5+1 ábra arról, hogyan zárkózik fel Magyarország az Egyesült Királysághoz

A Magyar Nemzeti Bank 5+1-es felzárkózási cikksorozatában Magyarország fejlett uniós országokhoz és országcsoportokhoz mért elmúlt időszaki konvergenciáját mutatjuk be. E cikksorozat kilencedik állomásában hazánk brit gazdasághoz viszonyított felzárkózását vizsgáljuk. 2010 és 2017 között Magyarország gazdasági és társadalmi fejlettsége is számottevően közelítette a szigetországét.

A magyar adórendszer növekedésbarát átalakítása és az adóék folyamatos csökkentése érdemben hozzájárult a foglalkoztatottság kiemelkedő növekedéséhez, a historikusan alacsony munkanélküliségi ráta kialakulásához és a széles bázison nyugvó gazdasági növekedéshez. A gazdaságfehérítő intézkedések következtében a magyar áfarés mértéke megközelítette a mérsékelt brit értéket, ami a dinamikus növekedés mellett szintén támogatja a költségvetés stabilitását. A 103 országot vizsgáló Inkluzív Növekedési és Fejlettségi Indexben Magyarország versenyképességi helyezése a nyolcadik legnagyobb mértékben, hetet javult 2012 és 2016 között, míg a britek egy helyezéssel estek vissza a rangsorban.

Magyarország gazdasági fejlettsége érdemben közelített az Egyesült Királysághoz 2010 és 2017 között, ami a makrogazdasági és a strukturális mutatókban egyaránt tükröződik. Az Egyesült Királyság Európa második legnagyobb gazdasága, és tagja a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7 csoportnak. Ezért is jelentős eredménynek tekinthető, hogy a fejlett brit gazdasággal szemben az elmúlt években számottevő felzárkózás látható hazánk részéről. A felzárkózás a 2010-ben megkezdett átfogó, a pénzügyi stabilitást, a foglalkoztatásbővítést és a gazdaság fehérítését ösztönző reformintézkedések eredménye, amelyek által a gazdaság szerkezete is egészségesebbé vált. Az alábbiakban 5+1 ábrán keresztül mutatjuk be Magyarország felzárkózásának folyamatát az Egyesült Királysághoz.

Hazánk Egyesült Királysághoz való felzárkózása folyamatos volt az elmúlt években, amihez érdemben hozzájárultak a hazai válságkezelő és gazdaságösztönző intézkedések. A 2013. évi magyar növekedési fordulatot követően folyamatos konvergenciát figyelhetünk meg, amelynek következtében az egy főre jutó GDP hazánkban közel 20 százalékkal emelkedett 2010-hez képest, és meghaladta a brit szint 67 százalékát. Ez elsősorban a foglalkoztatás növekedéséből fakadt, amelyet a munkát ösztönző adóreform és a szociális transzferek átalakítása eredményezett. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmét számottevően növelték a munkát terhelő adókat csökkentő kormányzati intézkedések (egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése, Munkahelyvédelmi Akcióterv végrehajtása, Családi Adóalap-kedvezmény bevezetése) és sérülékenységüket csökkentette a devizahitelek kivezetése. A vállalati szektor jövedelemtermelő képességét pedig a társasági adó kulcsának csökkentése és az egyszerűsített, kedvezményes kisvállalati adózási formák bevezetése (kata, kiva) növelte, valamint a historikusan alacsony jegybanki alapkamat és az MNB Növekedési Hitelprogramja támogatta.

A munkát terhelő adók hazai csökkentése következtében a magyar adóteher mértéke megközelítette a britet. A marginális adóék az egységnyi megszerzett többletjövedelemre rakódó adóteher nagyságát mutatja. 2010-ben, a jövedelemadó-rendszer átalakítása előtt a marginális adóék mértéke 65 százalék közelében alakult az átlagbért kereső egyén esetén, ami erősen büntette a többletmunkát és kedvezőtlenül hatott a foglalkoztatásra és a humán tőkébe való befektetésre. Az egykulcsos személyi jövedelemadó és az újonnan bevezetett célzott, jellemzően munkaerőpiaci státuszhoz, illetve gyermekvállaláshoz kötött adókedvezmények elősegítették a munkát terhelő adók jelentős csökkentését és a foglalkoztatás nagymértékű bővülését. A Munkahelyvédelmi Akcióterv a munkaerőpiaci szempontból leghátrányosabb csoportok foglalkoztatásának növelését célozták. A családi adóalap-kedvezményt pedig a családok jobb megélhetésének biztosítása és a termékenység növelése érdekében emelte be a kormány az adórendszerbe. A hazai intézkedések következtében a jövedelemre rakódó adóteher közel 20 százalékponttal csökkent 2010 és 2017 között Magyarországon, ami 2017-ben már megközelítette a brit adóterhelés mértékét. Az Egyesült Királyságban – más angolszász országokhoz hasonlóan – a fejlett országok átlagához viszonyítva alacsony az adóterhelés (és a költségvetési újraelosztás) mértéke.  

