Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, év végéig megérkezhetnek az uniós pénzek - így reagált a piac
HírekAz uniós pénzügyminiszterek tanácsa ma jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet, így Magyarország számára 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forrás elérhetővé válik. Az összeget gyorsan, már az idén év végéig megkaphatja Magyarország. Elemzők szerint mérföldkő a helyreállítási terv elfogadása. A forint enyhe erősödéssel reagált a hírre.
Megvan a végső uniós döntés, a pénzügyminiszterek tanácsa is jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet, így mostantól tényként jelenthető ki, hogy az új kormány hazahozta
az eddig Magyarország számára elérhetetlen 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forrást
- tájékoztatott ma a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. A fennmaradó 6,4 milliárd euró pedig a mai döntésből már egyenesen következik, a következő lépés ezeknek a befagyasztott kohéziós forrásoknak a felszabadítása lesz - teszi hozzá a szaktárca.
A most jóváhagyott 10 milliárd euró 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és körülbelül 3,5 milliárd euró hitelből áll.
A jóváhagyott összeg már az év végéig megérkezhet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május végén jelentette be, hogy 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően.
Nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint az, hogy mai ülésén a pénzügyminiszterek tanácsa elfogadta Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója kiemelte: az, hogy az Ecofin ülésen Magyarország helyreállítási tervét elfogadják, várható volt. Az lett volna meglepetés, ha most bukott volna el a terv elfogadása - fogalmazott. Rámutatott: egyrészt
már hetekkel ezelőtt megszületett egy politikai megállapodás az új magyar kormány és az Európai Bizottság között,
attól kezdve ez már várható volt. Másrészt Kármán András pénzügyminiszter maga is utalt arra szerdai, "költségvetési leltár" címmel tartott tájékoztatóján, hogy szerinte jóvá fogják hagyni a pénzügyminiszterek tanácsában az RRF-et.
Hozzátette:
az összeget gyorsan, már az idén év végéig megkaphatja Magyarország,
azonban ehhez arra is szükség van, hogy az Magyar Fejlesztési Bankot feltőkésítsék. Emiatt is volt szükség például arra, hogy néhány nappal ezelőtt az Államadósság Kezelő Központ devizakötvényeket bocsásson ki. Az RRF-en keresztül érkező pénzek a GDP néhány tized százalékával a költségvetési hiányt is mérséklik idén, és hozzájárulhatnak a GDP növekedéshez is, utóbbi hatás azonban inkább csak 2027-től várható - írta Árokszállási Zoltán.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szintén kiemelte:
a pénteki döntés mérföldkő az uniós pénzek lehívásához és a gazdaságba történő becsatornázásához vezető úton,
ugyanakkor az elmúlt szűk két hónap hosszas tárgyalásai és a politikai megállapodás megkötése szempontjából inkább formalitásnak tekinthető. "A labda most a kormányzat térfelén pattog" - fogalmazott, ugyanis a jogszabályi környezet harmonizációja és reformok véghezvitele, valamint működtetése még augusztus végéig szükséges a tényleges folyósítás előtt.
A módosított helyreállítási terv egy átfogó és sokrétű modernizációs program,
ami a fejlesztések direkt gazdasági hatásai mellett jelentős költségvetési terhet vehet le Magyarország válláról - tette hozzá.
Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője szerint sem volt meglepő a döntés, hiszen az ezzel kapcsolatos politikai alku már korábban megszületett, és a magyar kormány megkezdte az uniós pénzek lehívásához szükséges jogalkotási folyamatot is.
Hozzátette: a megállapodás azért különösen fontos, mert
ennek hiányában a helyreállítási terv keretében elérhető források augusztus 31-gyel végleg elvesztek volna.
Ennek az is a következménye lehetett volna, hogy az idei költségvetésbe betervezett nagyjából 1000 milliárd forintos RRF-ből származó forrás sem érkezhetett volna meg, így a költségvetés hiánya a GDP 8 százaléka fölé emelkedett volna.
Eppich Győző rámutatott, az uniós források lehívása segítheti az új kormányzatot az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésében, elsősorban
a hiánycsökkentést teszi könnyebbé.
Így jelentősen nőhet a piac szemében az euróbevezetés melletti elkötelezettség hitelessége, aminek eredménye látható már a forint árfolyamának erősödésében, illetve a kötvénypiaci hozamok jelentős csökkenésében.
Bár csak az év vége felé, de a beérkező uniós források jelentősen csökkentik az államháztartás finanszírozási igényét is. Erre nagy szükség van, tekintettel arra, hogy a finanszírozás alapját képező pénzforgalmi hiány az év első hat hónapjában - a rekordméretű 424 milliárd forintos júniusi többlet ellenére - megközelítette a 3400 milliárd forintot, ami a féléves GDP mintegy 7,5 százaléknak felel meg - tette hozzá Eppich Győző.
A pénzügyminiszterek tanácsának döntésének hírére
a forint enyhe erősödéssel reagált:
az euró árfolyama a reggel hétkor jegyzett 356,47 forintról 355,11 forintra csökkent 18 órakor, napközben 354,75 forint és 357,52 forint között mozgott.
A svájci frank jegyzése a reggeli 386,92 forintról 385,03 forintra csökkent, míg a dolláré 311,58 forintról 310,44 forintra gyengült.
