összetételük pedig sok esetben nem ellenőrizhető, ez pedig fokozott kockázatot jelenthet a fogyasztók számára.
OLAF: nemzetközi összefogás az illegális kereskedelem ellen
A szerbiai intézkedés közel sem egyedi eset. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a nemzetközi vámhatóságokkal hajtott végre közös műveletet (JCO VAPE), amelynek célja az illegális e-cigaretták és utántöltők határokon átnyúló kereskedelmének visszaszorítása volt.
A nemzetközi akció során, egyetlen hónap alatt lefoglaltak 1,9 millió ízesített vape-et, valamint 2500 kilogramm/liter illegális dohány- és vape-folyadékot is. Az akcióban 23 uniós tagállam – köztük például Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia – és további 7 EU-n kívüli ország vett részt.
Az OLAF szerint az ilyen együttműködések az adócsalások visszaszorítása mellett hozzájárulnak a fogyasztók védelméhez és a szervezett bűnözői hálózatok felszámolásához is. A hivatal hangsúlyozta: az illegális vape-kereskedelem egyre inkább nemzetközi jelenség, amely hatékony fellépést csak a vámhatóságok, rendvédelmi szervek és európai intézmények szoros együttműködésével tesz lehetővé.
Kína uralja az illegális vape-piacot Európában
A probléma valódi méretét a német Fraunhofer IIS kutatása mutatja meg. A német tanulmány elsőként vizsgálta átfogóan az európai vape-piac szerkezetét, az ellátási láncokat és a termékek származását.
Az eredmények szerint az Európában értékesített elektromos cigaretták csaknem fele már a szürke- vagy feketegazdaságból származik.
A Fraunhofer becslése szerint a szabályozatlan vape-piac éves értéke meghaladja a 6,6 milliárd eurót, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2030-ra elérheti a 10,8 milliárd eurót. Különösen figyelemre méltó, hogy az illegális vagy szabályozatlan termékek mintegy 90 százaléka Kínából, jellemzően Sencsen környezetéből érkezik, ami jól mutatja, hogy az európai piacot globális ellátási láncok szolgálják ki.
Kutatók szerint az illegális kereskedelem nem csupán közegészségügyi és fogyasztóvédelmi kockázatokat jelent.
Az ellenőrizetlen termékek térnyerése jelentős adóbevétel-kiesést okoz az európai országoknak, torzítja a piaci versenyt, miközben a jogszerűen működő gyártók és kereskedők versenyképességét is rontja, ezáltal munkahelyeket veszélyeztet.
Online is tilos árusítani Magyarországon
Magyarországon nikotintartalmú termékek kizárólag a Nemzeti Dohányboltban értékesíthetők, ezek a termékek megfelelnek a hazai és az EU szigorú biztonsági, minőségbiztosítási és korhatárvédelmi előírásainak
– hangsúlyozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ízesített elektronikus cigaretta azonban sem ilyen üzletben, sem online nem árulható.
Az illegális dohánytermék-kereskedelemnek nemcsak adóhatósági következményei vannak, hiszen az árusítók – NAV-eljárás és bírságolás mellett - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) szankciójára is számíthatnak. A bírság mértéke jelentős: magánszemélyek esetében 1 millió forinttól 50 millió forintig, míg jogi személyek esetében 5 millió forinttól akár 500 millió forintig terjedhet.
