Megszólalt az MNB: Nem tér vissza az inflációs hullám, jövőre gyorsul a gazdasági növekedés 

Magyarországon az infláció 2024 elején ismét a jegybanki toleranciasávba mérséklődött - írja az MNB a ma kiadott Infláxiós Jelentésében.

Áprilistól az eddigi gyors ütemű dezinfláció megtorpant. Az áremelkedés üteme a következő hónapokban a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében fog alakulni.

Éves átlagban az infláció idén 3,0–4,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.2024 első negyedévében folytatódott a dezinfláció, azonban áprilistól az európai folyamatokhoz hasonlóan hazánkban is enyhén nőtt az áremelkedés üteme. Májusban a fogyasztói árak éves összevetésben 4,0 százalékkal emelkedtek. Az infláció emelkedését az üzemanyagok árdinamikájának növekedése és bázishatások okozták.

A maginfláció esetében a havi áremelkedés mértéke egyes piaci szolgáltatások visszatekintő átárazása következtében a historikus átlag felett alakult. A lakossági inflációs várakozások kismértékben emelkedtek májusban az előző hónaphoz képest. A rövid távú inflációs kilátások javultak.

A vártnál kedvezőbb tavaszi tényadatok, valamint a világpiaci olajárak süllyedése együttesen a márciusi prognózisnál alacsonyabb inflációs pályát eredményeznek 2024-ben. Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében fog alakulni. Ugyanakkor az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év végére 5,0 százalék közeli szintre emelkedik.

Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,0–4,5 százalék közötti infláció várható.

Az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra. 2024 első negyedévében megindult a hazai gazdasági növekedés, amelyet az idei évben főként a belső kereslet erősödése támogat.

A magyar gazdaság 2024-ben várhatóan 2,0–3,0, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül. 2024 első negyedévében a magyar gazdaság éves alapon 1,1 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,8 százalékkal bővült. A reálbérek jelentős emelkedése, az óvatossági motívum fokozatos oldódása, illetve a fogyasztói bizalom javulása egyaránt tükröződött a háztartások első negyedévben bővülő fogyasztásában.

A beruházások általános csökkenése 1,5 százalékponttal fékezte a gazdasági növekedést.A belföldre és az exportpiacra termelő ágazatokban lassult a visszaesés mértéke, azonban az államhoz és a lakossághoz kapcsolódó beruházások jelentősebben csökkentek.

Az export 5,3 százalékos, míg az import 9,2 százalékos visszaesést mutatott, így a nettó export növekedési hozzájárulása az összességében visszafogott importkereslet mellett pozitívan alakult az első negyedévben.

A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévekben enyhült. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon alakult áprilisban. 2024-ben főként a belső kereslet erősödése támogatja a hazai GDP fokozatos bővülését.

Az óvatossági motívum oldódása mellett az erőteljes reálbér-növekedés fogyasztást bővítő hatása az év hátralévő részében egyre markánsabban jelenik meg. A beruházások az idei évben még lassíthatják a növekedést.

Az állami beruházások csökkenhetnek idén, míg a lakossági beruházások emelkedhetnek. A vállalati szféra beruházási aktivitását kivárás jellemzi, azonban a kereslet tartós javulásával 2025-ben megkezdődik ezeknek a bepótlása.

Az exportra ellentétes irányú erők hatnak. A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a következő években folyamatosan élénkítik az exportot.

A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.

A hazai GDP 2024-ben várhatóan 2,0-3,0 százalékkal, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül. A háztartási hitelpiac élénkült 2024 első negyedévében, ugyanakkor a vállalati hitelpiac keresletét továbbra is a kivárás jellemezte. A teljes pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállományának éves növekedési üteme az elő