Megérett az idő a digitális euró előkészítésére

A dw.com hírportálon olvasható cikk szerint az ECB a közelmúltban új projekt indítását jelentette be.

Közölte: megvizsgálja, van-e lehetőség az euró, amely sokak szerint az európai integráció jelképének tekinthető, elektronikus formájának kibocsátására.

Az euró jelenleg az Európai Unió 27 tagállama közül 19 ország hivatalos valutája.

A digitális euró bevezetése „a társadalom minden részterületén meghatározó befolyással járhat” írták a „Jelentés a digitális euróról” című elemzés szerzői.

Jelenleg a készpénz a kis összegű kereskedelmi fizetések legáltalánosabb eszköze. 2019-ben ilyen módon bonyolították az eurózóna napi tranzakcióinak 73 százalékát.

A vásárlók több, mint fele azonban úgy nyilatkozott, hogy szívesebben fizet digitálisan. Arányuk a járvány időszakában tovább növekedett.

A készpénz használat visszaszorulása a magánszemélyek és a vállalkozások számára szorosabb kapcsolatot teremt a fizetés egyéb, magánjellegű formáival. Ez a folyamat súlyos, messze vezető következményekkel járhat, ha ellenőrzés nélkül fejlődhet tovább.

Néhány ország, így Kína vagy Svédország már viszonylag előrehaladt saját digitális valutájának kifejlesztésével. Magánvállalkozások már számos online fizetési és pénzkezelési rendszert üzemeltetnek.

Előre tekintve, készen kell állnunk egy digitális euró bevezetésére, amint ennek szükségessége bekövetkezik

jelentette ki az ECB elnöke, Christine Lagarde.

Mi is tulajdonképpen a digitális euró?

Sok európai számára nagy kérdés, mi is rejt a digitális euró gondolata, hiszen bankszámláikon már eddig is számtalan digitális tranzakciót hajtottak végre. Mennyiben új ezekhez képest a digitális euró?

A legjelentősebb különbség, hogy egy digitális átutalás a központi bank pénzében történne meg, ami a legbiztonságosabb fizetési mód

mondta Ulrich Bindseil, az ECB piaci infrastruktúráért és fizetésekért felelős igazgatója a Deutsche Welle munkatársának.

Ugyanolyan biztonságos lesz, mint a készpénz, de digitális formában. Jelenleg a magánszemélyek számlái között zajló elektronikus átutalások az úgynevezett kereskedelmi banki pénzben történnek.

Ez utóbbi összefüggés kapcsán az University of Hohenheim közgazdász professzora, Michael Evers kijelentette: a lényeg, hogy a központi bank digitális valutája szerepelhet a közvetlen, azonnali, partnerek közötti átutalások eszközeként, ugyanúgy, mint a kézzel fogható készpénz.

„Mindez alapvető változás lehet, mivel azzal jár, hogy az ECB közvetlenül irányíthatja a pénzforgalmat” mondta a közgazdász. „A pénzügyi rendszer hitelessége ettől kezdve nem az egyes bankok megítélésére, hanem az ECB iránti bizalomra épül”.

Felkészülni az elkerülhetetlenre

Napjainkban számos digitális fizetési megoldás áll bárki rendelkezésére, aki vásárolni vagy eladni szeretne: a kereskedelmi bankokon keresztül történő online átutalásoktól az olyan független szolgáltatókig, mint a PayPal vagy a kripto-valuták, így a bitcoin használatáig, amely lehetővé teszi, hogy a fizetési tranzakciók névtelenek, lekövethetetlen legyenek.

A fizetési módok ilyen széles választéka azonban a központi bankok szempontjából számos okból aggályosnak.

Az egyik probléma, állítja a jelentés, hogy a fizikai készpénz használatának jelentős csökkenése nehézségeket okozhat azoknak a sérülékeny társadalmi csoportoknak, amelyek tagjai nem rendelkeznek bankszámlákkal, vagy azoknak, akik járatlanok a technológia alkalmazásában, esetleg tartózkodnak annak használatától.

Mérlegelni kell a költség-összefüggéseket is.

„A készpénz-alkalmazás infrastruktúrájának a készpénz-tranzakciók számához viszonyított költségei vállalhatatlan szintre emelkedhetnek és egyre gyorsabban szoríthatják vissza a készpénz elérhetőségét és elfogadását” fogalmaztak a jelentés szerzői.

Lényegében arról van szó, hogy ha az emberek leszoknak a készpénz használatáról, túl drága lesz pénzt nyomtatni és forgalmazni.

Az ECB is azon dolgozik, hogy eleget tegyen feladatainak. A kamatszint meghatározásával és egyéb pénzpolitikai intézkedésekkel gondoskodnia kell az euró-övezet árstabilitásáról. Az alternatív valuták és fizetési rendszerek növekvő használata veszélyt jelenthet a tevékenységére.

