Megvonták a családvédelmi akcióterv mérlegét

Hírek2019. ápr 30.Sz.A.

Tív éven belül komoly akadályt jelent majd a foglalkoztatásban a lakosság létszámának csökkenése, és 2060-ban már 53 időskorú jut száz aktív korúra – hangzott el a családvédelmi programot elemző szakmai konferencián.

A családvédelmi akcióterv szükséges program, de az ingatlanárak emelkedésében szerepet játszik, és jelentős részben a bankok hozzáállásán is múlik a sikere – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán, ahol a családvédelmi akcióterv részleteit elemezték szakértők.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyi államtitkára szerint az akciótervnek széleskörű hatása lesz a gazdasági növekedésre: kedvezően befolyásolja a lakásépítést, a beruházásokat és ezáltal a GDP-bővülést is, a munkaerőpiaci helyzetet is javítja, és az intézkedéseknek köszönhetően nőhet a születések száma.

A munkaerő-helyzetet egyebek közt azzal próbálja javítani az akcióterv, hogy a kisgyermekes anyákat igyekszik visszacsábítani a munkaerőpiacra. Emellett a nyugdíjaskorúak közül is több tízezer ember tovább foglalkoztatható,

összességében még három-hatszázezer ember vonható be a munkaerőpiacra a minisztérium számításai szerint.


A családvédelmi akcióterv ösztönzi a beruházásokat és a lakossági fogyasztás bővülését, emellett segíti a humántőke fejlesztését, például a továbbtanulást - mondta Gion Gábor.

Az akcióterv költségvetési hatása a GDP 0,3 százalékát, jövőre 1,1 százalékát teszi ki. Emellett azonban növekedési többlettel is jár, az idén a GDP-t 0,1-0,2 százalékkal, jövőre 0,3-0,5 százalékkal emelheti meg. 


A családvédelmi akcióterv kapcsán az államtitkár kiemelte, hogy 2060-ban már 53 időskorú (65 év feletti) jut száz aktív korú lakosra, és a foglalkoztatás emelésében a népesség fogyása már tíz éven belül korlátot jelent.


Pitti Zoltán tudományos kutató, volt APEH-elnök szerint az akcióterv mindenképp szükséges, és a pályakezdés segítésében is pozitív szerepet játszik, ugyanakkor a lakásáfa megemelése a támogatás jelentős részét elviszi majd. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

a támogatásból egyre kevesebb négyzetméternyi lakást lehet vásárolni az árak emelkedése miatt.

Kitért arra is, hogy a program végrehajtásában a pénzintézetek lesznek a főszereplők, mert ők a lebonyolítók. Az áfa-emelést érintő, illetve az önerő számításának módja (beleszámítható-e a támogatás az önerőbe?) körüli bizonytalanság feloldása is szükséges a szakértő szerint. Mint mindta, már is eredmény, ha megállítható lenne a születések számának csökkenése, továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy

ma már minden hatodik gyerek külföldön születik, de magyar gyerekként van számon tartva.

Hegedűs József szociológus a programmal kapcsolatban a társadalmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet, mondván az akcióterv növelni fogja az egyenlőtlenséget, mert a szegények számára nem biztosít megfizethető minőségű lakhatást. Aláhúzta: komoly probléma, hogy a középosztály meggyengült, ami azonban nem csak hazai jelenség. A csok-kal kapcsolatban még nem tudni, mennyi gyerek születését hozta előrébb, illetve mennyivel több gyerek születését eredményezte - fogalmazott a szakértő, aki a bérlakás építések támogatását is szükségesnek nevezte.

Hegedűs József kitért arra is, hogy a lakhatási viszonyok és a gyerekvállalási hajlandóság közötti ok-okozati összefüggés nem egyértelmű. A falusi csok kockázataival kapcsolatban úgy vélte, hogy a program konzerválhatja a területi egyenlőtlenségeket. 

A szakértők összességében egyetértettek abban, hogy a sokgyerekes családok támogatása és a számuk emelése kulcsfontosságú. A demográfiai folyamatokkal kapcsolatban azt emelték ki, hogy a termékenységi ráta ugyan emelkedik, de még mindig nem éri el az uniós átlagot.