Újabb kamatemelés az MNB-től: 4,4 százalék az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank a piaci konszenzussal összhangban 1 százalékponttal 4,4 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén. Az egynapos betéti kamatlábat 4,4 százalékra, az egynapos fedezett hitelkamatlábat 7,4 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata 7,4 százalékra emelkedett.

Csütörtökön pedig az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betéti kamatlábat 6 százalék felé emelheti az MNB a jelenlegi 5,85 százalékos szintjéről.

Kilátások

A növekedés.hu által megkérdezett kereskedelmi bankok szerint az irányadó ráta szerepét betöltő egyhetes betéti kamat 7 százalék körül tetőzhet a nyári hónapokban.

A szigorítással a jegybank mérsékli többek között az inflációt és az inflációs várakozásokat.

Ennél nagyobb kamatemelésnek ugyanakkor már nem lenne érdemi hatása, hiszen az infláció háromnegyed részben olyan külső sokkokra vezethető vissza, amelyekre nincsen hatással a pénzpolitika.

A holland tőzsdén jegyzett nemzetközi gázárak például hétszer, nyolcszor magasabbak, mint egy éve. A kőolaj világpiaci ára megduplázódott egy év leforgása alatt. Hasonlóképpen a búza világpiaci ára is közel kétszer olyan magas, mint egy esztendővel ezelőtt. Emellett számos gabonafélének és ipari fémnek is meredeken emelkedik az ára.

Mindeközben az ellátási láncokban tapasztalható zavarok felerősödtek az orosz-ukrán háború és az Oroszország ellenes szankciók hatására. Így az autógyártást érintő chiphiány is elhúzódhat.

Az alkatrészhiány súlyosbodását jól mutatja, hogy Németországban, Lipcsében átmenetileg le kellett állítani a termelést a BMW gyárban.

A fenti inflációs sokkok egész Európába begyűrűznek, beleértve hazánkat is.

Ezt jól mutatja, hogy az uniós országokban is jelentősen megemelkedett a fogyasztói árindex. A balti államokban a legmagasabb az infláció. Litvániában 14, Észtországban 12 százalék a pénzromlás üteme, de Csehországban is 10 százalékra ugrott az árdinamika.

Infláció éves alapú alakulása, 2022 február, százalék

Forrás: Eurostat

Az eurózónában az inflációs mutató több mint felét az energiaárak emelkedése teszi ki.

Árstop lépések

Ebben a környezetben nagyon felértékelődnek a kormányzati árstop intézkedések. A rögzített gázárak és rezsiárak, valamint az üzemanyagárstop és az élelmiszerárstop együttesen 4 százalékponttal mérséklik a teljes inflációs mutatót.

Az árstop intézkedések nélkül lényegében másfélszer magasabb lenne az infláció Magyarországon.

Mikortól jöhet a lazítás?

A kereskedelmi banki várakozások szerint az idei kamatemeléseket követően a jövő év második felétől már elkezdhet ereszkedni a kamatkörnyezet. Az MNB megvárhatja ugyanis, hogy egyértelmű jelei legyenek az inflációs mutató mérséklődésének.

Meddig mehetnek a hitelkamatok?

A 20 éves futamidejű, 10 éves kamatrögzítésű piaci kondíciójú lakáshitelek átlagos kamata a március eleji 5,86 százalékról április-májusra 6,5 százalék közelébe emelkedhet, illetve mérsékelten tovább nőhet a következő hónapokban.

A jelenlegi kilátásokat figyelembe véve a plafon 7-7,5 százalék lehet a kereskedelmi banki várakozások alapján.

Régiós kitekintő

Az MNB lendületes kamatemelési hullámának köszönhetően Magyarországon a legmagasabb az irányadó kamatszínvonal a visegrádi országok és Románia közül.

Viszonyításképpen Csehországban 4,5 százalékon, Romániában 2,5 százalékon, míg Lengyelországban 3,5 százalékon áll az irányadó ráta. Előreláthatóan azonban a régiós országok is folytathatják a kamatemeléseket a magasabb inflációs környezet miatt.

A magasabb irányadó ráta növeli a hazánkban elérhető reálhozamokat, ami forint erősítő hatású.

Az erősebb forinton keresztül pedig az importált infláció mérsékelhető.

Piaci becslések alapján minden 1 százalékos forinterősödés az euróval szemben, megközelítőleg 0,15 százalékponttal mérsékli az inflációt.

Geopolitikai kockázatok

Amennyiben az orosz-ukrán háború és az Oroszországgal szembeni szankcók következtében jelentős forintgyengülés bontakozna ki a régiós devizák leértékelődésével párhuzamosan, abban az esetben az inflációs cél megvédése érdekében dinamikusabb kamatemelésekbe kezdhetne az MNB.