Megérkeztek a legfrissebb adatok az átlagkeresetről

A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt.

A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt, 13,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra becsülhető, ez 13,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
• A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0, 18,8, illetve 18,7%-kal emelkedett egy év alatt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 000, a kedvezményeket figyelembe véve 442 000 forintot ért el, 13,3, illetve 13,1%-kal magasabb volt, mint 2023. júniusban.
• A reálkereset 9,3%-kal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7%-os növekedése mellett.
• A bruttó mediánkereset 518 800 forint volt, 15,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
• A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,1%-kal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

A béremelkedési ütem lassulása a vállalkozások kisebb béremelkedési dinamikájához kötődik, az előző havi 13,5 százalék után itt csak 11,4 százalék volt az emelkedés üteme. Ezzel szemben az állami szektorban továbbra is erőteljes, 18,8 százalékos a béremelkedés éves alapú mértéke - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A lassabb dinamikában a feldolgozóipar gyengélkedése játszott szerepet, ahol a béremelkedési dinamika az előző havi 15,3 százalékról 9,1 százalékra lassult.

Ez vélhetően legalább részben az egyszeri kifizetésekkel (prémiumok, túlórák) van összefüggésben, azaz nagyban meghatározza az, hogy a külső kereslet gyenge, az ipar nem termel annyit.

Bár kisebb mértékben, de több más, fontos nemzetgazdasági ágban is csökkent a bérdinamika: az információ, kommunikáció ágazatban 14,1 százalékról 10,1 százalékra, míg a pénzügyi, biztosítási ágazatban 9,4 százalékról 7,4 százalékra – egyben itt volt a legalacsonyabb a bérnövekedési üteme. A bérek legjobban az oktatás ágazatban nőttek, 26,7 százalékkal.

Figyelembe véve a 3,7 százalékos inflációt, a reálkeresetek júniusban még így is jelentősen, 9,3 százalékkal emelkedtek, azaz a fogyasztásnak van miből bővülnie, bár ezt az óvatosság továbbra is gátolja.