Meglepően sokan tartják aranyban a megtakarításaikat

A magyar háztartások egy része inkább aranyban, mint betétben tartja a megtakarításait. Ez pedig nem magyarázható az arany különböző előnyös tulajdonságaival, hiszen nem a befektetési portfólió diverzifikációjára, nem is spekulatív célokból és nem is az esztétikai tulajdonságai miatt tartják.

Az aranyat ezek a háztartások a váratlan kiadásaik fedezésére használják, hiszen az ékszerek eladásával gyorsan rövid távú forrásokhoz juthatnak. Ezeknél a háztartásoknál rendszerint a zálogkölcsön is a likviditáshoz jutás intézményesített eleme – fogalmazott Havran Dániel, A Budapesti Corvinus Egyetem docense a Közgazdasági Szemlében megjelent ’’Karátos Likviditásmenedzserek’’ című tanulmány társszerzője, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által a cikk apropóján szervezett szakmai rendezvényén.

Az arany, illetve ezüst ékszerek, a műtárgyak, az értékesebb használati tárgyak a közepes likviditású eszközök közé sorolhatók. Ez azt jelenti, hogy nehezebben használhatók fizetésre, mint a készpénz, vagy a bankbetét, azonban könnyebb készpénzre váltani őket, mint mondjuk az ingatlant.

Az aranykereskedelem piaca nehezen feltárható – húzta alá. Az informális aranykereskedők teljesen hétköznapi emberek – tette hozzá.

Ők tulajdonképpen azok a magánszemélyek, akik kedvtelésből tartanak ékszereket, illetve apróhirdetések és személyi kapcsolatok útján adják-veszik azokat.

Az informális aranykereskedők hétköznapi emberek

Az informális aranykereskedők közt vannak olyan háztartások akik csak alkalmi vevők, vagy eladók, de vannak olyanok is, akik ténylegesen likviditási célokra használják az aranyat, ők a likvidáló vevők. A magánszemély közvetítők, általában már járatosabbak az arany kereskedelemben.

Az alkalmi vevők és az alkalmi eladók is kereskednek egymással, illetve a likvidáló vevők is van, hogy kapcsolatba lépnek az alkalmi vevőkkel, azonban a likvidáló vevőknek gyorsan van szükségük készpénzre így türelmetlenek. Ilyenkor keresik meg a közvetítőket, akik azonnal megveszik tőlük az aranyat, hogy utána értékesíthessék azt az alkalmi vevők felé – húzta alá.

Ezek a közvetítők az általuk vásárolt aranykészletet nem tartják meg. Mivel egy ékszert a világpiaci ár körül eladni akár 2-3 hónapig is eltarthat, ráadásul minden sikertelen nap csökkenti az ékszer megőrzési árát, ezért a közvetítő rendszerint olyan diszkont mellett vásárol, amely fedezi a világpiaci ár körüli, lassú értékesítés költségeit és még valamennyi profitot is.

Az alkalmi eladók és vevők az adás-vételi igényekről személyesen, rokoni, vagy ismerősi úton értesülnek, a közösségi oldalon lévő ékszerhirdetéssel szemben inkább bizalmatlanok. Ezzel szemben a közösségi oldalakon hirdetők akár megyehatárokon túl is hajlandók utazni egy-egy szebb-értékesebb ékszerért – ismertette.

Elmondta: a tapasztalatuk alapján a személyes adásvételnél az eladó ad először árajánlatot, ezt azonban mindig alku követi. Kiemelte, hogy a tanulmány készítése során megkérdezettek által mondottak alapján a vevők nem élhetnek vissza az esetleges alkuerejükkel, mert ők is kerülhetnek hasonló helyzetbe. Az ár a tapasztalatuk alapján többnyire a világpiaci ár környékén alakul és az ékszert rendszerint ötvössel is megvizsgáltatják az adásvétel során.

Zálogházba fedezetként

Azoknak a háztartásoknak, amelyek a likviditási gondjaikat szeretnék megoldani az aranyékszerek értékesítésével, a zálogházak is a rendelkezésére állnak. A zálogházaknál rendszerint az a tapasztalat, hogy igen magas a kiváltási arány. Ez minden értékhatárnál eléri a 94 százalékot. Mindössze a fennmaradó részt kitevő zálogtárgyak maradnak a zálogházaknál.

Összességében az aranyékszernek, mint a tartalékképzés intézményének jelentős szerepe van több háztartás életében. Az aranyékszer ebből a szempontból sokakat megvéd a végleges elszegényedéstől. Ennek az oka egyszerű, akár eladják, akár zálogba adják az aranyékszert ezek a háztartások, a legrosszabb ami történhet velük, hogy elveszítik azt.

