Megállíthatatlan az okos városok térnyerése

Hírek2020. dec. 19.Növekedés.hu

Az Eurázsia E-konferencián az okos városok jövőjéről, az urbanizációs és a digitalizációs folyamatokról vezetett panelbeszélgetést Csizmadia Norbert, a PADME elnöke.

A városi területek felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 74 százalékáért. Ma a világ népességének 55 százaléka városokban él, ez körülbelül 4,38 milliárd embert jelent. 2050-re a számuk eléri a 6,68 milliárd főt, vagyis a világ népességének kétharmadát.

A természeti erőforrások 75 százalékát a városokban élők használják. A megavárosok térnyerése ráadásul folyamatosan bővül. Míg számuk 1990-ben 10-re volt tehető, 2018-ra már 33-ra nőtt. Az aktuális előrejelzések szerint 2030-ra már 43 olyan megaváros lehet a földön, ahol legalább 10 millió ember él.

Városok jövője a járvány után

Jung Hoon Le, a szöuli Okos Város Bizottságának elnöke, a Yonsei Egyetem professzora szerint a járvány miatt felértékelődtek a városokon belül az egyéni utazási formák, mely az autógyártók üzleti modelljére is hatással lesz. Az otthonról történő munkavégzés miatt újfajta igények jönnek létre, ami az építőiparban jelentős változásokat hozhat. Emellett az ellátási és biztonsági hálózatok szerepe is hangsúlyosabbá válik a jövőben.

Bruno Lanvin, az Intelligens Város Obszervatóriumának elnöke rámutatott, hogy az okos városok ellenállóbbak a járvány negatív hatásaival szemben. Lanvinc szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az okos megoldásokra, hiszen a nagyvárosokban élők száma rapid módon növekszik.

Li Jin a Fudan Egyetem alelnöke szerint a nagyvárosoknak nagyobb védelmet kell biztosítaniuk a járványokkal szemben.

Egy várost az infrastruktúra összekapcsolása és a különböző software-ek összehangolt használata tesz okossá. Az okos várost támogató programoknak ki kell terjedniük az egészségügyre, a városi adminisztrációra, az oktatásra, a közműszolgáltatókra, a személyi és áruszállításra, az ellátórendszerre és az ingatlanpiacra egyaránt.

Jin hozzátette, Shanghai védekezett az egyik leghatékonyabban a járvány ellen az okos városok közül.

Egy okos város által használt rendszer hatékonyan képes azonosítani a fertőző személyeket, ezáltal korlátozza a járvány terjedését. Emellett sikeresen azonosítja azokat, akikkel az adott fertőzött személy kapcsolatba került. A fenti megoldások legnagyobb hátránya, hogy sérthetik az egyének magánéletét.

Leena Ilmola-Sheppard, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet szenior kutatója szerint az okos városok által használt megfigyelési, felügyeleti rendszerek és egyéb technológiai megoldások sokat segítenek, de nem oldják meg a járványhelyzetet. A városi rendszerek növekvő komplexitása is kockázatokkal jár – tette hozzá.

Okos városok és a fenntarthatóság

Leena Ilmola-Sheppard rámutatott, hogy javítani kell az erőforrások felhasználásának hatékonyságán és ennek már a kisebb döntéseknél is meg kell nyilvánulnia. Ezáltal hatékonyabban és nagyobb mértékben megváltoztatható a fogyasztói magatartás.

Okos városok régiós jellemzői

Leena Ilmola-Sheppard szerint, ha egy okos városban már kifejlesztettek egy jó megoldást, akkor azt máshol is érdemes használni, még akkor is, ha eltérőek a regionális igények.

Li Jin rámutatott, hogy a kulturális különbségek nagyon fontosak, melyeket figyelembe kell venni az okos megoldások alkalmazásánál.

Ide mehet amit csak akarsz