Martonyi János: A britek sosem érezték otthon magukat az EU-ban

Hírek2019. márc 25.Szabó Anna

Bár nagyon fog szenvedni a brit gazdaság, és az EU-nak sem tesz jót, mégis hagyni kell kiválni a briteket, mert soha nem érezték otthon magukat az Unióban.

Meg kell értenie a brit képviselőknek, hogy két év alatt annyi lehetőséget tárgyalnak ki az EU-val, amennyit csak szeretnének, ezért nincs értelme sokáig húzni a britek kiválását, főleg nem újabb egy évet adni nekik – hangsúlyozta Martonyi János volt külügyminiszter a Geopolitika és világkereskedelem – európai szempontból nézve címmel tartott előadásában, melyet az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén tartott.

A volt külügyminiszter a brexittel kapcsolatban hangsúlyozta: a baj egyik oka, hogy

a közvélemény és a parlament véleménye nem fedi egymást, másrészt a referendummal egy olyan kérdésben kényszerítettek bináris döntést a lakosságra, amelyben nincs ilyen éles megoldás, ezért sem tud most mit kezdeni a helyzettel a törvényhozás.

Az Uniónak el kell engedi Nagy-Britanniát, nem pedig újabb egy éves halasztást adni nekik: el kell fogadni, hogy sosem érezték otthon magukat az Unióban, „mindig másfelé tekintettek”. - Amíg brit politika vezetők nem tudják, mi a különbség a single market és a vámunió között, addig nehéz lesz megállapodásra jutni – tette hozzá Martonyi János. Hozzátette, hogy

a kiválást nagyon megszenvedi majd a brit gazdaság, és az EU-nak sem tesz jót.

Az Európai Unió szerepével kapcsolatban tartott előadásában a volt külügyi tárcavezető kiemelte, hogy a közösség a világkereskedelem első szereplője, és szuperhatalomnak számít a globális kereskedelempolitikában. Az EU szerepét három szemszögből vizsgálta:

  • a katonai képességek,
  • a kereskedelmi hatalom, illetve
  • az eszmék, gondolatok világában betöltött szerepe szempontjából.

A főbb gondolatokat összegezzük az alábbiakban.

A kereskedelempolitika politikai fegyver

A transzatlanti szabadkereskedelmi partnerség (TTIP) tárgyalások kezdete óta a kereskedelempolitika a valós súlyánál nagyobb szerepet kap, igaz, korábban alulértékelték. A kereskedelmi protekcionista lépések nem hatottak, az amerikai külkereskedelmi deficit tíz éve nem látott szintre emelkedett.

Ennek oka, hogy működik az úgynevezett átterelődés, vagyis az a folyamat, hogy a különvámmal sújtott országok helyett belépnek más szereplők az importpiacokra.

Az amerikai vásárlók ha kicsit kevesebb kínai, de összességében több importcikket vásárolnak, mert a gazdaság jól bővül, a lakosság fogyasztása is emelkedik.

A jelenlegi kereskedelmi konfliktus mögött álló egyik tényező, hogy Donald Trump elnök azt mondja, amit a választók hallani szeretnének: a gazdaságpolitikájában előtérbe helyezte a kereskedelempolitikát, és ezzel kapcsolatban szólította meg a fehér középosztálybeli szavazókat, és nem véletlenül nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vetette ki a pótvámokat. A biztonság ugyanis mindig a legfontosabb tényező, más szavakkal "a katona mindig megelőzi a kereskedőt és a misszionáriust (az eszméket)".

Minden szabadkereskedelmi megállapodásnak geopolitikai súlya van. Ezeket a megállapodásokat öt tényező szempontjából kell értékelni:

  • a megállapodást kötő országok földrajzi közelsége,
  • a kereskedelmük súlya,
  • a gazdaságpolitikáik különbözősége,
  • a gazdaság fejlettségi szintjének különbsége, és 
  • a megállapodásnak a szövetségi kapcsolatokra gyakorolt hatása.

Két ország közötti gazdasági kapcsolatok nem zárnak ki háborút: erre példa a náci Németország és a Szovjetunió kapcsolata.

A világban nincs tisztán hierarchikus szerkezet

Különböző területeken különböző rangsorok érvényesülnek (rival ranking): például a kereskedelem tekintetében az EU globálisan az első, GDP-ben a 3., populációban pedig lemaradásban van.

Korábban előtérbe került az a gondolat, hogy egy ország megítélésekor a terület kevésbé számít, a tudás a lényegesebb, ám a terület mégis számít. Egyrészt a vízellátás szempontjából, másrészt a biztonsági szerep miatt is nagyon fontosak.

Nincs teljes hegemónia a világban

Többen próbálkoztak a teljes hegemónia elérésével a történelemben, de ez nem sikerült, az USA-nak sem, hiszen a világ legerősebb hatalmaként több háborút is elvesztett (Vietnam, Afganisztán). Nem létezik egy háttérhatalom, hanem több hatalom is működik egymással párhuzamosan: ide tartoznak például egyes NGO-k és multinacionális nagyvállalatok is.

Nem lehet leegyszerűsíteni a jelenlegi politikai rendszereket tekintélyuralmi és liberális rendszerekre, mert a tekintélyuralom egy kormányzástechnika, nem pedig ideológiai közösség.

Lassul a globalizáció üteme

A kereskedelmi protekcionizmus, a lokális kultúrák előtérbe kerülése és a fenntarthatósági szempontok erőteljesebbé válása miatt lassul a globalizáció, nem bővül olyan ütemben, mint a globális GDP. A multilaterális kereskedelmi rendszer csapást kapott, és előtérbe kerültek a regionális alapon kötött kereskedelmi szerződések.

A kínai gazdaságot nehezen lehet beilleszteni a piaci alapon működő gazdaságok közé, de az USA is durván megsérti a nemzetközi kereskedelem szabályait.

Az Európai Unió a legnagyobb szabadkereskedelmi partner a világban, több mint 100 országgal van megállapodása.

Az EU és Japán között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény nagyon fontos megállapodás, a világ GDP-jének harmadát lefedi.

A globális verseny élesedik

A Mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a robotizáció terjedésével gyorsul a vállalatok közötti verseny. Aki ezeken a területeken győz, az mindent visz, és behozhatatlan előnyre tehet szert. Éppen ezért a világ egyre inkább a technológiai versenyről szól.

A technológiai fejlődésnek köszönhető az is, hogy a világkereskedelem lassabban nő, mint a gazdasági növekedés.

Veszélyesebbé válik a világ

Nőnek a globális veszélyek, és összességében a kultúra, az eszmék terén kell a megoldást keresni. Kína és Oroszország között szövetségnek látszó, úgynevezett pszeudo szövetség alakult ki a közös pl. ENSZ-szavazások és a közös gazdasági projektek (pl.Szibériában) ellenére is.

Ennek hátterében az áll, hogy a két ország közötti egyensúly hiánya bizalmi hiányt okoz.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.