Matolcsy György: A 70-es évek mintázatai köszönnek vissza a 2020-as évtizedben

Hírek2024. júl. 18.Sz.A.

Az 1970-es évtized tükre nagy hasonlóságot mutat a 2020-as évekkel - mondta Matolcsy György az Esszékötet az 1970-es évek gazdasági folyamatairól című kiadvány ünnepélyes bemutatóján.

Mint fogalmazott, bizonyos gazdasági ciklusokban mintázatok ismétlődnek: 50 évenként, illetve 80 évenként változnak, utóbbi, vagyis a 80 éves az 1940-es évekkel tesz minket hasonló polcra.

A 70-es években a magyar szellemi élet zártan, de nyitott a nyugati eszmék felé, az 1970-es évek eleje pedig hozott egy új korszakot, melyet többek között a petrodollár is jellemzett.

Fontos analógiák, bizonyítékok találhatóak a kötetben arra, hogy az 1970-as években a mintázatok, a küzdelmek hasonlítanak a 2020-as évekre

– hangsúlyozta a jegybank elnöke.

Kiemelte, hogy az 1970- es évtizedben a jegybankok legyőzték az inflációt, és megküzdöttek a függetlenségükért – fogalmazott Matolcsy György.

Mint mondta, Kenneth Rogoff közgazdász szerint Európa visszatért, mert a keleti államok gyorsabban növekednek, más szóval a Kelet megmenti a Nyugatot.

Jelen esszékötet írásainak elkészítését és kötetbe rendezését is az a felismerés indokolta, hogy a világ gazdaságai mára az 1970-es évekhez hasonlóan olyan korszakhatárhoz érkeztek, amely lezárt egy sikeres fejlődési szakaszt, és ebben a formában tovább már nem folytatható. Ilyen korszakhatárok esetében pedig kézenfekvő, hogy a múlt tapasztalatait is felhasználjuk a jövőre nézve

- fogalmazott.

Az esszékötet angolul is megjelenik, a sorozat következő része a 40-es évekről fog szólni.

- Mély párhuzamok vannak a két évtized között, ebből az egyik az infláció gyors felfutása, illetve, hogy a bizonytalanság jellemezte a 70-s évek gazdaságtörténelmét, melyben a korábbi modellek már nem működtek, és komplex helyzetbe kerültek a jegybankok– mondta Lehmann Kristóf, az MNB igazgatója, Spéder Balázs főosztályvezető és Vonnák Balázs vezető oktatási és kutatási szakértő a kötetet ismertető kerekasztal-beszélgetés során.

Mint mondták, a gazdaságtörténeti erők mindig visszajönnek, annak ellenére, hogy 10-20 év alatt új minták alakulnak ki.

A többi válsághoz hasonlóan a 70-es évek válságát is egy hosszú gazdasági felfutás előzte meg: az autók elterjedése a kertvárosok kialakulását hozta, az otthonokban egyre több lett a háztartási gép.

Ezt a fellendülést törte ketté a 70-es évek válsága, melyből 1984-re tudott kikecmeregni az amerikai gazdaság. Kemény gazdasági sokkok és magas infláció jött, miközben komoly geopolitikai meccsek zajlottak.

Az olajársokknak súlyos geopolitikai okai voltak: a közel-keleti válságok és olajembargó miatt gyorsan emelkedtek az olajárak, az Egyesült Államok még nem tudott elég olajat termelni, az olajexportáló országok így jobban hatottak az amerikai piacra.

Az energiaimport miatt a külső egyensúly is megborult, ezért 1971-ben Nixon elnök felmondta az aranyalapot, ami a Bretton Woods-i rendszer alapja volt.

Az olajválságot  petrodollárokkal tudta megoldani az USA, mert az olaj árát dollárban határozták meg.

Az analógiákról szólva Vonnák Balázs kiemelte: a 2020-as években a járvány miatti ellátási láncok sokkja vezetett az infláció emelkedéséhez, és a jegybankok hatásosan léphettek fel az infláció ellen – akárcsak az 1970-es években.

Kiemelték, hogy a kínálati sokkok is analógiát mutatnak: most egy Audi elkészítéséhez 18-21 ezer darab rész kell, melyet 110 országból szereznek be, elég, hogy ha egy alkatrész hiányzik pl. a chip, ami az egész termelést visszaveti, ellátási problémához és áremelkedéshez vezetett.

A 70-es években is a monetáris politika hozzáállásán múlt, hogy vissza tudták-e szorítani a inflációs folyamatot, jó példát mutatott a német Bundesbank, amely jól kezelte a válságot, míg Amerikában két számjegyű infláció alakult ki, Nagy-Britanniában pedig 20 százalék feletti.

Beszélgetésükben kitértek arra, hogy az 1970-es évek olajárrobbanásaira adott válaszok kezdetben nem voltak egyöntetűen optimálisak, hiszen korábban bevált, de időközben hatástalannak bizonyuló lépésekhez ragaszkodtak a gazdaságpolitikusok és nem ismerték fel időben a negatív folyamatok tartósságát. Az eltérő gazdaságpolitikai válaszoknak pedig hosszútávú hatásai voltak az egyes gazdaságok későbbi fejlődésére.

A cserearányromlás és magas inflációs környezet kialakulása akkor váratlanul, sokként érte a gazdaságokat,melyet a monetáris politika előlépésének köszönhetően sikerült kezelni, így az évtized végére a jegybankok jelentős bizalomra tettek szert.

A korábbi, függő gazdaságirányítási rendszereket követően ez mozdította elő a jelenlegi keretrendszer kialakulását és hozta el a jegybankok tényleges függetlenségét, mely azóta is nélkülözhetetlen alapot ad az összetett ciklusok sikeres kezeléséhez.

Paul Volcker a Fed akkori elnöke megemelte a kamatokat , ezzel tudták leszorítani az inflációt a 80-as évek elején – tették hozzá.