A magyar munkanélküliségi ráta az elmúlt évek folyamatos és jelentős csökkenése következtében 2017-re a brit mutató alá csökkent. A magyar munkanélküliségi ráta a válság utáni csúcsát 2010-ben érte el (11,3 százalék), majd a válságot kezelő adó- és munkaerőpiaci intézkedések hatására 2010 és 2017 között az ötödik legjelentősebb csökkenést mutatta az Európai Unióban. A magyar ráta 7,1 százalékponttal csökkent, míg az Egyesült Királyság mutatója a válságot követő kisebb mértékű emelkedése következtében 3,5 százalékponttal mérséklődött 2010 óta. 2017-re a magyar munkanélküliségi ráta (4,2 százalék) a brit mutató (4,4 százalék) alá süllyedt és 2018-ban elérte a 3,6 százalékot, ami lényegében teljes foglalkoztatást jelent. A munkanélküliségi ráta csökkenésével párhuzamosan a foglalkoztatási ráta érdemben nőtt hazánkban (13,3 százalékpont) és 2010 óta a legjelentősebb emelkedést mutatta az Európai Unióban, ami a gazdasági növekedés egyik alapját adta az elmúlt években.

A magyar áfarés jelentős csökkenése nagyrészt a gazdaságfehérítő intézkedéseknek köszönhető, ami stabilitást biztosít a költségvetés számára. A rejtett gazdaság becslésére alkalmazott egyik ismert mutató az áfarés, ami azt mutatja meg, hogy mekkora a különbség a ténylegesen beszedett és az elméletileg beszedhető áfabevétel között. A magyar áfarés 2010 és 2016 között az uniós tagországok között az ötödik legnagyobb mértékben, közel 9 százalékponttal csökkent. Ebben az időszakban a be nem fizetett áfa aránya az Egyesült Királyságban közel 1 százalékponttal nőtt. Magyarországon az áfabevételek növekedését elősegítették 2012 után a gazdaság fehéredését támogató döntések. Nagy jelentőségű intézkedés volt az online pénztárgépek adóhivatalhoz történő bekötése, ami ma már a teljes kiskereskedelmi szektorra kiterjed. Hasonló célt szolgál az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése, amellyel az áruforgalom monitorozása mellett az emberi egészséget veszélyeztető visszaélések kizárását és a jogkövető gazdasági szereplők pozíciójának erősítését célozza az állam. A legfrissebb gazdaságfehérítő intézkedés pedig az elektronikus számlaadatok online adatszolgáltatásának bevezetése. Ezen intézkedések segítségével Magyarországon a be nem fizetett áfa aránya csökkent és megközelítette az Egyesült Királyságban mért 12 százalékot. A rejtett gazdaság mértékének további csökkentése növelné a költségvetés mozgásterét, amelyet a versenyképesség erősítésére, produktív beruházásokra, vagy a költségvetési hiány és adósság csökkentésére lehetne fordítani.

Magyarországon a Világgazdasági Fórum (WEF) jóléti indexe nagyobb mértékben javult 2012 és 2016 között, mint az Egyesült Királyságban. A gazdasági és társadalmi dimenziókat is vizsgáló Inkluzív Növekedési és Fejlettségi Index (WEF-IDI) a GDP-nél átfogóbb képet ad a nemzetgazdaságok jóléti helyzetéről, mivel a gazdasági növekedés mellett azt is figyelembe veszi, hogy a társadalom mennyire részesedik a növekedés eredményeiből. Hazánk a fejlett és a feltörekvő országok összesített rangsorában 103 ország közül a huszonharmadik helyezést érte el (az Egyesült Királyság a 21.), továbbá 2012 és 2016 között a nyolcadik legnagyobb mértékben javult a magyar helyezés. Ezzel szemben a brit helyezés eggyel visszaesett. Magyarország a vizsgált három pillért tekintve a társadalmi egyenlőség területén teljesít a legjobban az IDI-ben.

Magyarország Gazdasági Összetettség Mutatóban elért helyezése jobb, mint az Egyesült Királyságé. A Gazdasági Összetettség Mutató (Economic Complexity Index – Harvard Egyetem) azt méri, hogy mennyire komplex és tudásigényes az egyes országok gazdasága. Az exportált áruk és azok inputjainak sokféleségét, valamint az exportált termék egyediségét veszik alapul a mutató kiszámításához, amellyel az országban meglévő tudástőkét kívánják megragadni. Magyarország gazdasági összetettsége a 11. a 127 rangsorolt ország között, míg az Egyesült Királyság a 12. helyezést érte el 2016-ban. Magyarország a rangsorban az Egyesült Királyság mellett több fejlett nyugati országot is megelőz, például Franciaországot, Belgiumot és Hollandiát. A felhasznált adatok alapján a kutatók szerint a gazdasági összetettségből meg lehet becsülni az egyes nemzetgazdaságok hosszú távú növekedési képességét. Vagyis a feltörekvő országok esetében ez a mutató arra is választ adhat, hogy az országok mekkora valószínűséggel tudnak kitörni a közepes fejlettség csapdájából. Az előrejelzéseket az egyes államok esetében számszerűsítik is. Magyarország esetében 2026-ig évi átlagos 4,1 százalékos potenciális növekedést prognosztizál a Harvard Egyetem kutatócsoportja, míg az Egyesült Királyság esetében 3,7 százalékot. A mutató módszertani hátterének kidolgozásában kulcsszerepet játszott Barabási-Albert László, magyar fizikus és a hálózatelmélet nemzetközi tekintélyű kutatója.

A szerzők: a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, főközgazdásza valamint a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi és strukturális elemzési főosztályának elemzője.