Így nem kerül veszélybe hosszabb távon a háztartás megélhetése, míg egy fedezet nélkül felvehető személyi kölcsön/hitel felvétele során, fizetésképtelenség esetén ez nem így lenne, és a visszafizetendő összeg a végén átléphetné azt a küszöböt, amit ezek az alacsony jövedelmű háztartások soha nem tudnának visszatörleszteni.

Tudatosabbak mint gondolnánk

Gosztonyi Márton, a tanulmány másik társszerzője elmondta, hogy a tanulmány készítése során általuk vizsgált társadalmi csoportok sérülékenyek, az ide tartozó emberekről az általános társadalmi narratíva, hogy gyakran nem racionálisan gondolkodnak, túlköltenek, nincsennek megtakarításaik.

- Azonban, ha megnézzük, hogyan menedzselik a háztartásukat, akkor kiderül, hogy ezek nem feltétlenül alátámasztható állítások – húzta alá. Nagyon gyakran találhatunk például ezeknél a háztartásoknál különféle megtakarítási formákat – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az általuk vizsgált háztartások költségvetésében megfigyelhető egyfajta szezonalitás is. Ezek a családok gyakran nyáron, a mezőgazdasági alkalmi munkákból tudnak akkora tőkét felhalmozni, amit esetleg aranyékszerekbe fektetnek. Nem nagy összegekről és nagy volumenről van szó, de mégis képesek ilyenkor egyfajta megtakarításokra az érintett családok.

Ezek az aranyékszerek ezután telente sokszor a zálogüzletekben kötnek ki, ahonnan vagy kiváltják őket, vagy nem. Megfigyelhető tehát egyfajta fluktuáció ezeknél a megtakarításoknál – ismertette.

Nőhet is a zálogtárgy értéke

Hajdú Erzsébet, a BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. régióvezetője a rendezvény során kihangsúlyozta, hogy a záloghiteleknek nagy előnye a fedezet nélküli hitelekkel szemben, hogy a fedezetül szolgáló elzálogosított eszköz értéke gyakran még nő is a zálogba adás ideje alatt.

A fedezet nélküli hitelekkel viszont évekre el lehet adósodni. Kiemelte, hogy az ügyfélkörüknél megfigyelhető egyfajta pénzügyi tudatosság. Ez többek közt épp abban megfigyelhető, hogy kerülik a hosszú távú eladósodást – húzta alá.

Az illikviditása az érték

Az MNB felmérése alapján a háztartások jelenleg 5 százaléka rendelkezik ilyen fajta tárgyi vagyonelemmel, azaz értékesebb ékszerekkel, nemesfémmel, festményekkel, műtárgyakkal - ismertette Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Makrofinanszírozás és Külső Egyensúly Főosztályának vezetője. Az összes pénzügyi eszköz körülbelül fél – egy százalékát teszik ki az ilyen jellegű eszközök – tette hozzá.

Ez alapján ezek jelentősége a teljes társadalom tekintetében nem számottevő, azonban a tanulmány készítői által vizsgált társadalmi csoportokban, minden bizonnyal kiemelkedő fontossággal bírnak ezek az eszközök – húzta alá. Az aranynak egyébként épp az illikviditása lehet érték – vélekedett. A készpénzt könnyű elkölteni, az aranyat viszont nem, és ez lehet az egyik előnye az érintett társadalmi csoportok számára – fogalmazott.

Sokan menekülnek aranyba

A koronavírus járvány és az orosz-ukrán háború miatt egyre többen menekülnek aranybefektetésbe. Jelenleg épp ezért nagyon ki van feszítve a piac. A verdék is nehezen bírják kielégíteni a mostani keresletet. Mivel az emberek félnek az intézményrendszertől, ezért a fizikai arany vált igazán népszerűvé – mondta Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

Kiemelte, hogy cégük ügyfeleinek a befektetési horizontja akár 7 év is lehet. A befektetési arany tulajdonképpen egy kézzel fogható pénzügyi rendszeren kívüli befektetést kínál a befektető számára, ráadásul az aranytól nem lehet impulzus eladással megszabadulni – fogalmazott. Emellett, ha hosszútávon tartják a befektetési aranyat, akkor nem különösebben költséges az arany tárolása, hiszen egy széf bérlése viszonylag olcsó – tette hozzá.

A teljes kerekazstal-beszélgetés itt tekinthető meg.