"Az ECB nem egy olyan intézmény, amely saját belátásra szerint alakíthatja a jövőbeni fizetési rendszereket” mondta Michael Evers. „Ellenkezőleg, alkalmazkodnia kell a magánvállalkozások pénzügyi innovációihoz, amelyek csökkentik a tranzakciós költségeket és létrehozzák a pénz felhasználása nélküli, azonnali fizetési rendszereket”.

Michael Evers a Libra-ra, a Facebook által fejlesztett fizetési rendszerre hivatkozik, amelybe a médiavállalat világszerte nyilvántartott, mintegy 2 milliárd felhasználóját akarja bevonni.

Az ilyen, magánvállalatok kezében lévő fizetési rendszerek bármilyen szuverén monetáris hatóság helyzetét alááshatják és fenyegetést jelentenek a hatékony monetáris politika érvényesülésére.

A Covid-19 tényező

A digitális euró előkészítését indokolják „azok a rendkívüli események is, amelyek akadályozzák a fizetési szolgáltatások zavartalanságát”. Amennyiben egy ilyen esemény kizárja a normál eljárások, így a készpénz vagy az elektromos banki átutalások alklamazását, a bankoknak a pénzügyi rendszer folyamatosságának biztosítása érdekében szüksége lesz a digitális valuta-rendszerre.

Tökéletes példa erre a koronavírus-járvány.

"A Covid-19 válság a fizetési szokásokat az érintés-mentes fizetések és az e-kereskedelem irányába tolta el” állítja a jelentés. Kezdetben sokan féltek attól, hogy a vírus a papírpénz és az érmék közvetítésével is terjedhet. Sok gazdaságban, még a készpénz-imádó Németországban is a járvány beálltával felgyorsult az érintés-mentes fizetésekre történő átállás. Az Európa-szerte érvényesített, több hetes zárlatok, amelyek az embereket jórészt otthonaikba kényszerítették, szintén sokakat az e-kereskedelem használatára ösztönöztek.

A rendkívüli események lehetnek kibertámadások és természeti katasztrófák is; mindkettő növekvő veszély egy olyan világban, amelyet a digitalizáció és a klímaváltozás jellemez. Az áram-kimaradások, amelyek megakadályozhatják az automatákból történő pénz-kivételt vagy az online bankok használatát, komoly károkat okozhatnak a pénzügyi rendszer működésében.

„Míg a készpénz a kiber-támadások vagy egyéb szükséghelyzetek esetében a legbiztonságosabb vész-megoldást jelenthetik a POS-ek (a vásárlási pontok) vonatkozásában, a digitális euró, mint az elektronikus fizetési módok alternatívája, alkalmazható a fizikai üzletekben is” írják a szerzők.

A jövő pénze

Arra a kérdésre, hogyan néz majd ki a digitális euró és hogyan vezetik be, egyenlőre nincs válasz.

Néhány alapvető követelmény azonban világos: a digitális eurónak rendkívüli események esetében képesnek kell lennie off-line, kézzel fogható működésre is, szögezi le a jelentés. Képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa a készpénz hatékonyságát és névtelen alkalmazását, és költségmentesen legyen használható. Fontos az is, hogy

a digitális euró alkalmazását nem a készpénz helyett, hanem amellett kell lehetővé tenni.  

"A digitális eurónak tiszteletben kell tartania az emberek személyiségi jogait, így a titkosságra való jogot” mondta Ulrich Bindseil. „Amikor kialakítjuk a működési és technológiai tulajdonságokat, számolnunk kell ezekkel a követelményekkel”.

Az ECB előtt egy olyan feladat áll, amely keretében anélkül kell forradalmasítani a pénzügyi rendszert, hogy gyökeresen felforgatnák azt.

"A digitális euró nehezítheti a bankok működését és pénzügyi feszültségek időszakában bizonytalanságot okozhat” tette hozzá Ulrich Bindseil. „Egy megfelelően kialakított digitális euró azonban kezelni tudja ezeket a kockázatokat”.

Az igazgató szerint hosszú távon az igazi verseny a központi bank digitális valutája, illetve a más, magán pénzügyi-és fizetési hálózatai között zajlik majd, mintsem a fizikai, illetve digitális pénz között.

"Az új valuta-övezetek nem a nemzeti határoknak, sem országok gazdasági csoportjainak megfelelően alakulnak majd, hanem szociális hálózatok vagy más közösségek keretei között” vélte Michael Evers

Az ECB jelentése hangsúlyozza: a fejlesztés kezdeti szakaszában van. A következő lépés egy, az érintettekkel, közöttük az euró-zóna lakosaival folytatandó társadalmi párbeszéd, amely október 12.-én indul el.